Bálint József (közgazdász)

(1930) magyar statisztikus, közgazdász, pártfunkcionárius

Bálint József (Kemecse, 1930. január 15.Budapest, 2024. május 2.) közgazdász, statisztikus, az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztály vezetője az új gazdasági mechanizmus bevezetése alatt, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 1973-tól 1979-ig.

Bálint József
Született1930. január 15.
Kemecse
Elhunyt2024. május 2. (94 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaközgazdász, statisztikus
Tisztsége
  • az MSZMP KB tagja (1970. november 28. – 1980. március 27.)
  • államtitkár (1973. július – 1979, Központi Statisztikai Hivatal)
IskoláiJózsef Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Leningrádi Tervgazdasági Egyetem
A Központi Statisztikai Hivatal elnöke
Hivatali idő
1973 1979
ElődHuszár István
UtódNyitrai Ferencné
SablonWikidataSegítség

A közgazdaságtudományok kandidátusa.

1930. január 15-én a Szabolcs-Szatmár megyei Kemecsén született. Apja Bálint Sándor, aki fiatal korában uradalmi cselédként dolgozott, az osztrák-magyar hadsereg katonájaként harcolt az I. világháborúban. Hat gyermeke közül József az iskoláit Királytelken és Nyíregyházán végezte.

1946 és 1948 között betanított munkásként, majd vegyipari szakmunkásként a Nyírbogdányi Petróleumgyártó Rt-nél dolgozott. 1947-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba.

Később a Dózsa György Népi Kollégiumban tanult. Sikeresen felvételizett a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre, majd a Szovjetunióban tanulmányi ösztöndíjas volt. 1948 és 1952 között Leningrádban közgazdasági egyetemet végzett.

Hazatérését követően 1953-tól előbb az MDP, majd későbbiekben az MSZMP tagjai közé lépett. 1967. április 12-től 1973. június 27-ig az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztály vezetője, a Gazdaságpolitikai Bizottság tagja.

Szakmai vezetője voltam az 1968-as gazdasági reform beruházási politikát kidolgozó munkacsoportnak, egyike a reformmunkákat vezető 25 felelős közgazdásznak. E reform sok kezdeményezést fékező kötöttséget feloldott a gazdaságirányítási rendszerben, és lényeges szerepet játszott például a mezőgazdaság fellendülésében, a vidék felemelkedésében.
– Dr. Bálint József visszaemlékezése[1]

1973. júliustól 1979. áprilisáig a KSH elnöke.[2]

1970. november 28. és 1980. március 27. között az MSZMP Központi Bizottságának a tagja volt.[3]

Az Európai Statisztikusok Bizottságában alelnöki tisztet töltöttem be. A tőkés országok statisztikai hivatalaival még a hidegháborús szembenállás idején is kollegiális szakmai tapasztalatcserét folytattunk. Én abban az időben a viszonosságnak megfelelően a miniszterelnök főnököm hozzájárulásával többször voltam hivatalosan az Egyesült Államokban, Kanadában, Spanyolországban, Finnországban, Indiában, Irakban, Svájcban.
– Dr. Bálint József visszaemlékezése[1]
  • Gazdasági fejlődésünk 30 éve (Statisztikai Szemle, 1975. április) Online változat
  • Az elemző és tudományos tevékenység a Központi Statisztikai Hivatalban (Statisztikai Szemle, 1975. december) Online változat
  • A magyar statisztika fejlődését befolyásoló környezeti tényezők az 1980-as években (Statisztikai Szemle, 1977. április) Online változat
  • A műszaki fejlődésből származó lehetőségek a statisztikai szervezetek számára (Statisztikai Szemle, 1977. június) Online változat
  • A Nagy Október hatása – KGST-országok statisztikai együttműködése (Statisztikai Szemle, 1977. november) Online változat
  • A statisztikai felsőoktatás és a statisztikai gyakorlat összefüggései (Statisztikai Szemle, 1978. január) Online változat
  • Az elemzés célja és mértéke a Központi Statisztikai Hivatal munkájában (Statisztikai Szemle, 1978. november) Online változat
  • A KGST jelentősége a magyar népgazdaság és statisztikájának fejlődésében (Statisztikai Szemle, 1979. január) Online változat
  • A társadalmi mobilitás elemzésének módszertana és nemzetközi összehasonlítása (Statisztikai Szemle, 1979. február) Online változat
  • A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai, 1971–1975 (Statisztikai Szemle, 1979. május) Online változat
  • Oktatási statisztika (Központi Statisztikai Hivatal, 1978) ISBN 963-340-193-3[4]
  • Szoposztavlenyije tyehnyicseszkogo urovnya promislennosztyi Pol'si i Vengrii. Varsava-Budapest fevralʹ 1978 g.; KSH, Bp., 1978
  • Társadalmi rétegződés és jövedelmek; Kossuth, Bp., 1978
  • Tárgymutató az MSZMP határozatai és dokumentumai című kötetekhez, 1956-1975; Kossuth, Bp., 1983
  • Társadalmi rétegződés és jövedelmek; 2. bőv. kiad.; Kossuth, Bp., 1983 ISBN 9630921081[5]
  • 900 nap a 300 évből (Agroinform Kiadó és Nyomda Kft., Budapest, 2003) ISBN 963-502-778-8[6][7][8]
  • Magyarország nemzeti vagyonvesztése, 1941-1947; Agroinform, Bp., 2013
  • A hitleri megszállás pusztításai. Statisztikai adatok és történelmi adalékok, 1938-1945; Agroinform, Bp., 2015
  1. a b Kemecsei Helytörténeti Krónika, 2006. II. évfolyam 1. szám
  2. Bálint József (tortenelmitar.hu). [2016. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 8.)
  3. A Központi Bizottság tagjai 1971 és 1980 között - Magyar Országos Levéltár[halott link]
  4. Az Oktatási statisztika kötet adatai
  5. Információ a Társadalmi rétegződés és jövedelmek kötetről
  6. Információk a 900 nap a 300 évből kötetről
  7. Dr. Bálint József: 900 nap a 300 évből Leningrád (Kemecsei Helytörténeti Krónika, 2010)
  8. Az Oroszországi Föderáció államelnöke Vlagyimir Putyin e könyv tudományos tárgyilagosságának és sokoldalúságának elismeréséül Dr. Bálint Józsefet, a KSH nyugalmazott elnökét, a közgazdaságtudományok kandidátusát a „300 éves Szentpétervár Emlékére” alapított Emlékéremmel tüntette ki 2004-ben.

További információk

szerkesztés