Főmenü megnyitása

Az X-sorozat kísérleti repülőgépei

Az X–sorozat kísérleti repülőgépei avagy X–repülők az Egyesült Államokban készültek új technológiák kipróbálására. Fejlesztésüket általában titok övezte.

A sorozat első repülőgépe a Bell X–1 a hangsebesség 1947-es első átlépésétől vált híressé. A későbbi X–repülők is fontos kutatási áttöréseket hoztak, bár az X–1-eshez hasonló hírnevet csak az X–15 ért el. Az X–7 és az X–12 közötti számozást rakéták kapták, és több X–repülőt is pilóta nélkül, távirányítással vezéreltek. Az X–repülőkből általában nem készülnek teljes szériák, gyakran csak egy pár példány. Erre kivétel az X–35, amely a Boeing X–32 ellen szállt versenybe a Joint Strike Fighter programban és F–35 Lightning II néven több ezer darabos gyártásra számíthat.

Az X–repülők sorozata napjainkban is folytatódik. Az X–52 elnevezést kihagyták, nehogy összekeverjék a B–52 Stratofortress-szel.

X–repülők listájaSzerkesztés

Név Gyártó Kép Első felszállás Megjegyzés
X–1 Bell Aircraft Corporation   1946. január 19. Az első gép, ami átlépte a hangsebességet
X–2 Starbuster Bell Aircraft Corporation   1952. június 27. Mach 2-3 sebességű szuperszonikus repülőgép
X–3 Stiletto Douglas Aircraft Corporation   1952. június 27. Titán ötvözettel épített szuperszonikus gép
X–4 Bantam Northrop Corporation   1948. december 15. Vízszintes vezérsík helyett kombinált csűrő és magassági kormány
X–5 Bell Aircraft Corporation   1951. június 20. Változtatható szárnynyilazás
X–6 Convair   1955 Atommeghajtású repülőgép
X–7 Flying Stove Pipe Lockheed Corporation   1951. április Torlósugár-hajtómű
X–8 Aerobee Aerojet   Rakétakísérleti platform
X–9 Shrike Bell Aircraft Corporation   1949. április A GAM–63 RASCAL kikísérletezésére készült
X–10 North American Aviation   1963. október 13. Modern rakétatechnológiai bemutató példány
X–11 Convair   1957. június 11. Az Atlas rakéta-program kikísérletezésére készült
X–12 Convair   1958. július Az Atlas rakéta-programhoz készült, javított kísérleti modell
X–13 Vertijet Ryan Aeronautical Company   1955. december 10. Egy tisztán sugárhajtóműves repülőgép függőleges felszállását, vízszintes repülését és függőleges leszállását (VTOL) bemutató példány
X–14 Bell Aircraft Corporation   1957. február 19. Vízszintes és függőleges felszállás, lebegés, átváltás vízszintes repülésbe, függőleges leszállás (VTOL).
X–15 North American Aviation   1959. június 8. Hiperszonikus repülést kutató gép (6 Mach)
X–16 Bell Aircraft Corporation Soha sem szállt fel Nagy magasságon repülő felderítőgép
X–17 Lockheed Corporation   1956. április Magas Mach-számú visszatérés a légkörbe
X–18 Hiller Aircraft   1959. november 24. Függőlegesre forgatható szárny és STOVL
X–19 Curtiss-Wright   1963. november Billenőrotoros VTOL csapatszállító konvertiplán
X–20 Dyna-Soar Boeing   Soha sem szállt fel Újrahasználható katonai űrrepülőgép
X–21 Northrop Corporation   1963. április 18. Lamináris áramlás vezérlésű szárnyak
X–22 Bell Aircraft Corporation   1966. március 17. Billenőrotoros STOVL gép
X–23 PRIME Martin Marietta   1966. december 21. Légkörbe való visszatérést vizsgáló kísérletek
X–24 PILOT Martin Marietta   1973. augusztus 1. Lifting body csupaszárny gép
X–25 Bensen B-8 Bensen   1955. december 6. Könnyű autogiró
X–26 Frigate Schweizer   1967 Motoros vitorlázó repülőgép
X–27 Lockheed   Soha nem szállt fel Csúcsteljesítményű vadászgép prototípusa
X–28 Sea Skimmer Periera   1970. augusztus 12. Ultrakönnyű hidroplán
X–29 Grumman   1984 Előrenyilazott szárnyú, fly-by-wire irányítású repülőgép
X–30 NASP Rockwell   Nem építették meg Kereskedelmi űrrepülőgép prototípusa
X–31 Rockwell   1990. Tolóerővektor-eltérítésű vadászgép
X–32 Boeing   2000. szeptember CTOL, STOVL és CATOBAR fel- és leszállásra alkalmas vadászgép prototípusa, a Joint Strike Fighter program vesztese
X–33 Venture Star Lockheed Martin   Prototípust soha nem fejezték be Újra használható űrrepülőgép
X–34 Orbital Sciences   Soha sem repült Újra használható, személyzet nélküli űrrepülőgép
X–35 Lockheed Martin   2000 CTOL, STOVL és CATOBAR fel- és leszállásra alkalmas vadászgép prototípusa, a Joint Strike Fighter program nyertese
X–36 McDonnell Douglas   1997. május 17. Függőleges vezérsík nélküli repülőgép
X–37 Boeing   2006. április 7. Kísérleti űrrepülőgép
X–38 NASA   1999 Lifting body csupaszárny mentőjármű a Nemzetközi Űrállomáshoz
X–39 ???? Titkos Még nem repült FATE : Future Aircraft Technology Enhancements
X–40 Boeing   1998. augusztus 11. Újra használható űrrepülőgép kísérlet, az X–37 korai változata
X–41 ???? (NASA/DARPA program) Titkos Kereskedelmi hasznosítású űrrepülőgép
X–42 ???? Titkos Folyékony meghajtású katonai rakéta
X–43 NASA   2001. június 2. Torlósugár meghajtású hiperszonikus pilóta nélküli repülőgép
X–44 MANTA Lockheed Martin   A prototípust nem fejezték be MANTA=Multi-Axis No-Tail Aircraft - farok nélküli repülőgép tolóerővektor-eltérítéssel
X–45 Boeing   2002. május 5. pilóta nélküli harci repülőgép bemutatója
X–46 Boeing   Az X–45 haditengerészeti változata
X–47 Pegasus Grumman   2003. február 23. pilóta nélküli harci repülőgép bemutatója a haditengerészet számára
X–48 Boeing   2007. július 20. Blended wing body-típusú repülőszárny
X–49 Speedhawk Piasecki Aircraft   2007. július 29. VDTP (Vectored Thrust Ducted Propeller) technológiájú gyors helikopter
X–50 Boeing 2003. november 24. Helikopter forgószárny leállása után a rotort szárnyként használja
X–51 Waverider Pratt & Whitney és Boeing   2010. május 26. Torlósugár hajtóművek
X–52 # Nem használják, hogy ne keverjék össze a B–52 Stratofortress-szel
X–53 Boeing Phantom Works   2002. november AAW : Active Aeroelastic Wing, aktív aeroelasztikus szárny
X–54 Gulfstream
X–55 Lockheed Martin  
X–56 Lockheed Martin  
X–57 ESAero/Tecnam  

Lásd mégSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés

  • Jay Miller, The X-Planes: X-1 to X-45. Motorbooks International, 2001.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Az X-sorozat kísérleti repülőgépei témájú médiaállományokat.