Bábonymegyer

magyarországi község Somogy vármegyében

Bábonymegyer község Somogy vármegyében, a Tabi járásban.

Bábonymegyer
Bábonymegyer címere
Bábonymegyer címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásTabi
Jogállásközség
PolgármesterKnopf Antal (független)[1]
Irányítószám8658
Körzethívószám84
Népesség
Teljes népesség771 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség36,16 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21,93 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 45′ 17″, k. h. 18° 06′ 38″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 17″, k. h. 18° 06′ 38″
Bábonymegyer (Somogy vármegye)
Bábonymegyer
Bábonymegyer
Pozíció Somogy vármegye térképén
Bábonymegyer weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bábonymegyer témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A Külső-Somogy keleti részén, a Kis-Koppány patak völgyében található, Tabtól 6 kilométerre. Közúton a 65-ös főútról Darány-pusztánál nyugatnak kiágazó 6511-es úton érhető el, az elágazástól mintegy 3 kilométerre. A hazai vasútvonalak közül a Kaposvár–Siófok-vasútvonal érinti, amelynek egy megállási pontja van itt, Bábonymegyer megállóhely, ez az országút közelében helyezkedik el.

Története szerkesztés

1908-ig Bábony és Megyer, 1927-ig Nagybábony és Koppánymegyer, majd 1927-ben egyesítették Bábonymegyer néven. Megyert legkorábban 1193-ban, Bábonyt (Bábon) 1259-ben említik fennmaradt oklevelek. II. András király okiratában Baba néven kerül említésre. Egy 1259-es birtoklevélben Babon alakban írták a nevét, ekkor Babonis Gergely ispán pereskedett a faluért. A török időkben a falvak elnéptelenedtek. 1563-ban kilenc, 1577-ben tíz házat jegyeztek fel. A Rákóczi-szabadságharcot követően, 1731-ben a pusztának tekinthető településekre Győrből, Lajoskomáromból, Tabról és Torvajról földműves evangélikusok telepedtek be az itt élő, cselédsorban tartott reformátusok közé. Elkezdték építeni a paplakokat és az iskolákat. 1784-86 között református, 1831-32-ben pedig evangélikus iskolák épültek. 1805-ben készült jegyzőkönyv szól az iskolákról huszonnégy tanulóval. Bábonyban evangélikus és református, Megyeren katolikus és református iskola volt 1948-ig. 1850-1870 között betyárvilág alakult ki a környéken. A falu környezete, az erdők, völgyek, avar gyűrűk kedveztek a betyároknak. Köztük volt a Bábonyban híres betyár, Patkó Pista is. A krónikák szerint a bábonyi erdőkben esett el tűzharcban; emlékét ma kopjafa őrzi. A bábonyi temető árkába temették el, mert úgy tartották, hogy az ilyen embereket nem lehet temetőbe temetni.

Fontos része a falu históriájának Rudnay Gyula festőművész ideköltözése, aki az 1920-as évektől minden nyarát itt, Bábonyban töltötte. Háza ma emlékmúzeum, melynek udvarán látható Andrássy Kurta János Rudnay-szobra.

Az evangélikus templom oltárképét is Rudnay festette, s irányításával készült a református templom mennyezetfreskója és az I. világháborús emlékmű is. A falu mindig önálló volt, saját jegyzőséggel rendelkezett, kivéve 1969. július 1-től az 1990. évi önkormányzati választásokig, mely idő alatt Tabhoz csatolták. A község ma a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás tagja.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990-1994: Dr. Ruff Flórián (független)[3]
  • 1994-1998: Dr. Ruff Flórián (független)[4]
  • 1998-2002: Dr. Ruff Flórián (független)[5]
  • 2002-2006: Dr. Ruff Flórián (független)[6]
  • 2006-2010: Dr. Ruff Flórián (független)[7]
  • 2010-2014: Kiss Sándorné (független)[8]
  • 2014-2019: Kiss Sándorné (független)[9]
  • 2019-től: Knopf Antal (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
816
819
790
804
764
771
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,8%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 1,4% németnek, 0,4% románnak mondta magát (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,2%, református 13,8%, evangélikus 8,4%, felekezet nélküli 4,5% (36,5% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességek szerkesztés

  • Rudnay-emlékház
  • Trianon-emlékmű (2021-ben avatták fel)[11]
  • Betyárok kopjafája

Képek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Bábonymegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Bábonymegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Bábonymegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
  5. Bábonymegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  6. Bábonymegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  7. Bábonymegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  8. Bábonymegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
  9. Bábonymegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  10. Bábonymegyer Helységnévtár
  11. Beszámoló az emlékmű avatásáról. Bábonymegyer honlapja, 2021. június 5. (Hozzáférés: 2021. június 9.)

További információk szerkesztés