Bálint Lajos (író)

(1886–1974) író
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 16.

Bálint Lajos, született Bleier Lajos (Újpest, 1886. szeptember 26.[4]Budapest, 1974. március 5.) magyar műkritikus, dramaturg, író, műfordító, publicista; a Thália Társaság egyik megalapítója és titkára, a Nemzeti Színház titkára, az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület egyik megszervezője és művészeti vezetője; a Magyar Írók Szövetségének ügyvezető titkára, a Színpadi Szerzők Egyesületének főtitkára, a Szerzői Jogvédő Hivatal igazgatóhelyettese.

Bálint Lajos
SzületettBleier Lajos
1886. szeptember 26.[1][2]
Újpest
Elhunyt1974. március 5. (87 évesen)[1][2]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
Házastársa
  • 1. Kaufmann Ilona
    (h. 1926–1957)
  • 2. Spiegel Annie operaénekesnő
SzüleiBleier Fülöp
Reiter Hermina
Foglalkozása
  • műkritikus
  • dramaturg
  • író
  • fordító
  • SírhelyeFarkasréti temető (25-2-33)
    A Wikimédia Commons tartalmaz Bálint Lajos témájú médiaállományokat.
    SablonWikidataSegítség

    Bleier Fülöp (1862–1901)[5] és Reiter Hermina gyermekeként született. Apai nagyszülei Bleier Zsigmond és Singer Róza voltak. A budapesti és berlini egyetemen tanult. Az 1904-ben induló Thália Társaság megalapítói közé tartozott, 1906-ig a társaság titkára volt. Cikkeket írt A Hétbe.

    1910-től a Magyar Hírlap színházi kritikusa, a lap képzőművészeti rovatában is megjelentek kritikái 1915-ig. 1915-ben a budapesti Nemzeti Színházba került, ahol színházi titkár és dramaturg volt. Ugyanakkor a Genius könyvkiadónak is irodalmi vezetője volt, majd a Világ belső munkatársa lett. A Tanácsköztársaság idején a kollektív színtársulat igazgatója. 1935-ben a Nemzeti Színháztól elbocsátották, utána Hevesi Sándor foglalkoztatta a Magyar Színháznál dramaturgként.

    A zsidó származásuk miatt háttérbe szorított művészek szövetsége, az OMIKE alapítói közé tartozott. 1945–1947 között a Magyar Írók Szövetsége ügyvezető titkára, 1953-tól nyugdíjazásáig a Szerzői Jogvédő Hivatal igazgatóhelyettese volt. Több drámáját előadták. A művészek világát bemutató írásainak nagy közönségsikere volt.

    1926. május 26-án Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött Kaufmann Adolf és Rosenfeld Róza lányával, Ilonával (1893–1957).[6]

     
    Bálint Lajos sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-2-33. Konrád Sándor szobrász alkotása.

    Egyéb írásai

    szerkesztés
    • Táncosok és artisták (Budapest, 1913)
    • Művészbejáró (Budapest, 1964)
    • Karzat és páholy (Budapest, 1967)
    • Az igazi hős Óbudán (kisregény. Film Színház Muzsika, 1967. november-december)
    • Vastaps (Budapest, 1969)
    • Ecset és véső (Budapest, 1973)
    • Mind csak színház (Budapest, 1975)

    Fordításai

    szerkesztés

    Száznál több színpadi és prózai művet fordított és dolgozott át.

    Felesége, Spiegel Annie opera-énekesnő emlékgyűrűt alapított színházi titkárok és dramaturgok számára, amelyet először 1977-ben adtak át Bálint Lajos születése évfordulóján.