Bánffyhunyad története

Bánffyhunyad a legrégibb időkből lakott területnek számított. A település a Hunyad nevet is viselő, egykori római Resculum, a későbbi Sebesvár uradalmához tartozott.

A bánffyhunyadi Református Templom kazettás mennyezete

Középkor

A magyar honfoglalást követően a helységet 1241-ben a portyázó tatár csapatok fölgyújtották. A település legendakincse szerint a helybeli magyar nyelvű lakosság egy része tatár eredetű. A települést 1332-ben Hunad néven említik. Hunad 1421-ig királyi birtok. A helységben az 1300-1400-as években már vár is állhatott, mivel a korabeli oklevelek szerint Zsigmond király 1421-ben Hunad (Hunyad) váráért cseréli el a Komárom megyei Kocs falut és a vele szomszédos Teke-földét – a vasvári káptalan által – a Losonczy–Bánffy családdal. A helység 1437-ben nyeri el az oppidum (mezővárosi) rangot. A 16. századtól kezdődően fontos kereskedelmi csomópont, minthogy Erdély-szerte ismert nagyvásárok, úgynevezett "sokadalmak" színhelye. 1526-ig a Magyar Királyság része.

A bánffyhunyadi Református Templom harangtornya

Újkor

1578-tól bírósági székhely. A mohácsi vészt követően a helység 1552 és 1765 között az Erdélyi Fejedelemséghez, majd az Osztrák Birodalom részét képező Erdélyi Nagyfejedelemséghez (1765–1867) tartozik. 1741-től huszárezred székhelye.

19. század

Bánffyhunyad határában szenvedett vereséget a Gaál Sándor és Kemény Farkas vezette magyar forradalmi honvédsereg 1849. augusztus 17-én az egyesített császári-cári osztrák-orosz seregtől. A település 1330-tól 1848-ig a Bánffy-család birtoka. A település nevének évszázados változatai: Bánfi-, Bánffi-, illetve Bánffy-Hunyad. I. Ferenc József az erdélyi hadgyakorlat alkalmából 1895. szeptember 26-án látogatta meg Bánffyhunyadot.

20. század

1900-1920

A századelőn a helység látványos fejlődésnek indult : ebben az időszakban épült meg a Közkórház, a Posta, a mai Elemi Iskola, a Zöld Fa vendégfogadó, s.í.t. épülete. 1919-ben (január 7-9) a Székely Hadosztály főparancsnoksága működött a helységben. 1919 tavaszán Kós Károly Bánffyhunyad székhellyel szervezi meg a megvalósulatlan törpeállamot, a Kalotaszegi Köztársaságot. A trianoni békeszerződésig (1920) Kolozs vármegye bánffyhunyadi járásának volt a székhelye.

Bánffyhunyad címere a két világháború közötti időszakban

1920-1940

1920-tól 1940-ig a település Nagy-Romániához tartozik. Kós Károly és Albrecht Lajos kezdeményezésére Bánffyhunyadon alakult meg a Magyar Néppárt 1921 június 5-én.

1940-1947

A második bécsi döntést követően a település 1940 és 1947 között Magyarországhoz tartozott. 1940 szeptemberében a helységben szenvedett mártír-halált Aurel Munteanu ortodox esperes, a román nemzeti mozgalom elkötelezett képviselője és két társa ; emléküket ma két szobor és utcanév őrzi.

1947-1989

A Párizsi békeszerződések (1947) értelmében Bánffyhunyad újfent Románia részévé vált. A kommunizmus éveiben létrehozott ipari létesítmények (gép-, bútor- és tejgyár) nagyban hozzájárultak a település gazdasági föllendüléséhez. A helység 1961-ben nyerte el a városi rangot, s ugyanabban az évben épült meg a színházi vagy egyéb, például néprajzi jellegű előadások bemutatására alkalmas, ötszáz férőhelyes Művelődési Ház, ahol öt évtizeden keresztül a helybeli mozivállalat is működött. 1947-től 1968-ig Kolozs tartomány egyik rajoni(járási) székhelye volt. A haláltáborokat túlélő és hazatért bánffyhunyadi zsidók nagy része az elkövetkező évtizedekben Izraelbe települt. A város minden kedden mozgalmas hetivásár, minden hónap utolsó hétfőjén pedig látványos állatvásár színhelye (Nagy-utca, ma Budai Nagy Antal utca).

1989-2000

Az 1989-es romániai forradalom és események jelentős változásokat hoztak a város életében. A helység magyar nyelvű lakossága újra méltányos részt vállalhatott a város politikai és közigazgatási vezetésében. A gazdasági átalakulás következtében az ipari létesítmények megszűntek. Föllendült a turizmus és a város szomszédságában (Kalotaszentkirály, Körösfő, Zsobok, Magyarbikal, stb) kiteljesedett a falu-turizmus. Vallásos, hivatalos vagy helyi ünnepeken (konfirmálás, március 15. alkalmára rendezett ünneplés-sorozat és Lovas Fölvonulás, májusi Bánffyhunyadi Napok, s. í. t.) a város magyar közössége hagyományos kalotaszegi népviseletben vesz részt.

21. század

2001-2009

Jelenleg Kolozs megye egyetlen városa, ahol a magyar nyelv közigazgatási használata és a kétnyelvű föliratozás hivatalos érvényű. 2007-től a helységnévtáblák a vasúti megállóban is kétnyelvűek. A román és magyar közösség városfejlesztési és -vezetési együttműködése országos viszonylatban is példaértékű. 2009-ben a Polgármesteri Hivatal kezdeményezésére jelentős városszépítési munkálatok kezdődtek el.

Bánffyhunyad városközpontja 2007-ben

Bánffyhunyad utcáinak történelmi elnevezései

• Horea út, Kossuth Lajos utca (Nagyvárad-Kolozsvár főút)
• Budai Nagy Antal utca, Nagy utca (Piactér, a Posta és a Kórház fele vezető utca)
• Május 1 (Mai) utca, Szél utca (Kolozsvár-Béles útvonal)
• Vlegyásza(Vlădeasa) utca, Györgyfalvi utca (Zilah-Ketesd-Bánffyhunyad útvonal)
• Győzelem-tér(Piața Victoriei), Csebernye
• Avram Iancu utca, Új utca (Bánffyhunyad-Kalotaszentkirály-Magyarókereke útvonal)

Bánffyhunyad református templomkertje

További információk

A bánffyhunyadi zsidó mártírok Holocaust-emlékköve az izraeli Holon temetőjében, Tel-Aviv külvárosában

A Wikimédia Commons tartalmaz Bánffyhunyad története témájú médiaállományokat.

• prof. dr. Cristian-Claudiu Filip, prof. Horea-Dorin Matiș, Huedinul — o localitate pe drumul spre Europa. Aspecte monografice (Bánffyhunyad – egy helység az Európa felé vezető úton. Monográfia). Összefoglalás magyarul : 303-311. old. Casa Cărții de Știință kk., Kolozsvár, 2008, 361 old. (románul)
• Eliezer Laci Klepner, Így emlékszem Bánffyhunyadra (Zikhronotai me-Banfi-Hunyad; sefer zikaron li-yehude Ganfi-Hunyad) , Tel-Aviv, 1990, 100 old. Arch. [1]
• Bánffyhunyad történelmi zászlója (angol nyelven). [2001. április 12-i dátummal az [ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 18.)
• A gótikus építészeti stílus remekei, Bánffyhunyad (angolul)
• Bánffyhunyad interaktív térképe
• Kalotaszeg fölfedezése Archiválva 2009. február 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
• Bánfi-Hunyad, 1850. Osztrák posta Magyarországon
• Bánffyhunyad osztrák postabélyegzője filatéliai honlapon (angolul)
• Bánffy-Hunyad, Meyers Großes Konversations-Lexikon, Band 2. Leipzig, 1905, S. 330 (németül)
• A bánffyhunyadi Barcsay-udvarház látképe a 20. század első feléből
• Bánffyhunyadi látképek az első világháborút követő időszakból. A kolozsvári Tribuna című irodalmi lap tematikus száma a bánffyhunyadi román Irodalmi Kör összeállításában. 2007. június 1-15. (románul)
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 84. o.  Online elérés
• Bánffy-Hunyad, Jewishgen.org
• Bánffyhunyadi postabélyegző, 1940. szeptember 15. Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Bánffyhunyad látképe 1941-ből
• A Polgármesteri Hivatal honlapja. Bánffyhunyad történelmi látképeivel. (románul)