Főmenü megnyitása

Azzi (asszír és urartui forrásokban Alzi, a hettitában Acci formában ejtendő) az i. e. 16. századtól létező államalakulat a mai Nyugat-Örményország és Kelet-Törökország területén, a Van-tó nyugati partjától az Arax forrásvidékén keresztül az Eufrátesz felső folyásáig terjedő területtel. Szomszédjai Hajasa és Suhmu északon, Isuva nyugaton és délen Mitanni.

Azzi
megszűnt
i. e. 16. századi. e. 15. század
Kormányzat
Államforma monarchia
Államfő király
ElődállamUtódállam
Suhmu 

TörténeteSzerkesztés

Azzi akkor alakult állammá, amikor Mitanni a nagy északi hódításai után visszavonult a területről. Mintegy kétszáz éves fennállás után egyesült északi szomszédjával, Hajasával, ettől kezdve Hajasa-Azzi néven emlegetik. Az i. e. 14. század végén Hajasa ismét önálló lett, Azzi pedig eltűnik a forrásokból. Ezzel egy időben Suhmu királysága terjeszkedett a Van-tóig.

Egyes kutatók véleménye szerint Azzi a kezdetektől azonos Hajasával, csak egy másik neve a térségnek. Mások szerint hajasai vagy azzi hódítás vezetett két különálló állam egyesüléséhez, amelynek az lett a vége, hogy Hatti elfoglalta Azzit. Ekkor Hajasa megint független lett, déli részén Supria alakult meg, majd a hettiták visszaszorulásával a gazdátlan középső területre Suhmu terjeszkedett ki. Ennek ellenére a hettita feliratokban még III. Tudhalijasz alatt is megjelenik Azzi neve, mint lázadó tartomány.

Azzi keleti része, valamint a déli területeiből létrejövő Supria jelentős szerepet játszott Urartu egységes állammá válásában. Ekkor Alzi néven tűnik fel a forrásokban, és a Nairi királyságok egyike. Ezután – Arame idején – önként beolvadt Urartuba, részt vállalva az asszírok elleni védelemi szövetségben.

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés