Az utolsó budai basa (film)

1963-as magyar tévéjáték
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. július 8.

Az utolsó budai basa Jókai Mór elbeszéléséből[2] 1963-ban készült magyar tévéjáték. A filmet az Irodalmi képeskönyv sorozat részeként 1964. augusztus 20-án mutatta be a Magyar Televízió.[3] A tévéjáték Jókai művének első harmadát dolgozza fel, Petneházy és Telli kapcsolatát, a kuruc kapitány meghasonlásának történetét. Buda ostroma, Abdurrahmán pasa és Petneházy Dávid további sorsa nem szerepel a filmben.

Az utolsó budai basa
televíziós film
RendezőMamcserov Frigyes
AlapműJókai Mór: Az utolsó budai basa
ForgatókönyvíróFehér Ferenc
DramaturgLitványi Károly
FőszerepbenEgri István
Mécs Károly
Váradi Hédi
ZeneVujicsics Tihamér[1]
OperatőrCzabarka György
VágóDékány György
HangmérnökFogarasi János
JelmeztervezőWieber Marianna
DíszlettervezőDuba László
GyártásvezetőBodonyi István
Gyártás
Ország Magyarország
Nyelvmagyar
Játékidő53 perc
Forgalmazás
BemutatóMagyarország 1964. augusztus 20.
Korhatár12 év
További információk

Történet

szerkesztés
  Alább a cselekmény részletei következnek!

1685-ben a török történetírók által az oszmán birodalom városai között rang szerint a tizedik legfontosabb településen, Buda várában Abdurrahmán basának, Petneházy jelenlétében a tudós főimám, Ihánzádé megjósolja a jövőt egy varázsgömb segítségével. Az imám Buda elestéről beszél, sőt azt is elmondja, hogy Petneházy tűzi ki elsőnek a magyar zászlót a várra. A kuruc tiszt hűséges szövetségese a törököknek, szerelmes a pasa lányába, kellemetlenül érintik Ihánzádé szavai. A pasa megnyugtatja Petneházyt, hogy megbízik benne, az édes fiának tartja, még a fejét is rá bízná alvás közben. A kuruc tisztnek Ihánzádé később azt is elmondja, hogy a váradi pasa négy nappal ezelőtt elfogatta Thököly Imrét, a kurucoknak menekülniük kell a törököktől. A fiatal kuruc bizonytalanná válik, további aggasztó híreket kap, ám a pasa lánya iránti érzelme visszatartja a szökéstől. Telli elárul egy titkot Petneházynak, hogy két nap múlva egy kinevezési okmányt kap majd a Portától: Thököly helyére szánjak. Azt is elmondja, hogy az apja támogatja az egybekelésüket. Az imám valójában Gábriel Péter barát, aki a várba azért érkezett, hogy annak gyenge pontjait kikutassa, és továbbítsa az információkat a megbízóinak. Rádöbbenti Petneházyt a pasa és a lánya csalárdságára, felfedi a magyar férfi előtt az igazságot.

  Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Szereplők

szerkesztés
  1. Dalbetét: Farkas Ferenc
  2. A kötet adatlapja Moly.hu
  3. VIII 20. csütörtök. Rádió- és Televízióújság, IX. évf. 33. sz. (1964. augusztus 17.)
  4. A filmben Petneházy Ferenc néven szerepel.
  5. Zsoldos.
  6. A pasa írnoka.