Bánáss László

(1888–1949) veszprémi római katolikus püspök, keresztény pap, politikus, országgyűlési képviselő
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. október 30.

Bánáss László (Pozsony, 1888. október 14.Budapest, 1949. április 20.) magyar katolikus pap, veszprémi püspök.[1]

Bánáss László
Született1888. október 14.
Pozsony
Elhunyt1949. április 20. (60 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • politikus
  • katolikus pap
  • katolikus püspök
Tisztsége
  • az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (1944. december 16. – 1945. szeptember)
  • veszprémi püspök (1946. szeptember 4. – )
Iskolái
SírhelyeSzent Mihály-székesegyház
veszprémi püspök
Vallásarómai katolikus egyház
Pappá szentelés1912. augusztus 27.
Nagyvárad
Püspökké szentelés1946. november 30.
Debrecen
Szentelők

Hivatalveszprémi püspök
Hivatali idő1946–1949
ElődjeMindszenty József
UtódjaBadalik Sándor Bertalan

Pályafutása

szerkesztés

Ifjúkora, út a püspökségig

szerkesztés

Édesapja katonatiszt volt. Mivel Bánáss László születése idején Pozsonyban szolgált katonaként, így a későbbi püspök ott született. Hatan voltak testvérek. Római katolikus vallásban nevelkedett. Középiskolai tanulmányait is Pozsonyban kezdte, majd Budapesten a piaristáknál érettségizett. Ezt követően Innsbruckban a jezsuitáknál teológiát, Rómában egyházjogot, Münchenben pedig zenét tanult.[1] Jogi doktorátust szerzett, diplomatának készült. 1912. augusztus 27-én szentelték pappá Nagyváradon,[1][2] majd Rómában elvégezte a diplomáciai főiskolát.[1]

Az első világháborúban tábori lelkész, a háború után káplán, majd 1919-től 14 éven át Nagyváradon az orsolyita apácák lelkésze és tanítóképző iskolájuk igazgatója volt.[1] Pápai titkos kamarás, 1925-től egyházmegyei tanfelügyelő.[2] Zenei képzettségét egyházmegyei zeneigazgatóként, 1926-tól a nagyváradi székesegyház karnagyaként kamatoztatta.[1] Szentmisét is komponált a váradiak részére. A harmincas évek elején tagja volt az Erdélyi Lapok, majd a Magyar Lapok kiadói igazgatóságának, melyekbe főleg zenei tárgyú cikkeket írt.[1][2] 1942-től nagyszalontai, július 12-től debreceni plébános és nagyváradi kisprépost.[1]

Politikai szerepvállalása

szerkesztés

1944. december 1-jén Debrecenben részt vett a fasisztaellenes nagygyűlésen, és aláírta azt a kiáltványt, amely a háború befejezésére, valamint az ellenállásra buzdította a magyar katonákat. Saját plébániáján adott helyett az Ideiglenes Nemzeti Kormány ülésének. Tagja lett a Debreceni Nemzeti Bizottságnak, majd az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, valamint annak politikai bizottságának is és a város törvényhatósági bizottságának. Amikor az Ideiglenes Nemzeti Kormány Budapestre költözött, közéleti szerepvállalása is csökkent.

Püspöki pályafutása

szerkesztés

Serédi Jusztinián esztergomi érsek még a front idején, 1945 márciusában hunyt el. Utódjául a háború végeztével szeptemberben XII. Piusz pápa Mindszenty Józsefet nevezte ki, aki akkor a veszprémi püspöki tisztséget látta el, így a veszprémi püspöki szék megürült.[2] A pápa Bánáss Lászlót először 1945. augusztus 16-án az egyházmegye apostoli kormányzójává, majd 1946. szeptember 4-én veszprémi püspökké nevezte ki.[1][2] November 30-án szentelték püspökké Debrecenben.[1]

Plébániát alapított Nagykanizsán a Szent Imre- és Veszprémben a Világ Királynője-templomnál.[1] Kihelyezett káplánságot létesített Dákán, Nagyacsádon és Gézaházán. Lelkészséget hozott létre Nagygyimóton és Pápán. Átszervezte az espereskerületeket, így számuk 52-re nőtt.[1] Az ő idejében premontrei apácák telepedtek le Bakonyoszlopon és Nyárádon.

Csupán egyszerű fekete reverendát hordott. A visszaemlékezések szerint, amikor a fővárosban járt, nem hivatali autóval, hanem a tömegközlekedésen utazott. A vallásközi béke megteremtésén fáradozott. A veszprémi székesegyház altemplomában nyugszik.[2] Neve – saját kérésére – nincs feltüntetve a sírboltján, ahol csak hitvallása olvasható:

„Mondd el: Hiszek egy Istenben... testnek feltámadását... és az örök életet. Amen.”[3]

Politikai és egyházi gondolkodása

szerkesztés

Rövid politikai pályafutása alatt a nemzetiszocialista és a fasiszta nézetek visszaszorításáért dolgozott. Tevékenységének központjában az oktatás újbóli megszervezése volt. Püspökké történő kinevezése után pedig az egyház és az állam viszonyának rendezésén fáradozott. Mintegy előrevetítve a második vatikáni zsinat szellemiségét a vallások megbékélését hirdette és kereste. 1946-ban már püspökként karácsonyi körlevelet intézett a veszprémi egyházmegye híveihez. A körlevél tartalmi megszövegezését teljes egészében Kovrig Béla elismert katolikus szociálpolitikusra bízta. Ez az írás az egyház társadalmi tanításának foglalatát jelentette, amely később az alakulófélben lévő Demokrata Néppárt programjába is beépült.[4]

  • Festklänge z. Jubelfeier d. Innsbrucker Theologischen Konviktes 1858-1908 von Ladislaus E. von Bánáss op. 9. (partitúra)[1]
  1. a b c d e f g h i j k l m Magyar katolikus lexikon I. (A–Bor). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993. ISBN 963-361-626-3  
  2. a b c d e f mek.iif.hu Archiválva 2005. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben URL hozzáférés – 2009. január 15.
  3. [hhttp://www.barankovics.hu/keresztenydemokracia-adatbazis/ki-kicsoda/banass-laszlo-dr Bánáss László szócikk. Kereszténydemokrácia Tudásbázis.]. www.barankovics.hu. (Hozzáférés: 2015. február 12.)
  4. A körlevél keletkezéséről további részletek olvashatók Barankovics István rövid tanulmányában: Barankovics István: „Clara pacta, boni amici”: Bánáss László veszprémi püspök 1946 karácsonyi körlevelének háttere. barankovics.hu. barankovics.hu (Hozzáférés: 2015. február 12.) arch

További információk

szerkesztés
  • Bishop László Bánáss, Catholic-Hierarchy (angol)
  • Ijjas Antal: Sírontúli üzenet. = Új Ember, 1960. november 27.
  • Saád Béla: – . = Tíz arckép. Bp., 1963
  • Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja 1944–1945. Bp., 1994


Előde:
Mindszenty József
Utóda:
Badalik Sándor Bertalan