A bálna nem rendszertani elnevezés. Szűkebb értelemben általában a szilásceteket hívják bálnának, tágabb értelemben azonban a delfinek kivételével a fogasceteket is bálnáknak nevezik nagy méretük alapján (kardszárnyú delfin esetében használt „gyilkos bálna” kifejezés a köznyelv szóhasználata).

Hosszúszárnyú bálna (Megaptera novaeangliae) és borja

Elnevezései

szerkesztés

A bálna szó a latin ballaena vagy balena és a görög φάλαινα szóból származik, ez a bálnafélék duzzadt és hengeres testalkatára utal.

A régi magyar nyelvben baléna alakban szerepelt, a nyelvújítás korában Bugát Pál módosította bálna formára (a márna, málna, pálma szavak mintájára).

A bálna másik régi elnevezése cet vagy cethal volt. A cethal ma már elavult szó, a cet név pedig szinte csak tudományos rendszertani elnevezésként használatos (a köznyelv pl. az ámbráscet szót használja gyakran). A szó a latin cetus („bálna”) szóból származik, amely a Bibliában, Jónás próféta történetében szerepel, és cethal néven fordították magyarra.[1]

A bálnák kicsinyét olykor bálnaborjúnak nevezik.

Testfelépítés és életmód

szerkesztés

A bálnák nagy termetű állatok. Testhosszuk kifejlett korukban fajtól függően 1,2-30 méter, tömegük 30 és 180 ezer kilogramm között változhat. Közülük kerül ki minden idők egyik legnagyobb állata, a kék bálna.

Mint minden emlős, a bálnák is levegőt lélegeznek be, tüdejük van, melegvérűek, utódaikat nem szoptatják, hanem a szájukba fröcskölik az anyatejet. A bálnák szárazföldi emlősöktől származnak. Az evolúció során kitűnően alkalmazkodtak a vízi életmódhoz. Alakjuk áramvonalas, a halakéhoz hasonló. Mellső végtagjaik uszonyokká alakultak át, hátsó végtagjaikat elveszítették. Nincs szőrzetük.

A bálnák vándorlása

szerkesztés

A legtöbb bálna a nyarat a sarkvidékek hideg tengerein tölti, ezek a vizek ugyanis ilyenkor vannak tele a legfőbb táplálékukat jelentő apró, rákszerű élőlényekkel. A tél közeledtével aztán a bálnák elhagyják sarki élőhelyüket, s az Atlanti-óceán trópusi vizeire úsznak, hogy megszüljék borjaikat. A legtöbb faj óriási távolságot tesz meg, miközben gyakran megállnak pihenni és utódokat nemzeni. Vándorlás közben azonban nem táplálkoznak, így útközben akár testtömegük felét is elveszíthetik.

Fajok listája

szerkesztés

Általában az alábbi fajokra használják a „bálna” szót:

Kapcsolata az emberrel

szerkesztés
 
Bálnafeldolgozás Izlandon 1974-ben
 
Bálnahúsból készült japán étel

Az Egyesült Királyságban a Prerogativa Regis[2] a királyi előjogról szóló, valószínűleg II. Eduárd király korából származó törvény, mely a korábbi szokásjogot kodifikálta, kijelenti, hogy az összes tengerben vagy máshol elejtett bálna és tokféle a király tulajdona (a bálnák, tokfélék, delfinek és barna delfinek „királyi halaknak” számítanak[3]). A hagyomány szerint a tengeren elfogott bálnák feje a királyé, a farka a királynőé, míg a test a halászé. A megosztás állítólag onnan fakad, hogy a királynő ruhatárát ellássák halcsonttal; az ősi magyarázat azonban nem veszi figyelembe, hogy a „halcsont” a bálna fejében van.[4][5]

A királyi előjog következtében az összes bálnát és tokfélét fel kell kínálni az uralkodónak és az ő engedélye nélkül nem lehet tőlük megszabadulni. Ez kényelmetlen lehet, különösen a partra vetett bálnák esetében, amelyek azonnali cselekvést igénylő közegészségügyi problémát jelenthetnek.[5]

  1. Tótfalusi István: Magyar etimológiai nagyszótár. Budapest: Arcanum Adatbázis. [2001]. = Arcanum DVD Könyvtár, 2. ISBN 9639374121  
  2. Prerogativa Regis. Of the King's Prerogative (temp. incert.) (1322) (c. 13). Statute Law Database. (Hozzáférés: 2008. június 28.)
  3. 80 facts about The Queen > 71 to 80. The Queen's 80th birthday celebrations, 2006. (Hozzáférés: 2008. június 28.)
  4. No More Whales' Tails For Her Majesty”, TIME, 1971. február 8.. [2008. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. június 28.) 
  5. a b Law Commission’s Statute Law Revision team: Legal Curiosities. Law Commission, 1998. 11. (Hozzáférés: 2008. június 28.)[halott link]

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikk

szerkesztés