Az afrikaans és a holland nyelv összehasonlítása
Az afrikaans a holland származéknyelve[1][2][3][4][5] (Dél-Afrikában 1983-ig nem is különböztették meg a két nyelvet egymástól!) és – ellentétben a belgiumi, hollandiai és surinamei hollanddal – önálló nyelv és nem nyelvjárás.[6][7][8] Az afrikaans szókincs kb. 90-95%-a holland eredetű, kevés eltérés található a két nyelv szavai közt; viszont az afrikaans sokkal szabályosabb az alaktan, nyelvtan és helyesírás terén.[8][9][10][11][12][13] Kölcsönös érthetőség áll fenn a két nyelv között, főként írásos alakban.[7][8][14][15][13][16]
Az afrikaans számos szó- és mondattani alakot kölcsönzött a szomszédos maláj, koiszan, portugál,[17] és bantu nyelvekből,[18] valamint kisebb mértékben a franciából. Mindazonáltal, a holland beszélők kevesebb nem rokon szóval találkozhatnak egy afrikaans szövegben, mint fordítva.[16] Ezáltal a kölcsönös érthetőség nem egyforma mértékű, a hollandul beszélők könnyebben megértik az afrikaans szövegeket, mint az afrikaansul beszélők a hollandot.[16] Kutatási eredmények azt mutatják, hogy a kölcsönös érthetőség magasabb fokú a holland és az afrikaans között, mint a holland és fríz között,[19] vagy a dán és a svéd között.[16]
Az afrikaans kialakulása szerkesztés
A dél-afrikai holland kolóniákon a hivatalos nyelv egyedül a holland volt.
A nagy vándorlás (De Grote Trek) idején alakult ki egy egyszerűsített holland nyelvváltozat, ami az emberek mindennapi kapcsolataikban használtak. Ennek megerősödése során kialakult egy kétnyelvű állapot, a hivatalos állam és kormányzati nyelv a holland maradt, emellett a mindennapi kapcsolatok nyelve az újonnan kialakult afrikaans lett. Egészen 1875-ig nem változott ez az állapot. Ekkor indultak olyan mozgalmak, amelyek az afrikaans félhivatalossá tételét tűzték ki céljukul, hogy így legalább a kevésbé művelt emberek is boldogulhassanak a „nehéz” holland használata nélkül is. Nagyobb sikerekre azonban egészen 1905-ig várni kellett. Ekkor bevezettek egy egyszerűsített holland helyesírást,[20] mely rögtön nagyon sikeres lett,[21] számos helyi újság (pl. a Die Burger, a Huisgenoot és a Volksblad) is bevezette.
Ebben az időszakban a holland használata a felsőbb és tanultabb körökben presztízzsé vált. Sokan úgy tartották, hogy az afrikaans kevésbé kifejező, tudományos témák leírására alkalmatlan, arra csak a sokkal logikusabb és kifejezőbb holland alkalmas.[22]
1917-ben a Dél-afrikai Akadémia hivatalos nyelvvé tette az afrikaanst. Mai szabályzását is ők végzik.
Eltérések szerkesztés
Helyesírási eltérések szerkesztés
A két nyelv közötti helyesírási eltérések az afrikaans fonetikai változásai valamint az egyszerűsített helyesírása miatt alakultak ki. Ezen kívül az eltérések egy része a modern kori holland nyelv konzervatívabb ortográfiájának köszönhető.
Afrikaans egyszerűsítések szerkesztés
- A holland ij digráf y-ra egyszerűsödött az afrikaansban, de kiejtése ugyanaz maradt, [ɛi], például a holland prijs (ár) szót az afrikaansban prys-nek írják. Ugyanakkor a holland -lijk végződés az afrikaansban -lik lett, nem *-lyk, például a holland lelijk (csúnya) lelik az afrikaansban, és mindkettő kiejtése [lək], egy elmosott hanggal (svával).
- Az afrikaans k-t használ a holland „kemény” c helyett, mindkettőt [k]-nak ejtve, például: holland cultuur (kultúra) – afrikaans kultuur. Ez utóbbi a '90-es évekbeli helyesírási reformokig a hollandban is elfogadott volt.
- A holland -tie és -cie végződéseket az afrikaans összemossa a -sie végződésben. Bár a holland -tie kiejtése [tsi], ez nem jelenik meg az afrikaansban. Példák: provincie (tartomány) és politie (rendőrség) az afrikaansban provinsie és polisie.
- Hasonlóan a holland -tion (kiejtése régiótól függően [tsiɔn], [siɔn] vagy [ʃon] lehet) az afrikaansban -sion lett, például: nationaal (nemzeti) – nasionaal.
- Az afrikaans összevonta az azonos ejtésű holland ou, ouw, au, és auw betűkapcsolatokat egyetlen ou kapcsolatban, például vrouw (asszony) – vrou, dauw (harmat) – dou. Ez alól kivétel csak a nevekben maradt, pl: Australië (Ausztrália).
- A szó végi holland -en (kiejtése [ə]) végződésből az afrikaans általában elhagyja az -n-t: leven (élet) – lewe, és mensen (nép) – mense.
Fonetikai okok miatti különbségek szerkesztés
Az afrikaans igen gyakran leegyszerűsítette a mássalhangzó-csoportokat, amelyek a hollandban máig megmaradtak.
- Mivel az afrikaansban nincs [z] hang, ezért a holland z és s betűket összevonta az s-ben, melynek kiejtése mindig [s]. Hasonló hangváltozás található Észak-Hollandiában is. Így a holland zorg (érdek) sorg lesz az afrikaansban.
- Szavak belsejében az afrikaans összevonja a holland v és w betűket egy [v] hangba, amit a w betűvel jelöl: haven (kikötő) – hawe, mindkettő kiejtése [ɦaːvə]. Hasonló összevonás figyelhető meg az északi holland nyelvjárások kiejtésében, ahol a w-t [ʋ]-nek, a v-t [v]-nek ejtik.
- Az afrikaans – azonos [χ] kiejtésük miatt – összevonta a holland ch kapcsolatot és a g-t, mely hangot a g betűvel jelöl. Észak-Hollandiában is hasonló változás hallható, míg Belgiumban és Surinaméban a megkülönböztetés megmaradt.[23]
- Szókezdetben az afrikaans sk-t ír (kiejtése [sk]), ahol a holland sch-t használ (kiejtése [sx] vagy [sç]): school (iskola) – skool. Néhány holland nyelvjárásban, főként a nyugat-flamandban is gyakran hallani [sk]-t.
- A szó végi -cht és -st kapcsolatok az afrikaansban -g-re és -s-re egyszerűsödtek: lucht (levegő, kiejtése [lʏxt]) – lug (kiejtése [ləχ], dienst (szolgálat, szolgáltatás, kiejtése [dinst]) – diens (kiejtése [dins]).
- A magánhangzóközi -g- és -v- az afrikaansban eltűnt: dagen (napok) – dae, hoger (magasabb) – hoër, regen – reën. Ahol az így egymás mellé kerülő két magánhangzó az afrikaans helyesírás szerint önálló betűt alkotna, a második betű fölé tréma kerül, ami jelzi, hogy a két betűt különálló hangként kell ejteni.
- Egyes szavakban a szó végi -g lekopott az afrikaansban, az előtte álló magánhangzó nyílt szótagba került, hosszan ejtik, és tetős ékezettel (circumflex) jelölik: zeg (mond, kiejtése [zɛɣ]) – sê (kiejtése [sɛː]).
- Az afrikaans helyesírás sajátja a tetős ékezet (circumflex), sokkal gyakrabban használják, mint a hollandban, ahol csak francia eredetű szavakban fordul elő. Az így jelölt betűk (ê, ô, û) kiejtése mindig hosszú és sosem lehet kettőshangzó ([ɛː], [ɔː], [œː]), mint jelöletlen párjaiké ([eə], [oə], [y]). Ezek az ékezetes betűk gyakran azt jelölik, hogy a holland szó egy betűje lekopott az afrikaansban. Példák: wereld (világ) – wêreld, morgen (reggel) – môre, bruggen (hidak) – brûe.
- Az afrikaans -tjie kicsinyítőképző kiejtése [ki], míg a holland eredeti képző, a -tje kiejtése [cə]. Megjegyzendő, hogy Dél-Hollandiában és Belgiumban a beszélt nyelvben gyakran ejtik ezt a képzőt [kə] formában, ami alapja lehet az afrikaans kiejtésnek.
Fonetikai eltérések szerkesztés
Az afrikaans nyelv kiejtése a dél-hollandiai (leginkább a zoetenmeer-i) népnyelv kiejtéséhez áll legközelebb.[5]
- Szó elején az afrikaans [f]-nek ejti a v-vel jelölt betűket. Ez a jelenség megtalálható az amszterdami kiejtésben is, de ott minden zöngés hangot zöngétlenül eljenek szó elején. Példa: ver (messze) kiejtése hollandul [vɛr], afrikaansul [fɛr].
- Az afrikaans w kiejtése is különbözik az összes holland nyelvjárástól. A werk (munka, mű) szó kiejtése afrikaansul [vɛrk], hollandiai hollandul [ʋɛrk], belgiumi és surinamei hollandul [wɛrk].
Nyelvtani különbségek szerkesztés
A nyelvtani különbségek adják vitathatatlanul a legnagyobb eltérést a két nyelv között.
- Az afrikaansban – ellentétben a hollanddal – nincsenek nyelvtani nemek. Ezért az afrikaansban csak egyetlen határozott névelő van, a die, míg a hollandban kettő, a de és a het (a dél-holland népnyelvben pedig három, a den, a de és a het).
- Az afrikaans ige jelen ideje – néhány kivételtől eltekintve – megegyezik a főnévi igenév alakjával és nincs személyragozása. A folyamatos múlt idő (imperfect) 8 ige kivételével nem használatos, helyette szövegkörnyezettől függően befejezett múltat, vagy jelent használnak. Ugyanígy nincs régmúlt (pluperfect) sem.
- Befejezett jelenben (perfect) nincs különbség a zijn és a hebben igékkel való képzése között.
- Többes számban nem különböztetik meg a személyes névmás alanyesetű és tárgyesetű alakját sem.
- Az afrikaans szenvedő alakok képzése mindig az is igével történik, míg a hollandban ez a zijn és worden igével is képezhető.
- Az afrikaansban él a kettős tagadás, amely Hollandiában – valószínűleg francia hatásra – csak a nyugat-flandriai nyelvjárásban maradt meg.[24] Például: holland Ik spreek geen Engels (Nem beszélek angolul) afrikaansul Ek praat nie Engels nie vagy Ek praat geen Engels nie. Ez franciául a következőképp hangzik: Je ne parle pas anglais, nyugat-flandriában pedig: Ek 'n praten geen Engels, dél-hollandiai nyelvjárásokban: Ik praat geen Engels nie.
- A hollandhoz hasonlóan, néhány kivételtől eltekintve, az afrikaans melléknév ragozódik, de csak jelzői helyzetben (mikor megelőzi a főnevet), állítmányiban nem. A hollandtól eltérően ez csak a melléknév helyétől függ, nem a főnév nemétől.
Más nyelvi hatások szerkesztés
Maláj szerkesztés
Az egykori fokvárosi Cape Malay közösségéből számos maláj eredetű szó került az afrikaansba. Néhány szó a hollandba is bekerült az egykori indonéz délkelet-ázsiai gyarmatbirodalom örökségeként. A legismertebb maláj eredetű afrikaans szavak:[25]
- Piesang – jelentése „banán”; hollandban a banaan szó mellett megvan ennek egy változata, a pisang is.
- Baie – jelentése „nagyon”, általánosan használt szó, holland megfelelője a veel.
- Baadjie – jelentése „kabát”; holland megfelelője a baadje, de ez ma már nagyon archaikus, irodalmi alak, helyette a modernebb jas vagy vest szavakat használják.
Portugál szerkesztés
Néhány szó portugál eredetű, mint pl. a Kraal (karám) a portugál curral szóból, vagy a Mielie (kukorica) a portugál milho szóból. Ezeket a szavakat széles körben használják, akárcsak a többi szomszédos afrikai nyelvben, az egykori portugál gyarmatosítás örökségeként.[25]
Koiszan nyelvek szerkesztés
A gogga szó (jelentése: rovar) a koiszan xo-xo szóból ered. Számos hasonló szó ered a koiszan nyelvekből, mint például: assegaai (dárda), karos (állatbőr takaró), dagga (marihuána).[25]
Bantu nyelvek szerkesztés
A következő néhány bantu eredetű szó megtalálható az afrikaansban, de a dél-afrikai angolban is:[25]
- chana – a zulu umtshana szóból származik, egy barátra utal;
- fundi – a zulu umfundisa szóból származik, egy adott téma szakértőjét jelöli;
- tjaila / tjailatyd – a zulu chaila szóból származik, jelentése: hazamenni.
Néhány szó és kifejezés összehasonlítása szerkesztés
| Afrikaans | Holland | Magyar |
|---|---|---|
| Verstaan jy my? | Versta je mij? | Értesz engem? |
| Ek verstaan dit | Ik begrijp het kevésbé általános: Ik versta het |
Értem. |
| Wat is jou naam? | Hoe heet jij? kevésbé általános: Wat is jouw naam? |
Hogy hívnak? |
| Wat maak jy? | Wat ben je aan het doen? | Mit csinálsz? |
| Ek is lief vir jou Ek het jou lief |
Ik hou van je/jou. kevésbé általános: Ik heb je lief. |
Szeretlek. |
| Is jy honger? | Heb je honger? | Éhes vagy? |
| Dié boek is vir jou | Dit boek is voor jou | Ez a könyv a tiéd. |
| Ek het al geëet | Ik heb al gegeten | Már ettem. |
| Stem jy saam? | Ben je het daarmee eens? kevésbé általános: Stem jij daarmee in? |
Egyetértesz? |
| Stem jy [daartoe] in? | Ga je daarmee akkoord? | Egyetértesz vele? |
| Oop vanaand | Open vanavond | Nyisd ki ma este. |
| Hulle woon hier | Ze wonen hier | Ők itt élnek. |
| Kan ons die middestad besoek? | Kunnen we de binnenstad bezoeken? | Megnézhetjük a városközpontot? |
| piesang | banaan | banán |
| baadjie jas |
jasje, vest | kabát |
| Ek is halfpad daar | Ik ben halverwege | Félúton vagyok. |
| Hierdie vrug smaak sleg | Deze vrucht smaakt slecht | Ennek a gyümölcsnek rossz az íze. |
| Het jy dit gesê? | Heb jij dat gezegd? | Azt mondod? |
| Hy het op die lughawe aangekom | Hij is op de luchthaven aangekomen | Megérkezett a repülőtérre. |
| As dit reën, sal dié sambreel jou beskerm | Als het regent, zal deze paraplu je beschermen | Ha esik az eső, ez az esernyő megvéd. |
| 'n Lemoen is 'n oranje kleurige vrug | Een sinaasappel is een oranje kleurige vrucht | A narancs narancssárga színű gyümölcs. |
| 'n Lemmetjie is 'n klein groen sitrus vrug | Een limoen is een kleine groene citrusvrucht | A lime egy kis zöld citrusféle. |
| Ons hou daarvan om te braai | Wij houden ervan om te barbecueën | Szeretünk grillezni. |
| Ek kan dit nie glo nie | Ik kan het niet geloven | Nem tudom elhinni. |
Egy egyszerű szöveg összehasonlítása szerkesztés
Alább olvasható a Die Stem van Suid-Afrika című vers, mely egykor a Dél-afrikai Köztársaság nemzeti himnusza volt (holland és magyar fordítással).
| Afrikaans | Holland | Magyar (szó szerinti) fordítás |
| Uit die blou van onse hemel, | Uit het blauw van onze hemel | A mi egünk kékjéből, |
| Uit die diepte van ons see, | Uit de diepte van onze zee, | A mi tengerünk mélyéből, |
| Oor ons ewige gebergtes | Over onze eeuwige gebergtes, | A mi örök helyeink felett, |
| Waar die kranse antwoord gee. | Waar de rotsen antwoord geven. | Ahol a sziklák adják a választ. |
| Deur ons vêr verlate vlaktes | Door onze ver verlaten vlaktes | Keresztül a sivatagos síkságokon |
| Met die kreun van ossewa. | Met het gekreun van ossenwagens | Az ökrös-szekér nyögésével. |
| Ruis die stem van ons geliefde, | Ruist de stem van ons geliefde, | Szólít szerelmünk hangja, |
| Van ons land Suid-Afrika. | Van ons land Zuid-Afrika. | A mi országunké, Dél-Afrikáé. |
| Ons sal antwoord op jou roepstem, | We zullen antwoorden op je roepen | Válaszolunk a hívásodra, |
| Ons sal offer wat jy vra: | We zullen offeren wat jij vraagt | Feláldozzuk, amit kérsz, |
| Ons sal lewe, ons sal sterwe, | We zullen leven, we zullen sterven | Élni fogunk, halni fogunk, |
| Ons vir jou, Suid-Afrika. | Wij voor jou, Zuid-Afrika. | Mi, érted, Dél-Afrika. |
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The influence of spelling conventions on perceived plurality in compounds. A comparison of Afrikaans and Dutch.. Written Language & Literacy 10:2. Radboud University Nijmegen, 2007. (Hozzáférés: 2012. szeptember 14.)[halott link]
- ↑ Acquisition of Dutch phonology: an overview.. Speech Science Research Centre Working Paper WP10. Queen Margaret University College, 2006. (Hozzáférés: 2012. szeptember 14.)
- ↑ Booij, Geert: Constructional idioms and periphrasis: the progressive construction in Dutch.. Paradigms and Periphrasis. University of Kentucky, 2003. [2012. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 14.)
- ↑ The study of dialect convergence and divergence: conceptual and methodological considerations.. Lancaster University, 2005. (Hozzáférés: 2012. szeptember 14.)
- ↑ a b Wilbert Heeringa, Febe de Wet: The origin of Afrikaans pronunciation: a comparison to west Germanic languages and Dutch dialects pp. 445–467. Groningeni Egyetem, 2007. [2012. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 14.)
- ↑ Pluricentric languages: differing norms in different nations. Walter de Gruyter (1992). Hozzáférés ideje: 2012. szeptember 14.
- ↑ a b Sebba, Mark. Spelling and society: the culture and politics of orthography around the world. Cambridge University Press (2007). Hozzáférés ideje: 2012. szeptember 14.
- ↑ a b c Holm, John A.. Pidgins and Creoles: References survey. Cambridge University Press, 338. o. (1989). Hozzáférés ideje: 2012. szeptember 14.
- ↑ Mesthrie, Rajend. Language and Social History: Studies in South African Sociolinguistics. New Africa Books, 214. o. (1995). Hozzáférés ideje: 2012. szeptember 14.
- ↑ The Dutch Language: A Survey. Brill Archive, 132. o. (1985). Hozzáférés ideje: 2012. szeptember 14.
- ↑ Mesthrie, Rajend. Language in South Africa. Cambridge University Press, 205. o. (2002). Hozzáférés ideje: 2012. szeptember 14.
- ↑ Sebba 1997, p. 161
- ↑ a b Sebba, Mark. Contact languages: pidgins and creoles. Palgrave Macmillan (1997). Hozzáférés ideje: 2012. szeptember 14.
- ↑ Encyclopedia of bilingualism and bilingual education. Multilingual Matters Ltd., 302. o. (1997). Hozzáférés ideje: 2012. szeptember 14.
- ↑ Language change: contributions to the study of its causes. Walter de Gruyter, 232. o. (1987). Hozzáférés ideje: 2012. szeptember 14.
- ↑ a b c d The Contribution of Linguistic Factors to the Intelligibility of Closely Related Languages. Journal of Multilingual and Multicultural Development, Volume 28, Issue 6 November 2007 pp. 445–467. University of Groningen, 2007. (Hozzáférés: 2012. szeptember 14.)
- ↑ Language Standardization and Language Change: The Dynamics of Cape Dutch. John Benjamins Publishing Company, 22. o. (2004). Hozzáférés ideje: 2012. szeptember 14.
- ↑ Phonetic analysis of Afrikaans, English, Xhosa and Zulu using South African speech databases, 459–474. o. (2005)
- ↑ Receptive Multilingualism: Linguistic analyses, language policies and didactic concepts. John Benjamins Publishing Company, 17. o. (2007). Hozzáférés ideje: 2012. szeptember 14.
- ↑ Handelingen en mededeelingen van de Maatschappij der Nederlandsche Letterkunde te Leiden, over het jaar 1903-1904.. Leiden: Digitale Bibliotheek voor de Nederlandse Letteren, 74. o. (1904). Hozzáférés ideje: 2012. szeptember 14.
- ↑ Zietsman, P.H.. Die Taal is Gans die Volk, woelinge en dryfvere in die stryd om die Afrikaner se taal. Pretoria: Universiteit van Suid-Afrika (1992)
- ↑ Petrus van Eden: Afrikaans hoort by Nederlands: Ons Afrikaanse taalverdriet. www.afrikaans.nu, 1995
- ↑ De harde en de zachte g, de spelling gh versus g voor voorklinker in het veertiende-eeuwse Middelnederlands. (holland nyelven). Taal en Tongval, 52 pp. 159–181, 2000. (Hozzáférés: 2012. szeptember 14.)
- ↑ Negative sentences in the languages of Europe: a typological approach.. Walter de Gruyter (2007). Hozzáférés ideje: 2012. szeptember 14.
- ↑ a b c d http://www.safariafrica.co.za/tourist-information/afrikaans.htm Archiválva 2011. szeptember 17-i dátummal a Wayback Machine-ben Hozzáférés ideje: 3 April 2010
Fordítás szerkesztés
Ez a szócikk részben vagy egészben a Comparison of Afrikaans and Dutch című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.