Wikipédia

Az osztrák–magyar forint pénzérméi

(Az osztrák-magyar forint pénzérméi szócikkből átirányítva)

A porosz-osztrák háborúnak az Osztrák Császárság pénzrendszere szempontjából két fontos következménye volt: a kiegyezés, illetve Ausztria kizárása az Egyletből (németül Deutsche Münzverein). A létrejővő Osztrák–Magyar Monarchia ugyan megtarthatta a 45 forintos ezüstpénzlábat (így megmaradt az osztrák értékű forint elnevezés is), de egyleti tallérokat vagy egyleti szabvány szerinti aranykoronásokat nem verhetett. Az amerikai ezüsttermelés fokozódása azonban mindjobban csökkentette az ezüst piaci árfolyamát, ami bizonytalanságnak tette ki az ezüstalapú valutákat. Ez egyre sürgetőbbé tette az aranyalapra való áttérést, így a Monarchia (a dukátok verése mellett) 1870-ben megkezdte a Latin Éremunió szabványa szerinti aranypénzek verését. Az osztrák-magyar veretek egyedülállóak voltak abból a szempontból, hogy az értékjelzést frankban és forintban is feltüntették, a forint névérték azonban nem volt kötelező érvényű. Mindenesetre az aranyalapú valuta névleges aranytartalma 0,72858 (45/62) gramm volt forintonként, míg a törvényes ezüstvaluta 11,111 (100/9) gramm színezüstöt tartalmazott forintonként, tehát az arany-ezüst névlegesen rögzített értékaránya 1:15,3 volt, amely az ezüst értékét 1,25%-kal erősebben határozta meg az arannyal szemben, mint az 1:15,5 arányt használó éremuniós szabvány. Ez az áttérési kísérlet sikertelen volt, az aranyforintok megmaradtak kereskedelmi érmének, melyek elfogadása nem volt kötelező. Az ezüst árfolyamának további esése oda vezetett, hogy 1878 után az ezüstpénzek névértéke meghaladta a bennük lévő ezüst értékét, emiatt 1879-től megszüntették az ezüst szabad veretésének jogát. Az aranyalapra való sikeres áttérést a koronapénzrendszer bevezetése jelentette.

További változást jelentett az 1766-ban bevezetett alfabetikus birodalmi verdejelölés megszűnése. A kiegyezés előtt Bécs (alfabetikus verdejegy: A), Körmöcbánya (B), Gyulafehérvár (E), Milánó (M) és Velence (V) pénzverdéiben készültek az osztrák fémpénzek. A Lombard–Velencei Királyság pénzverdéiben (Milánó és Velence) 1866 után már nem készülhettek osztrák pénzek, mivel a tartomány az 1866. évi porosz-osztrák háborút lezáró bécsi békeszerződés értelmében az egységes Olasz Királyság része lett. Körmöcbánya és Gyulafehérvár pénzverdéit fenntartották a magyar pénzverés számára (egyúttal visszatértek a K.B. és Gy.F. hagyományos verdejelöléshez), osztrák veretek itt már csak elvétve készültek. 1872-től az osztrák veretekről elhagyták a verdejegyet is.

Ausztriai veretek szerkesztés

Az ausztriai veretek az 1857-ben bevezetett éremképek több-kevesebb módosításával készültek a bécsi pénzverdében. A Lombard–Velencei Királyság elvesztése miatt a HVNG·BOH·LOMB·ET VEN· GAL·LOD·ILL·REX A·A·1 uralkodói titulatúra 1867-től az HVNGAR·BOHEM·GAL·LOD·ILL·REX A·A·2 változatra módosult. Lecsökkent a címletek száma is, négy- és ötkrajcárost a kiegyezés után már nem vertek. A tíz és húszkrajcárosok hátlapját áttervezték: a SCHEIDE MÜNZE3 feliratot elhagyták, míg az értékjelzést az Osztrák Császárság kiscímerének címerpajzsára helyezték. Megjelentek a Latin Éremunió szabványa szerinti aranypénzek is.

Különleges részét képezik a kor éremművészetének az emlékpénzek, illetve a lövésztallérok. Az emlékpénzek bányászati témájúak, a lövésztallérokat a lövészegyletek országos versenyeire adták ki. Ezek az érmék is a forintszabvány szerint készültek, de készültek más (tallér vagy dukát) szabvány szerint is emlékpénzek (lásd ott).

Kép Névérték Műszaki paraméterek Leírás Dátumok
Előlap Hátlap Átmérő Tömeg Összetétel Perem Előlap Hátlap Első veret
Forgalmi érmék
    5/10 krajcár 17 mm 1,667 g Cu sima K·K·OESTERREICHISCHE SCHEIDEMÜNZE4, az Osztrák Császárság kiscímere Tölgykoszorú, értékjelzés, verési évszám 1858.
    1 krajczár 19 mm 3,333 g 1858.
    10 krajczár 18 mm 1,667 g 400‰ Ag FRANC·IOS·I·D·G·AVSTRIAE·IMPERATOR5, I. Ferenc József HVNGAR·BOHEM·GAL·LOD·ILL·REX A·A·2, az Osztrák Császárság kiscímere, verési évszám, a címerpajzs helyén értékjelzés 1868.
    20 krajczár 21 mm 2,667 g 500‰ Ag 1868.
    ¼ forint 23 mm 5,345 g 520‰ Ag VIRIBVS VNITIS6 HVNGAR·BOHEM·GAL·LOD·ILL·REX A·A·2, az Osztrák Császárság kiscímere, értékjelzés, verési évszám 1867.
    1 forint 29 mm 12,346 g 900‰ Ag 1867.
    2 forint 36 mm 24,691 g 1867.
Emlékérmék
    1 forint 29 mm 12,346 g 900‰ Ag FRANC·IOS·I·D·G·AVSTRIAE·IMPERATOR5, I. Ferenc József UPOMINKANA DOSAŽENOU KOLMOU HLOUBKU 1000 METRŮ7, ZUR ERINNERUNG AN DIE ERREICHTE SAIGERTEUFE VON 1000 METER8, PŘIBRAM, babérkoszorú, bányászjelvény, verési évszám 1875.
    2 forint 36 mm 24,691 g PRIMITIAE FODIN KUTTENB AB AERARIV ITERVM SVSCEPTARVM FRANC·IOS·I·D·G·AVSTRIAE·IMPERATOR5, I. Ferenc József ECCL·S·BARBARAE PATRONAE FODIN·KVTTENBERGENSIVM9, a Kutná Hora-i Szent Borbála katedrális, bányászcímer, értékjelzés, verési évszám 1887.
Lövésztallérok
    2 forint 36 mm 24,691 g 900‰ Ag I. Ferenc József, tölgy- és babérkoszorú, címerkoszorú FEST FREISCHIESSEN VOM WIENER SCHÜTZEN VEREIN10, kétfejű sas Bécs címerével és a császári koronával, értékjelzés, verési évszám 1873.
    2 forint UEB AUG UND HAND FUER'S VATERLAND11, Ausztria (álló) és Bécs (ülő) allegorikus alakjai, verési évszám I. OESTERREICHISCHES BUNDESSCHIESSEN12, az Osztrák Császárság kiscímere, címerkoszorú 1880.
    2 forint MAXIMILIAN:RŒM:KAISER:ERZH:Z:Œ:G:V:TIROL13, I. Miksa számszeríjjal ZWEITES:ŒSTERR:BVNDESSCHIESSEN:INNSBRVCK14, császári sas, verési évszám 1885.
    2 forint I. Ferenc József hegyivadász öltözékben 3. OESTERREICH. BUNDESSCHIESSEN IN GRAZ15, Graz oroszlános címere, verési évszám 1889.
Kereskedelmi érmék
    4 forint / 10 frank 19 mm 3,226 g 900‰ Au Recés FRANCISCVS·IOSEPHVS·I·D·G·IMPERATOR·ET·REX·16, I. Ferenc József, verdejegy IMPERIVM AVSTRIACVM17, az Osztrák Császárság kiscímere, értékjelzés, verési évszám 1870.
    8 forint / 20 frank 21 mm 6,452 g 1870.
A képeken 2,5 pixel felel meg 1 milliméternek.

Magyarországi veretek szerkesztés

 
Az érméken 1890-től jelenik meg Fiume címerével a középcímer.

Verésüket az 1868. évi VII. törvény[1] rendelte el és szabályozta. 1868-tól csak az egy-, négy-, tíz- és húszkrajcárosokat, az egyforintosokat és a dukátokat („aranyakat”) kezdték verni, ezeken a kiscímer szerepelt. Négykrajcárost csak 1868-ban vertek. A négy- és nyolcforintos aranyak verését az 1868. évi VII. törvényt módosító 1869. évi XII. törvény[2] rendelte el, mely egyúttal a középcímer ábrázolását is előírta a kiscímer helyett (a középcímer 1890-től kiegészült Fiume címerével, így a veretés idejétől függően három címerváltozat fordul elő az érméken). Az aranypénzek verésének célja az aranyalapra való áttérés előkészítése volt, de annak bevezetéséig nem minősültek törvényes fizetőeszköznek, elfogadásuk alku tárgyát képezte. A félkrajcárosok verését az 1878. évi VI.[3] törvény rendelte el, műszaki paramétereiről és külleméről az 1879. évi XXIV. törvény[4] rendelkezett, de ezt az érmét kizárólag 1882-es évszámmal verték. Mivel a rézpénzek nem minősültek értékpénznek, verésüket minden alkalommal külön törvény[5][6][7] rendelte el.

Az egyetlen korabeli emlékérmét a selmecbányai II. József altárna megnyitására verték, az érme (és különösen arany próbaverete) igen ritka.

Az érméket eleinte két pénzverdében verték: Körmöcbányán (verdejegy: KB) és Gyulafehérvárott (verdejegy: GyF), utóbbit 1871-ben bezárták. Ettől fogva 1918-ig az összes magyarországi veret a körmöcbányai verdében készült.

Numizmatikai szempontból megemlítendő, hogy a krajcárok közül ritka a négyes gyulafehérvári verete, az első és második típusú tízes, illetve az 1868-as veretű, első és harmadik típushoz tartozó húszasok. A forintok közül ritkán bukkan fel az 1892-es tízes és szintén ritka az 1891-es húszas Fiume címere nélküli változata. A dukátok közül az 1870-es unikum, de a későbbi veretek is ritkák.

Kép Névérték Műszaki paraméterek Leírás Dátumok
Előlap Hátlap Átmérő Tömeg Összetétel Perem Előlap Hátlap Első veret
Forgalmi érmék
    5/10 krajczár 17 mm 1,667 g Cu sima MAGYAR KIRÁLYI VÁLTÓ PÉNZ, középcímer Tölgykoszorú, értékjelzés, verési évszám, verdejegy 1882.
    1 krajczár 19 mm 3,333 g MAGYAR KIRÁLYI VÁLTÓ PÉNZ, angyalos kiscímer 1868.
    1 krajczár MAGYAR KIRÁLYI VÁLTÓ PÉNZ, középcímer 1878.
    1 krajczár MAGYAR KIRÁLYI VÁLTÓ PÉNZ, középcímer (Fiume címerével) 1891.
    4 krajczár 27 mm 13,333 g MAGYAR KIRÁLYI VÁLTÓ PÉNZ, angyalos kiscímer 1868.
    10 krajczár 18 mm 1,667 g 400‰ Ag FERENCZ JÓZSEF A. CSÁSZÁR MAGYARORSZÁG AP. KIRÁLYA18, I. Ferenc József VÁLTÓ PÉNZ, értékjelzés, verési évszám, verdejegy 1867.
    10 krajczár FERENCZ JÓZSEF A. CSÁSZÁR MAGYARORSZÁG AP. KIRÁLYA18, I. Ferenc József, verdejegy VÁLTÓ PÉNZ, értékjelzés, verési évszám 1868.
    10 krajczár MAGYAR KIRÁLYI VÁLTÓ PÉNZ, értékjelzés, verési évszám 1868.
    10 krajczár FERENCZ JÓZSEF I.K.A.CS. ÉS M.H.S.D.O.AP.KIR.19, I. Ferenc József, verdejegy VÁLTÓ PÉNZ, értékjelzés, verési évszám 1868.
    20 krajczár 21 mm 2,667 g 500‰ Ag FERENCZ JÓZSEF A. CSÁSZÁR MAGYARORSZÁG AP. KIRÁLYA18, I. Ferenc József, verdejegy 1868.
    20 krajczár MAGYAR KIRÁLYI VÁLTÓ PÉNZ, értékjelzés, verési évszám 1868.
    20 krajczár FERENCZ JÓZSEF I.K.A.CS. ÉS M.H.S.D.O.AP.KIR.19, I. Ferenc József, verdejegy VÁLTÓ PÉNZ, értékjelzés, verési évszám 1868.
    1 forint 29 mm 12,346 g 900‰ Ag BIZALMAM AZ ŐSI ERÉNYBEN20 FERENCZ JÓZSEF A. CSÁSZÁR21, I. Ferenc József, verdejegy MAGYAR ORSZÁG AP. KIRÁLYA22, angyalos kiscímer, értékjelzés, verési évszám 1868.
    1 forint FERENCZ JÓZSEF I.K.A.CS. ÉS M.H.S.D.O.AP.KIR.19, I Ferenc József, verdejegy MAGYAR KIRÁLYSÁG, középcímer, értékjelzés, verési évszám 1870.
    1 forint MAGYAR KIRÁLYSÁG, barokkos középcímer, értékjelzés, verési évszám 1882.
    1 forint MAGYAR KIRÁLYSÁG, barokkos középcímer (Fiume címerével), értékjelzés, verési évszám 1890.
Emlékérme
    1 forint 29 mm 12,346 g 900‰ Ag FERENCZ JÓZSEF I.K.A.CS. ÉS M.H.S.D.O.AP.KIR.19, I Ferenc József, verdejegy II·JÓZSEF NEVŰ ALTÁRNA SELMECZBÁNYÁN, 1782–1878 1878.
Kereskedelmi érmék
    4 forint / 10 frank 19 mm 3,226 g 900‰ Au Recés FERENCZ JÓZSEF I.K.A.CS. ÉS M.H.S.D.O.AP.KIR.15, I. Ferenc József, verdejegy MAGYAR KIRÁLYSÁG, középcímer, értékjelzés, verési évszám 1870.
    4 forint / 10 frank FERENCZ JÓZSEF I.K.A.CS. ÉS M.H.S.D.O.AP.KIR., I. Ferenc József (idősebb), verdejegy 1880.
    4 forint / 10 frank MAGYAR KIRÁLYSÁG, középcímer (Fiume címerével), értékjelzés, verési évszám 1890.
    8 forint / 20 frank 21 mm 6,452 g FERENCZ JÓZSEF I.K.A.CS. ÉS M.H.S.D.O.AP.KIR., I. Ferenc József, verdejegy MAGYAR KIRÁLYSÁG, középcímer, értékjelzés, verési évszám 1870.
    8 forint / 20 frank FERENCZ JÓZSEF I.K.A.CS. ÉS M.H.S.D.O.AP.KIR., I. Ferenc József (idősebb), verdejegy 1880.
    8 forint / 20 frank MAGYAR KIRÁLYSÁG, középcímer (Fiume címerével), értékjelzés, verési évszám 1890.
A képeken 2,5 pixel felel meg 1 milliméternek.

Közös veret szerkesztés

1879-ben I. Ferenc József és Erzsébet ezüstlakodalma alkalmából emlék kétforintost adtak ki, melyen a peremirat kétnyelvű, ezért közös kiadásúnak tekinthető.[8]

Kép Névérték Műszaki paraméterek Leírás Dátumok
Előlap Hátlap Átmérő Tömeg Összetétel Perem Előlap Hátlap Első veret
Forgalmi emlékérme
    2 forint 36 mm 24,691 g 900‰ Ag ZWEI GVLDEN23 XLV24 KÉT FORINT *FRANC•IOS•I•D•G•AVSTR•IMP•
ET•HUNG•REX•AP•25
*ELISABETHA•IMP•ET•REG•26, I. Ferenc József és Erzsébet 		*QVINTVM•MATRIMONII•LVSTRVM•CELEBRANT
•XXIV•APRILIS•MDCCCLXXIX27, ülő Fortuna kormánylapáttal és bőségszaruval 		1879.
A képeken 2,5 pixel felel meg 1 milliméternek.

Megjegyzések szerkesztés

  1. HVNG·BOH·LOMB·ET VEN· GAL·LOD·ILL·REX A·A· = Hvngariae, Bohemiae, Lombardiae et Venetiarvm, Galiciae, Lodomeriae, Illyriae Rex, Archidvx Avstriae (latin) = Magyarország, Csehország, Lombardia és Velence, Galícia, Lodoméria, Illíria királya, Ausztria főhercege
  2. HVNGAR·BOHEM·GAL·LOD·ILL·REX A·A· = Hvngariae Bohemiae Galiciae Lodomeriae Illyriae Rex Archidvx Avstriae (latin) = Magyarország, Csehország, Galícia, Lodoméria, Illíria királya, Ausztria főhercege
  3. SCHEIDE MÜNZE (németül) = váltópénz
  4. K·K·OESTERREICHISCHE SCHEIDEMÜNZE = Kaiserliche-Königliche Oesterreichische Scheidemünze (németül) = császári-királyi osztrák váltópénz
  5. FRANC·IOS·I·D·G·AVSTRIAE·IMPERATOR = Franciscvs Iosephvs I Dei Gratia Avstriae Imperator (latin) = I. Ferenc József Isten kegyelméből Ausztria császára
  6. VIRIBVS VNITIS (latin) = Egyesült erőkkel (I Ferenc József császári uralkodói jelmondata)
  7. UPOMINKANA DOSAŽENOU KOLMOU HLOUBKU 1000 METRŮ (csehül) = Az ezerméteres függőleges mélység elérésének emlékére
  8. ZUR ERINNERUNG AN DIE ERREICHTE SAIGERTEUFE VON 1000 METER (németül) = Az ezerméteres függőleges mélység elérésének emlékére (a saiger vagy seiger melléknév a német bányásznyelvben használt szó, jelentése: 'függőleges'; a Teufe a Tiefe bányásznyelvi megfelelője a németben, jelentése: 'mélység')
  9. ECCL·S·BARBARAE PATRONAE FODIN·KVTTENBERGENSIVM = Ecclesia Sanctae Barbarae patronae fodinarum Kvttenbergensivm (latin) = Szent Borbálának, a kuttenbergi bányák védőszentjének temploma
  10. FEST FREISCHIESSEN VOM WIENER SCHÜTZEN VEREIN (németül) = A bécsi lövészegylet lövészünnepe (a Freischießen vagy Schützenfest hagyományos lövészfesztivál a német nyelvterületeken)
  11. UEB AUG UND HAND FUER'S VATERLAND (németül) = Edzd a szemet és a kezet a hazáért (lövészegyletek német nyelvterületen elterjedt jelmondata)
  12. I. OESTERREICHISCHES BUNDESSCHIESSEN (németül) = 1. Osztrák Szövetségi Lövészverseny
  13. MAXIMILIAN:RŒM:KAISER:ERZH:Z:Œ:G:V:TIROL = Maximilian Rœmischer Kaiser Erzherzog zu Œsterreich Grave von Tirol (németül) = Miksa római császár, Ausztria főhercege, Tirol grófja
  14. ZWEITES:ŒSTERR:BVNDESSCHIESSEN:INNSBRVCK = Zweites Œsterreichischen Bundesschiessen Innsbrvck (németül) = 2. Osztrák Szövetségi Lövészverseny, Innsbruck
  15. 3. OESTERREICH. BUNDESSCHIESSEN IN GRAZ = 3. Oesterreichisches Bundesschiessen in Graz (németül) = 3. Osztrák Szövetségi Lövészverseny, Graz
  16. FRANCISCVS·IOSEPHVS·I·D·G·IMPERATOR·ET·REX· = Franciscvs Iosephvs I Dei Gratia Imperator et Rex (latin) = I. Ferenc József Isten kegyelméből császár és király
  17. IMPERIVM AVSTRIACVM (latin) = Osztrák Császárság
  18. FERENCZ JÓZSEF A. CSÁSZÁR MAGYARORSZÁG AP. KIRÁLYA = Ferencz József ausztriai császár Magyarország apostoli királya
  19. FERENCZ JÓZSEF I.K.A.CS. ÉS M.H.S.D.O.AP.KIR. = Ferencz József Isten kegyelméből ausztriai császár és Magyar-, Horvát-, Slavon-, Dalmátországok apostoli királya
  20. I. Ferenc József királyi uralkodói jelmondata
  21. FERENCZ JÓZSEF A. CSÁSZÁR = Ferencz József ausztriai császár
  22. MAGYAR ORSZÁG AP. KIRÁLYA = Magyar ország apostoli királya
  23. ZWEI GVLDEN (németül) = két forint
  24. XLV = utalás a pénzlábra, vagyis 45 forint tartalmaz egy font (500 g) színezüstöt
  25. *FRANC•IOS•I•D•G•AVSTR•IMP•ET•HUNG•REX•AP• = Franciscus Iosefus I Dei Gratia Austriae Imperator et Hungariae Rex Apostolicus (latin) = I. Ferenc József Isten kegyelméből Ausztria császára és Magyarország apostoli királya
  26. *ELISABETHA•IMP•ET•REG• = Elisabetha Imperatrix et Regina (latin) = Erzsébet császárné és királyné
  27. *QVINTVM•MATRIMONII•LVSTRVM•CELEBRANT•XXIV•APRILIS•MDCCCLXXIX (latin) = házasság[uk] ötödik lustrumát (ti. huszonötödik évfordulóját, ezüstlakodamat) ünneplik 1879. április 24.

Hivatkozások szerkesztés

  1. ↑ 1000ev.hu Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben – 1868. évi VII. törvénycikk a magyar kir. pénzverdékben veretendő pénzek alakja, belértéke és súlya iránt
  2. ↑ 1000ev.hu Archiválva 2005. február 21-i dátummal a Wayback Machine-ben – 1869. évi XII. törvénycikk az 1868:VII. törvénycikk bővitése, illetőleg módositása iránt
  3. ↑ 1000ev.hu Archiválva 2007. december 14-i dátummal a Wayback Machine-ben – 1878. évi VI. törvénycikk a réz-váltópénz szaporitásáról
  4. ↑ 1000ev.hu Archiválva 2007. december 15-i dátummal a Wayback Machine-ben – 1879. évi XXIV. törvénycikk félkrajczáros váltópénz vezetéséről
  5. ↑ 1000ev.hu Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben – 1881. évi VII. törvénycikk a réz-váltópénz szaporitásáról
  6. ↑ 1000ev.hu Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben – 1885. évi XII. törvénycikk a réz-váltópénz szaporitásáról
  7. ↑ 1000ev.hu Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben – 1891. évi XXII. törvénycikk a réz váltópénz szaporitásáról
  8. ↑ Domoki Ferenc: Az 1879-es emlék kétforintosról In: Az Érem 2006/2 ISSN 0133-8005

További információk szerkesztés

Irodalom szerkesztés

Magyarul szerkesztés

Németül szerkesztés

  • Austria Netto Katalog Österreich - Münzkatalog 2008 (Münzen ab 1780 mit Banknoten ab 1759) [ANK Ausztria Érmekatalógus 2008 (érmék 1780-tól, bankjegyek 1759-től)]. Netto-Marktpreiskatalog „Austria", Wien (2008). ISBN 3-901678-97-2 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Az_osztrák–magyar_forint_pénzérméi&oldid=24913099”