Azovi-tenger
Az Azovi-tenger (orosz Азовское море [Azovszkoje more], ukránul Азовське море, krími tatárul Azaq deñizi, régies nevén Meótisz, latinul Palus Maeotis) a Fekete-tenger északi öble. Régi nevét az itt lakó (latinul Maeotae) népről, új keletű nevét az északkeleti partján fekvő Azov városáról kapta. A Fekete-tengerrel a Krím és Tamany-félsziget közt levő Kercsi-szoros köti össze.
| Azovi-tenger | |
 | |
| A műholdfelvételen jól látszik a különbség a sekély Azovi-tenger és a mély Fekete-tenger között | |
| Országok | Ukrajna, Oroszország |
| Hosszúság | 340 km |
| Szélesség | 135 km |
| Felszíni terület | 37555 km2 |
| Átlagos mélység | 7 m |
| Legnagyobb mélység | 13 m |
| Elhelyezkedése | |
 Azovi-tenger
Pozíció Európa térképén
| |
| é. sz. 46°, k. h. 37°Koordináták: é. sz. 46°, k. h. 37° | |
 | |
| Az Azovi-tenger a Fekete-tenger térképén | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Azovi-tenger témájú médiaállományokat. | |
Az Azovi-tenger 340 km hosszú és 135 km széles, területe 37 555 km². Átlagos mélysége mindössze 8 méter, a Taganrogi-öbölben pedig kevesebb mint 1 méter, így ez a világ legsekélyebb tengere. December–januárban a tenger nagy része befagy. Vize enyhén sós, helyenként szinte iható, köszönhetően a beleömlő folyóknak (Don, Molocsna, Kalmiusz, Jeja). A partja mentén számos kisebb öböl és földnyelv található.
Az Azovi-tenger halban nagyon gazdag: több mint 300 halfaj él benne, de növekvő problémát jelent a túlhalászás és a környezetszennyezés.
A tenger északi és északnyugati partjai Ukrajnához, keleti partja Oroszországhoz tartozik; a nyugati part (a Krím 2014-es annektálása óta) vitatott hovatartozású.[1] A határ pontos helye – különösen a Kercsi-szorosban – 1991 óta vita tárgyát képzi a két ország között.
A Krími híd megépítése óta a behajózás korlátozott.[forrás?]
A 2022-es orosz invázió során a tenger összes partszakasza orosz ellenőrzés alá került.[forrás?]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Ez a cikk közvetlenül vagy közvetve említést tesz a Krím, illetve a rajta fekvő Szevasztopol város hovatartozásáról, amely jelenleg vitatott. A terület 2014. március 16-ig Ukrajna része volt Krími Autonóm Köztársaság néven. Március 16-án a régióban népszavazást tartottak a félsziget függetlenné válásáról. Március 18-án a népszavazás nyomán létrejött Krími Köztársaság csatlakozási szerződést írt alá Oroszországgal, amely március 20-án módosította alkotmányát és új föderációs alanyként ismerte el Szevasztopolt és a Krími Köztársaságot. A helyi lakosok orosz állampolgárságot kaptak, a területen bevezették az orosz fizetőeszközt, és a félszigetet Oroszország déli katonai körzetéhez csatolták. Ezzel szemben Ukrajna és a világ országainak többsége (köztük Magyarország) nem tekinti törvényesnek a népszavazást és nem ismeri el a félsziget Oroszországhoz való csatlakozásának legitimitását.
Források szerkesztés
- Bokor József (szerk.). Azovi-tenger, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 28.
