Bánfi Zsigmond

(1857–1894) magyar irodalomtörténész, esztéta, műfordító
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 4.

Bánfi Zsigmond (1879-ig Braun Zsigmond, Gyoma, 1857. március 6.Gyula, 1894. április 13.) irodalomtörténész, esztéta, műfordító.

Bánfi Zsigmond
SzületettBraun Zsigmond[1]
1857. március 6.[2]
Gyoma[2]
Elhunyt1894. április 13. (37 évesen)[2]
Gyula[2]
ÁlneveBánfalvi Zsigmond
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • irodalomtörténész
  • esztéta
  • fordító
  • tanár
Halál okaöngyilkosság
A Wikimédia Commons tartalmaz Bánfi Zsigmond témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A szarvasi gimnáziumban megszerzett érettségije után főképpen a francia nyelvé­szet és irodalom körébe vágó tanulmányait a budapesti egyetemen folytatta. 1882-ben nyerte el tanári és bölcsészdoktori oklevelét. Tudása kiszélesítésére stúdiumokat hallgatott Párizsban a Collège de France-on és az École Pratiques des Hautes Études-ön is. Hazatérve a Budapest II. kerületi főreáliskola, majd 1884–1894 között a Kereskedelmi Akadémia rendes tanára volt. A francia irodalom kitűnő ismerője volt, aki finom elmeéllel elemezte az irodalom legbonyolultabb jelenségeit is. Egyes tanulmányai a legcsiszoltabb magyar esszék közé tartoznak. Főműve: „A francia dráma fej­lődése a XIX. század első felében”. Kisebb tanul­mányait, melyek közül a Molière „Mizantróp” című darabjáról szóló válik ki mélységével, a szerző halála után Gyomai Zsigmond gyűjtötte össze életrajzi be­vezetéssel (1895). Lefordította Gotthold Ephraim Lessing Laokoonját és Paul Linden Molière életéről szóló könyvét. Néhány műve Bánfalvi Zsigmond név alatt jelent meg.

Öngyilkossággal vetett életének véget a Budapest és Gyula között haladó vonaton.