Főmenü megnyitása

Bánáss László

veszprémi püspök

Bánáss László (Pozsony, 1888. október 14.Budapest, 1949. április 20.) veszprémi püspök.

Bánáss László
Született 1888. október 14.
Pozsony
Elhunyt 1949. április 20. (60 évesen)
Budapest
Foglalkozása politikus
Iskolái
Sírhely Szent Mihály-székesegyház (Veszprém)
veszprémi püspök
Vallása római katolikus egyház
Pappá szentelés 1912. augusztus 27.
Nagyvárad
Püspökké szentelés 1946. november 30.
Debrecen
Szentelők

Hivatal veszprémi püspök
Hivatali idő 1946–1949
Elődje Mindszenty József
Utódja Badalik Sándor Bertalan

Tartalomjegyzék

PályafutásaSzerkesztés

Ifjúkora, út a püspökségigSzerkesztés

Édesapja katonatiszt volt. Mivel Bánáss László születése idején Pozsonyban szolgált katonaként, így a későbbi püspök ott született. Hatan voltak testvérek. Római katolikus vallásban nevelkedett. Középiskolai tanulmányait is Pozsonyban kezdte, majd Budapesten a piaristáknál érettségizett. Ezt követően Innsbruckban a jezsuitáknál teológiát, Rómában pedig egyházjogot tanult. Jogi doktorátust szerzett, diplomatának készült.

Nagyváradon 1912. augusztus 27-én szentelték pappá,[1] majd Rómában elvégezte a diplomáciai főiskolát.[2] Tábori lelkész, majd 1919-től 14 éven át Nagyváradon az orsolyita apácák lelkésze és iskolájuk igazgatója volt. Pápai titkos kamarás, 1925-től egyházmegyei tanfelügyelő, 1926-tól karnagy a nagyváradi székesegyházban. Szentmisét is komponált a váradiak részére. A harmincas évek elején az Erdélyi Lapok kiadói bizottságának tagja. Főként zenei tárgyú cikkeket írt romániai magyar lapokba.[1] 1942-től nagyszalontai, majd debreceni plébános és nagyváradi kisprépost (július 12.).[2]

Politikai szerepvállalásaSzerkesztés

1944. december 1-jén Debrecenben részt vett a fasisztaellenes nagygyűlésen, és aláírta azt a kiáltványt, amely a háború befejezésére, valamint az ellenállásra buzdította a magyar katonákat. Saját plébániáján adott helyett az Ideiglenes Nemzeti Kormány ülésének. Tagja lett a Debreceni Nemzeti Bizottságnak, majd az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, valamint annak politikai bizottságának is és a város törvényhatósági bizottságának. Amikor az Ideiglenes Nemzeti Kormány Budapestre költözött, közéleti szerepvállalása is csökkent.

Püspöki pályafutásaSzerkesztés

Serédi Jusztinián esztergomi érsek még a front idején, 1945. márciusában hunyt el. Utódjául a háború végeztével szeptemberben XII. Piusz pápa Mindszenty Józsefet nevezte ki, aki akkor a veszprémi püspöki tisztséget látta el, így a veszprémi püspöki szék megürült. XII. Piusz pápa Bánáss Lászlót először az egyházmegye apostoli kormányzójává, majd 1946 szeptember 4-én veszprémi püspökké nevezte ki.[1] November 30-án szentelték püspökké Debrecenben.[2]

Kihelyezett káplánságot létesített Dákán, Nagyacsádon és Gézaházán. Lelkészséget hozott létre Nagygyimóton és Pápán, plébániát állított fel Veszprémben a Világ Királynője-templomnál. Átszervezte a pápai egyházkerületet. Az ő idejében premontrei apácák telepedtek le Bakonyoszlopon és Nyárádon.

Csupán egyszerű fekete reverendát hordott. A visszaemlékezések szerint, amikor a fővárosban járt, nem hivatali autóval, hanem a tömegközlekedésen utazott. A vallásközi béke megteremtésén fáradozott. A veszprémi székesegyház altemplomában nyugszik.[1] Neve – saját kérésére – nincs feltüntetve a sírboltján, ahol csak hitvallása olvasható:

„Mondd el: Hiszek egy Istenben... testnek feltámadását... és az örök életet. Amen.”[3]

Politikai és egyházi gondolkodásaSzerkesztés

Rövid politikai pályafutása alatt a nemzetiszocialista és a fasiszta nézetek visszaszorításáért dolgozott. Tevékenységének központjában az oktatás újbóli megszervezése volt. Püspökké történő kinevezése után pedig az egyház és az állam viszonyának rendezésén fáradozott. Mintegy előrevetítve a második vatikáni zsinat szellemiségét a vallások megbékélését hirdette és kereste. 1946-ban már püspökként karácsonyi körlevelet intézett a veszprémi egyházmegye híveihez. A körlevél tartalmi megszövegezését teljes egészében Kovrig Béla elismert katolikus szociálpolitikusra bízta. Ez az írás az egyház társadalmi tanításának foglalatát jelentette, amely később az alakulófélben lévő Demokrata Néppárt programjába is beépült.[4]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d mek.iif.hu URL hozzáférés – 2009. január 15.
  2. a b c Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon. 1. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 1998. 582. p.
  3. [hhttp://www.barankovics.hu/keresztenydemokracia-adatbazis/ki-kicsoda/banass-laszlo-dr Bánáss László szócikk. Kereszténydemokrácia Tudásbázis.]. www.barankovics.hu. (Hozzáférés: 2015. február 12.)
  4. A körlevél keletkezéséről további részletek olvashatók Barankovics István rövid tanulmányában: Barankovics István: „Clara pacta, boni amici”: Bánáss László veszprémi püspök 1946 karácsonyi körlevelének háttere. barankovics.hu (Hozzáférés: 2015. feb. 12.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Bishop László Bánáss, Catholic-Hierarchy (angol)
  • Ijjas Antal: Sírontúli üzenet. = Új Ember, 1960. november 27.
  • Saád Béla: – . = Tíz arckép. Bp. 1963.
  • Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja 1944–1945. Bp. 1994.


Előde:
Mindszenty József
Veszprémi püspök
1946–1949
Utóda:
Badalik Sándor Bertalan