Bálint József (közgazdász)

(1930) magyar statisztikus, közgazdász

Bálint József (Kemecse, 1930. január 15. –) közgazdász, statisztikus, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 1973-tól 1979-ig.

Bálint József
Született 1930. január 15. (91 éves)
magyar 1919-1946 Kemecse
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása közgazdász, statisztikus
Iskolái József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Leningrádi Tervgazdasági Egyetem
A Központi Statisztikai Hivatal elnöke
Hivatali idő
1973 1979
Előd Huszár István
Utód Nyitrai Ferencné

A közgazdaságtudományok kandidátusa.

ÉleteSzerkesztés

1930. január 15-én a Szabolcs-Szatmár megyei Kemecsén született. Apja Bálint Sándor, aki fiatal korában uradalmi cselédként dolgozott, az osztrák-magyar hadsereg katonájaként harcolt az I. világháborúban. Hat gyermeke közül József az iskoláit Királytelken és Nyíregyházán végezte.

1946 és 1948 között betanított munkásként, majd vegyipari szakmunkásként a Nyírbogdányi Petróleumgyártó Rt-nél dolgozott. 1947-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba.

Később a Dózsa György Népi Kollégiumban tanult. Sikeresen felvételizett a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre, majd a Szovjetunióban tanulmányi ösztöndíjas volt. 1948 és 1952 között Leningrádban közgazdasági egyetemet végzett.

Hazatérését követően 1953-tól előbb az MDP, majd későbbiekben az MSZMP tagjai közé lépett. 1967. április 12-től 1973. június 27-ig az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztály vezetője, a Gazdaságpolitikai Bizottság tagja.

Szakmai vezetője voltam az 1968-as gazdasági reform beruházási politikát kidolgozó munkacsoportnak, egyike a reformmunkákat vezető 25 felelős közgazdásznak. E reform sok kezdeményezést fékező kötöttséget feloldott a gazdaságirányítási rendszerben, és lényeges szerepet játszott például a mezőgazdaság fellendülésében, a vidék felemelkedésében.
– Dr. Bálint József visszaemlékezése[1]

1973. júliustól 1979. áprilisáig a KSH elnöke.[2]

1970. november 28. és 1980. március 27. között az MSZMP Központi Bizottságának a tagja volt.[3]

Az Európai Statisztikusok Bizottságában alelnöki tisztet töltöttem be. A tőkés országok statisztikai hivatalaival még a hidegháborús szembenállás idején is kollegiális szakmai tapasztalatcserét folytattunk. Én abban az időben a viszonosságnak megfelelően a miniszterelnök főnököm hozzájárulásával többször voltam hivatalosan az Egyesült Államokban, Kanadában, Spanyolországban, Finnországban, Indiában, Irakban, Svájcban.
– Dr. Bálint József visszaemlékezése[1]

MűveiSzerkesztés

CikkekSzerkesztés

  • Gazdasági fejlődésünk 30 éve (Statisztikai Szemle, 1975. április) Online változat
  • Az elemző és tudományos tevékenység a Központi Statisztikai Hivatalban (Statisztikai Szemle, 1975. december) Online változat
  • A magyar statisztika fejlődését befolyásoló környezeti tényezők az 1980-as években (Statisztikai Szemle, 1977. április) Online változat
  • A műszaki fejlődésből származó lehetőségek a statisztikai szervezetek számára (Statisztikai Szemle, 1977. június) Online változat
  • A Nagy Október hatása – KGST-országok statisztikai együttműködése (Statisztikai Szemle, 1977. november) Online változat
  • A statisztikai felsőoktatás és a statisztikai gyakorlat összefüggései (Statisztikai Szemle, 1978. január) Online változat
  • Az elemzés célja és mértéke a Központi Statisztikai Hivatal munkájában (Statisztikai Szemle, 1978. november) Online változat
  • A KGST jelentősége a magyar népgazdaság és statisztikájának fejlődésében (Statisztikai Szemle, 1979. január) Online változat
  • A társadalmi mobilitás elemzésének módszertana és nemzetközi összehasonlítása (Statisztikai Szemle, 1979. február) Online változat
  • A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai, 1971–1975 (Statisztikai Szemle, 1979. május) Online változat

KönyvekSzerkesztés

  • Oktatási statisztika (Központi Statisztikai Hivatal, 1978) ISBN 963-340-193-3[4]
  • Szoposztavlenyije tyehnyicseszkogo urovnya promislennosztyi Pol'si i Vengrii. Varsava-Budapest fevralʹ 1978 g.; KSH, Bp., 1978
  • Társadalmi rétegződés és jövedelmek; Kossuth, Bp., 1978
  • Tárgymutató az MSZMP határozatai és dokumentumai című kötetekhez, 1956-1975; Kossuth, Bp., 1983
  • Társadalmi rétegződés és jövedelmek; 2. bőv. kiad.; Kossuth, Bp., 1983 ISBN 9630921081[5]
  • 900 nap a 300 évből (Agroinform Kiadó és Nyomda Kft., Budapest, 2003) ISBN 963-502-778-8[6][7][8]
  • Magyarország nemzeti vagyonvesztése, 1941-1947; Agroinform, Bp., 2013
  • A hitleri megszállás pusztításai. Statisztikai adatok és történelmi adalékok, 1938-1945; Agroinform, Bp., 2015

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Kemecsei Helytörténeti Krónika, 2006. II. évfolyam 1. szám
  2. Bálint József (tortenelmitar.hu). [2016. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 8.)
  3. A Központi Bizottság tagjai 1971 és 1980 között - Magyar Országos Levéltár[halott link]
  4. Az Oktatási statisztika kötet adatai
  5. Információ a Társadalmi rétegződés és jövedelmek kötetről
  6. Információk a 900 nap a 300 évből kötetről
  7. Dr. Bálint József: 900 nap a 300 évből Leningrád (Kemecsei Helytörténeti Krónika, 2010)
  8. Az Oroszországi Föderáció államelnöke Vlagyimir Putyin e könyv tudományos tárgyilagosságának és sokoldalúságának elismeréséül Dr. Bálint Józsefet, a KSH nyugalmazott elnökét, a közgazdaságtudományok kandidátusát a „300 éves Szentpétervár Emlékére” alapított Emlékéremmel tüntette ki 2004-ben.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés