Főmenü megnyitása

Földünket több ezer kilométer vastag levegőréteg burkolja. Mi tulajdonképpen a levegőóceán fenekén élünk. Miért nem szóródik szét a levegő a világűrben? Mert visszatartja a Föld nehézségi, azaz gravitációs ereje. Az atmoszféra vagy légkör a Földdel együtt - egységes egészet képezve - forog.

A légköri levegő gázok elegye. Az összetételébe 20 különböző gáz tartozik. Azonban az atmoszféra össztérfogatában nitrogénből (78%) és oxigénből (21%) van a legtöbb. A többi gázra mindössze 1% jut. A levegőnek a Föld minden részén majdnem ilyen az összetétele 100 km. magasságig. Ezenkívül a levegőben vízgőz és különböző szilárd szennyezőanyagok is vannak: por, az erdőtüzekből és vulkánkitörésekből származó hamu, jég- és tengerisó-kristályok, korom.

Az atmoszféra alsó határának a földfelszínt tekintik. Azonban a levegő behatol a kőzetek pórusaiba és hasadékaiba is. Megtalálható a vízben, talajban és szervezetekben egyaránt.

Az atmoszférában a levegő egyenetlenül oszlik el: a magassággal csökken a térfogata. A levegő tömegének a nagyobb része (80%) a 18 km magasságig terjedő teret tölti ki, és közel az egésze (99,5%) 55 km magasságig található. A földfelszín közelében, ahol nagy a gravitáció, a levegő sűrűbb és nehezebb. A magasság növekedésével egyre ritkább lesz. Ebből adódóan az atmoszférának nincs egyértelmű felső határa. A felső határt feltételesen 3 ezer méteren vonják meg. Ott az atmoszféra fokozatosan a világűrbe megy.