Az irkafirka híd
Az irkafirka híd 1990-ben megjelent amerikai rock-musical, amelyet Prince rendezett és a negyedik, egyben utolsó nagy filmszerepe. Folytatása az 1984-es Bíboreső filmnek. A film zenéjét a Graffiti Bridge album adta.[1]
| Az irkafirka híd (Graffiti Bridge) | |
| 1990-es amerikai film | |
| Rendező | Prince |
| Producer | Randy Phillips Arnold Stiefel |
| Műfaj | musical |
| Forgatókönyvíró | Prince |
| Főszerepben | Prince Morris Day |
| Zene | Prince |
| Operatőr | Bill Butler |
| Vágó | Rebecca Ross |
| Díszlettervező | Bill Butler |
| Gyártás | |
| Gyártó | Paisley Park Films |
| Ország | Egyesült Államok |
| Nyelv | angol |
| Játékidő | 90 perc |
| Költségvetés | $7 millió |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | Warner Bros. |
| Bemutató | 1990. november 2. |
| Korhatár | .svg){kind=icon} II. kategória (F/0371/J) |
| Bevétel | $4.6 millió |
| Kronológia | |
| Előző | Bíboreső |
| További információk | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Cselekmény szerkesztés
A cselekmény a Bíboreső főszereplője, a Kölyök (Prince) életét követi tovább, aki a második filmre a Glam Sam klub tulajdonosa, amelyet Billy – aki a First Avenue Club tulajdonosa az első filmben – hagyott rá. A főszereplő az idejét dalszerzéssel tölti és elhunyt apjának ír leveleket. A hagyatékban szereplő másik személy Morris (Morris Day), a Kölyök riválisa, akinek szintén megvan a saját klubja, a Pandemonium és szeretné irányításába venni a Melody Cool és Clinton Club klubokat is. Morris ki akarja tolni a Kölyköt és megfenyegeti, hogy elveszi tőle a Glam Slam klubot. Továbbá érdekessé teszi a filmet, Aurora, egy angyal érkezése, aki Morris-t és a Kölyköt is jobb irányba akarja terelni. Morris elkezdi megalázni a főszereplőt, fellép az együttesével, hogy elvegyen tőle vásárlókat. A Kölyök úgy dönt, hogy kihívja egy zenés párbajra Morris-t.
Szereposztás szerkesztés
| Szerep | Színész |
|---|---|
| Kölyök | Prince |
| Morris | Morris Day |
| Jerome | Jerome Benton |
| The Time | The Time |
| Jill | Jill Jones |
| Melody Cool | Mavis Staples |
| George | George Clinton |
| Aurora | Ingrid Chavez |
| Aurora (énekhang) | Elisa Fiorillo |
| Tevin | Tevin Campbell |
| Robin | Robin Power |
| Az NPG tagja | Rosie Gaines |
Háttér szerkesztés
Terry Lewis szerint a film a The Time-nak volt szánva, de "végül a sztori elveszett és egy Prince-film lett belőle. De jó volt így. [...] Plusz hat hónapig lógtunk együtt, valaki másnak a költségein." Morris Day a következőt mondta: "A Bíboreső folytatása lett végül. És a szerep, amit a The Time játszik, hát, aljas csalók. A Bíboresőben kisebbek voltunk, de a második filmre belenőttünk a nagyobb bűnözői szerepbe. Irányítottuk azt a területet, amelynek 'Seven Corners' a neve, ami lényegében négy klubból áll és mindenki nekünk felel. Lényegében a Kölyök és köztünk lévő rivalizálásról szól. [...] A végén megszerzi a lányt és legyőz egy balladával. Megváltoztat minket és hívővé, jóvá tesz. [nevet]"[2]
Filmzene szerkesztés
A film zenéjét a Graffiti Bridge album adja, amelynek sikeresebb dalai a "Round and Round", a "New Power Generation" és a "Thieves in the Temple". Az album ismételten sikeresebb volt, mint a film, A telihold alatthoz hasonlóan. A filmen a következő dalok szerepeltek, ilyen sorrendben:
- "Can't Stop This Feeling I Got" – Prince (instrumental)
- "New Power Generation" – Prince and New Power Generation
- "Release It" – The Time
- "We Can Funk" – Prince, George Clinton és Rosie Gaines
- "Elephants & Flowers" – Prince
- "Round and Round" – Tevin Campbell
- "Joy in Repetition" – Prince
- "Love Machine" – The Time & Elisa Fiorillo
- "Thieves in the Temple" – Prince
- "The Question of U" – Prince
- "Shake!" – The Time
- "Tick, Tick, Bang" – Prince
- "Melody Cool" – Mavis Staples
- "Still Would Stand All Time" – Prince
Fogadtatás szerkesztés
A filmet négy Arany Málna díjra jelölték, többek között a Legrosszabb film, a Legrosszabb színész, Legrosszabb rendező, Legrosszabb forgatókönyv (Prince), illetve a Legrosszabb új sztár (Ingrid Chavez) kategóriákban.
Annak ellenére, hogy a folytatása volt a Bíboresőnek, kritikailag és kereskedelmileg is sikertelen volt. A legtöbb 1990-es évek legrosszabb filmjei listán szerepel. Az irkafirka hídnak jelenleg 19%-os értékelése van a Rotten Tomatoes-on.[3]
A filmzenei album, a Graffiti Bridge viszont nagy sikert aratott.[4]
1991-ben Prince a következőt mondta a filmről: "A legtisztább, legspirituálisabb, legfelemelőbb dolog volt, amit bármikor csináltam. Nem volt erőszakos, pozitív volt és nem voltak benne felesleges szex jelenetek. Lehet, hogy 30 év fog kelleni, mire az emberek megértik. Az Óz, a csodák csodáját se szerették először."[5]
Cím szerkesztés
Az irkafirka híd (Graffiti Bridge) egy már lebontott híd, Eden Prairieben, Minnesotában. A híd az 1990-es évek elején lett lebontva, hogy új építkezéseknek adjon utat, de a mai napig helyi legenda maradt.[6]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ - The Washington Post (angol nyelven). Washington Post. (Hozzáférés: 2020. december 14.)
- ↑ (1990. December) „”. Select.
- ↑ „Graffiti Bridge (1990)” (angol nyelven).
- ↑ Evans, Paul: Graffiti Bridge (Sdtrk) (amerikai angol nyelven). Rolling Stone, 1990. augusztus 23. (Hozzáférés: 2020. december 14.)
- ↑ Looking back on Prince's best USA TODAY interview moments, 4 years after his death (amerikai angol nyelven). USA TODAY. (Hozzáférés: 2020. december 14.)
- ↑ „Lovers of Graffiti Rally To Save an Old Bridge (Published 1990)”, The New York Times, 1990. február 25. (Hozzáférés: 2020. december 14.) (amerikai angol nyelvű)
