Bálványosváralja

falu Romániában, Kolozs megyében

Bálványosváralja (románul Unguraș, németül Schlosswall) település Romániában Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Bálványosváralja (Unguraș)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
KözségBálványosváralja
Rangközségközpont
Irányítószám407570
SIRUTA-kód59899
Népesség
Népesség1647 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1635 (2011)[1]
Népsűrűség25,89 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság281 m
Terület63,62 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 06′ 29″, k. h. 24° 03′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 06′ 29″, k. h. 24° 03′ 26″
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Déstől 16 km-re délkeletre fekszik.

Nevének eredete szerkesztés

Nevét a falu felett emelkedő középkori várról kapta.

Története szerkesztés

Bálványosváralja sorsa összefonódott a tőle keletre fekvő Bálványos vára történetével.

Nevét 1269-ben említették először, mikor István ifjabb király Balwanus birtokot és Németi falut s tartozékait Mikud comes-nek adományozta, és ezt az adományt 1270-ben meg is erősítette.

1270-ben Balvanus, 1291-ben Balwanius, 1332-ben Waraka (Waralya) 1808-ban Bálványosvárallya, Schlosswall, Ungurás néven írták.

1291-ben Balwanius-on - egy oklevél szerint - a désaknai hospesek nem fizettek sóvámot.

1333-ban magyar lakosságú egyházas helyként említették, tehát ekkor már temploma is volt.

1492-ben plébánosának Bideskúti Mihálynak nevét is említették.

1584-ben Varalja néven volt említve.

1643-ban református templomát újjáépítették, majd 1761-ben megújították.

1692-ben birtokos volt itt felesége révén Misztótfalusi Kis Miklós is.

Bálványos vára szerkesztés

Bálványos vára valószínűleg a tatárjárás után épült. 1269-ben Baluanus, 1308-ban Varallya néven említik. 1529-ben az erdélyi püspök megerősítette I. Ferdinánd számára, de még ebben az évben Farnosi Márton János király vezére elfoglalta. Nemsokára Gerendi Miklós visszafoglalta. 1537-ben az erdélyi vajda serege foglalta el és megerősítette. Valószínűleg 1538-ban rombolták le, köveit Szamosújvár építéséhez használták fel. A falunak 1910-ben 1672, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye Dési járásához tartozott.

Lakossága szerkesztés

1992-ben társközségeivel együtt 3349 lakosából 1974 magyar, 1349 román, 24 cigány és 1 német volt.

Nevezetességek szerkesztés

 
A környéken pusztító szélvész mely hatalmas károkat okozott a faluban. A természeti csapásról a falusiak minden évben megemlékeznek.[2]
  • A falu keleti részén emelkedő várhegy tetején láthatók Bálványos várának csekély maradványai.
  • A falunak 13. századi eredetű, többször átépített temploma van.

Híres emberek szerkesztés

  • Itt született 1821-ben Bartalus István zenetanár, zenetörténész, népdalgyűjtő.
  • Itt született 1896-ban Lőrincz Ferencz orvos, parazitológus.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés