Bákó megye

közigazgatási egység Romániában

Bákó megye (románul: Județul Bacău) közigazgatási egység Románia keleti részén. Székhelye Bákó. Keleten Vaslui megye, nyugaton Hargita megye és Kovászna megye, északon Neamț megye, délen pedig Vrancea megye határolja.

Bákó megye (Bacău)
Bacau in Romania.svg
Bákó megye címere
Bákó megye címere
Adatok
Ország Románia
Régió Moldva
MegyeszékhelyBákó
Jelzés BC
Terület6621 km²
Körzethívószám (+40) 0234
Népesség
Népesség
  • 375 035 fő (1930)
  • 414 996 fő (1948)
  • 507 937 fő (1956)
  • 598 321 fő (1966)
  • 667 791 fő (1977)
  • 737 512 fő (1992)
  • 706 623 fő (2002)
  • 616 168 fő (2011. okt. 31.)
  • 601 387 fő (2022)[1]
Népsűrűség93 fő/km²
Megyei tanács weboldala
Prefektúra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bákó megye témájú médiaállományokat.

FöldrajzSzerkesztés

A nyugati rész hegyvidék, amely a Keleti-Kárpátokhoz tartozik: Gosmán-hegység, Tarkő-hegység, Csíki-havasok, Nemere-hegység, Berzunci-hegység és a Háromszéki-havasok északi része. Ezek között, az Ojtoz és a Tatros völgyében fontos összeköttetés van Moldva és Erdély között. Kelet felé a magasságok egyre csökkennek és szubkárpáti dombvidékbe mennek át, mely magába foglalja a Tázló–Kászon-medencét. A legalacsonyabb pont a Szeret folyó völgyében van, amely északról délre áthalad a megyén, ez a terület a Szeret síkságához és a Barládi-fennsíkhoz tartozik.

Legmagasabb pont: Tar-havas (1664 m), Tarkő-hegység.

Fő folyói a Tatros, a Tázló, a Kászon és az Ojtoz, keleten a Szeret középső szakaszának egy része, valamint északon az Aranyos-Beszterce alsó szakaszának vidéke tartozik ide.

Erdőállománya a megye közel egyharmadát borítja. Erdőit főleg lucfenyő, bükk és tölgy alkotja.

ÉghajlatSzerkesztés

A megye éghajlata kontinentális, a tengerszint feletti magassággal változik. A hegy- és dombvidéken valamivel zordabb az időjárás mint a Szeret völgyében. Az átlagos évi hőmérséklet 9.5 °C a síkságon és 2 °C a hegyeken. Az éves hőmérséklet különbségek elérik a 25 °C-ot. A legmagasabb hőmérsékletet (41,9 °C) 2012. augusztus 7-én mérték Bákóban, a legalacsonyabbat (-32.5 °C) ugyanott 1954. február 20-án.[2] Az éves csapadékmennyiség 500–1100 mm között mozog. A szél uralkodó iránya észak, északnyugat felől.[3]

DemográfiaSzerkesztés

 
A magyar nemzetiségűek aránya Bákó megyében a 2011-es népszámlálás adatai szerint.

2002-ben 706 623 lakosa volt, a népsűrűség 113 fő/km². A többség román (90%). Bákó megyében a 2002-es népszámlálás szerint 5100 csángó magyar él (0,7%), de számuk elérheti a 120 ezret is.[4] A legnagyobb kisebbséget a romák alkotják, akik a megye népességének 1,9%-át teszik ki.

2011-ben a végleges népszámlálási adatok szerint a 616 168 lakos 90,6%-a román, 2,5%-a cigány volt. A magyarok száma 4208 (0,7%), a csángóké 829 (0,1%) volt.[5]

TelepülésekSzerkesztés

Bákó megyében 3 municípium, 5 város és 85 község van.

Legnagyobb településekSzerkesztés

Név Román név Rang Népesség
(fő, 2011)
 
Bákó
 
Ónfalva
1. Bákó Bacău municípium 144.307
2. Ónfalva Onești municípium 39.172
3. Mojnest Moinești municípium 21.707
4. Kománfalva Comănești város 19.568
5. Buhus Buhuși város 14.562
6. Dormánfalva Dărmănești város 12.247
7. Aknavásár Târgu Ocna város 11.300
8. Doftána Dofteana község 9.346
9. Szászkút Sascut község 8.564
10. Marzsinén Mărgineni község 7.993
11. Balkán Balcani község 7.173
12. Ferdinándújfalu Nicolae Bălcescu község 7.169

GazdaságSzerkesztés

Bákó megye volt az egyik legjobban iparosított vidék a kommunizmus időszakában és azóta Moldva ipari központjának számít. Két nagy kőolaj-finomítója van Ónfalván és Dormánfalván. Fontosabb iparágak: vegyipar, kőolajipar, járműipar, élelmiszeripar, faipar, textilipar, építőanyag-ipar, repülőgépipar.

A megye ásványi kincsei: kőolaj, földgáz, ásványvíz, só, barnaszén, andezittufa, gipsz, homokkő, mészkő.[6][7]

A hegyi legelők és kaszálók az állattenyésztésnek kedveznek.

KultúraSzerkesztés

TurizmusSzerkesztés

Híres emberekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Primele date provizorii pentru Recensământul Populației și Locuințelor, runda 2021
  2. Judeţul Bacău: superlative geografice. www.deferlari.ro (2015. ápr. 30.) (Hozzáférés: 2021. feb. 19.)
  3. Judetul Bacau: Prezentare pe scurt. dadrbacau.ro. Directia pentru Agricultura Bacau (Hozzáférés: 2021. feb. 19.) arch
  4. 1987-es becslés in: Tennant, Chris (transl.) (1994) The Hungarian minority’s situation in Ceaușescu's Romania. Boulder: Social Science Monographs. 33. oldal
  5. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  6. Potential economic. ccibc.ro. Camera de Comert si Industrie Bacau (Hozzáférés: 2021. feb. 19.)
  7. Prezentarea județului. cjbuzau.ro. Consiliul Județean Buzău (Hozzáférés: 2021. feb. 19.)

További információkSzerkesztés