Bánó Irén

opera- és operett-énekesnő

Bánó Irén (1905-ig Büchler Irén,[4] férjezett neve Sándor Pálné) (Budapest, 1884. május 28.Budapest, 1965. október 27.) opera- és operett-énekesnő (szoprán). Sándor Pál országgyűlési képviselő felesége, Kodály Zoltánné Emma sógornője.

Bánó Irén
SzületettBüchler Irén[1]
1884. május 28.[1][2]
Budapest[2]
Elhunyt1965. október 27. (81 évesen)[2]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaSándor Pál (1923. március 8. – 1936. február 6.)[3]
Gyermekeiegy gyermek:
Sándor János
SzüleiBüchler Ármin
Heimann Emilia
Foglalkozása
  • operaénekes
  • operetténekes
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Zeneakadémia (1899–1904)
SírhelyeSalgótarjáni utcai zsidó temető
SablonWikidataSegítség
Férjével közös sírja a Salgótarjáni Utcai Zsidó Temetőben

Élete szerkesztés

Édesapja „tőzsde látogató” volt. Tizenöt éves korában lett a Zeneakadémia magánének, majd opera szakának növendéke. Az utolsó tanévben, 1903-ban szerződtette a frissen megnyílt Király Színház, ahol Huszka Jenő Aranyvirág c. operettjében debütált az év decemberében. 1904-ben az Operától kölcsönzött Szamosi Elzától vette át a János vitéz Francia királykisasszonyát, amit Kacsóh már a komponáláskor is neki szánt.[5] A sikerszéria első kétszáz előadásából 153 estén Bánó alakította ezt a szerepet.[6]

1910 januárjában az Aida címszerepében és Szulamitként (Sába királynője) vendégszerepelt az Operaházban, ahol egyetlen évadban, az 1911–12-esben rendes tagként volt szerződésben.

1923-ban kötött házasságot Sándor Pál országgyűlési képviselővel, s ezzel megszűnt színpadi pályafutása. A Kodály családdal szoros kapcsolatba került. Emma asszony combnyaktörése után Forrai Katalinnal az állandó szerdai látogatója volt a betegnek.[7]

Szerepei szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Büchler, Irén(Bánó), http://leveltar.elte.hu/databasesnew.php?ekod=93#B
  2. a b c d Bánó Irén, http://digitar.opera.hu/www/c16operadigitar.01.02.php?bm=1&mt=0&kr=A_10_%3D%22B%C3%A1n%C3%B3%20Ir%C3%A9n%22
  3. FamilySearch, https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DYM1-PG?i=48&wc=92QJ-ZNG%3A40678301%2C51334101%2C1077267606%3Fcc%3D1452460&cc=1452460
  4. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 67711/1905 A hivatalos hírlapban közhírré tétetett: igen.
  5. Szabó Ferenc János: Szamosi Elza és a korai magyar Puccini-stílus jellegzetességei
  6. –Y.–: 200. A „János vitéz” mai, kétszázadik előadásához. = Magyar Színpad 1905. június 10.
  7. Így láttuk Kodályt. Ötvennégy emlékezés. Centenáriumi, bőv. kiadás. Szerk. Bónis Ferenc. Budapest, 1982. Zeneműkiadó. 366. l. ISBN 9633303788
  8. Eredeti címe: Belle Lurette.
  9. Eredeti címe: Le Sire de Vergy.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés