Főmenü megnyitása

Bánky Róbert (színművész, 1894–1981)

magyar színész, színigazgató
(Bánky Róbert szócikkből átirányítva)

Bánky Róbert (született: Buchstabler), vitéz, id. (Kispest, 1894. november 25.Budapest, 1981.[1] december 9.) magyar színész, színigazgató.

Bánky Róbert
Bánky Róbert.jpg
Született Buchstabler Róbert
1894. november 25.
Kispest
Elhunyt 1981. december 9. (87 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Orbán Viola
Gyermekei ifj. Bánky Róbert
Bánky Tamás
Foglalkozása
Sírhely Új köztemető, Budapest

A Wikimédia Commons tartalmaz Bánky Róbert témájú médiaállományokat.

PályafutásaSzerkesztés

 
Bánky Róbert sírja Budapesten. Új köztemető: 17/8-1-87.

A színészakadémián elvégzett egy év után nem sokkal bevonult katonának. Ekkor egy ravasz „színjátékkal" megmentette egységét a biztos pusztulástól, amiért később vitézi címet kapott. Az I. világháború alatt orosz hadifogságba esett, s itt magyar színtársulatot szervezett. A háború után 1922 és 1925 között a Belvárosi Színházban, majd 19251926-ban Thália színpadán játszott. 19261927-ben Marosvásárhelyre, 19271932-ig Pécsre, 19321933-ban Kecskemétre szerződött. Ezután a Magyar Komédia Kamaraszínház vezetője lett 19331939-ig. 1939 és 1941 között úgynevezett cseretársulatot vezetett, negyventagú cseretársulatával ellátta a debreceni Csokonai Színházat. 1941 és 1944 között a Magyar Színház igazgatója volt, mely ekkor Új Magyar Színház néven működött, s párhuzamosan 19421943-ban a szegedi színház vezetőjének is kinevezték. Ő a helyben működő Ihász Aladárt (1886–1960) bízta meg a vezetéssel, főrendezőnek pedig megtette a Színészkamarából kizárt Both Bélát.[2] 1943-tól a Tábori Színház vezetői munkakörét is ellátta. A Színészkamara alelnöki tisztét is betöltötte.

Az Új Magyar Színház igazgatójaként Bánky igyekezett kihasználni az operett „háborús konjunktúráját”, minden évben szerepeltetett egy-egy operettet Fedák Sári főszereplésével. Emellett igényes drámaciklust állított össze: Médea (1941. november 26. Peéry Pirivel a főszerepben); August Strindberg Haláltánca (1942. november 20-án Somlay Artúr főszereplésével és rendezésében), Gerhart Hauptmann Henschel fuvaros (1943 áprilisában címszerepére Kiss Ferencet, Hanne alakjának megformálására Dajka Margitot hívta meg), Luigi Pirandello Mi az igazság? (1943. szeptember 21.).[3]

1945-ben az Igazoló Bizottság a Horthy-korszakban betöltött vezető beosztása miatt, s a szélsőjobboldaliság vádjával Bánkyt „örökre" eltiltotta a pályáról. Majd mégis igazolták, de állást sokáig nem kapott. Segédmunkásként dolgozott a Rákosi Mátyás Műveknél, ahol beállt a munkásszínjátszók közé. 1952–1956 között Szolnokon, 1956–1962 között Győrben játszott.

„Élete utolsó két évtizedét egy Rákóczi úti mosókonyhában élte le harmadik feleségével. Temetői szónoklatok tiszteletdíjából egészítette ki szerénynél is szerényebb nyugdíját.”[4]

Felesége volt Orbán Viola (1901–1971) színésznő, akitől származó fiai ifj. Bánky Róbert (1930–1991) színművész, bábszínész, színházi rendező és Bánky Tamás (1931–2014) általános iskolai vezető pedagógus volt.

SzerepeiSzerkesztés

SzínháziSzerkesztés

Kezdetben epizodista, később jellemszerepeket játszott. 1945-ben visszavonult a színpadtól.

FilmszerepeiSzerkesztés

Részben az Írisz Filmstúdió négyéves fennállása alatt készült filmek.

  • (Bors István, 1939. Rendező: Bánky Viktor)
  • Edgar, komornyik (Lelki klinika, 1941. Rendező: Cserépy László)
  • (A harmincadik, 1941. Rendező: Cserépy László)
  • Kertész (Elkésett levél, 1941. Rendező: Endre Rodríguez)
  • Szalai (A 2000 pengős férfi, 1942. Rendező: Cserépy László )
  • Az Idea Könyvkiadó Vállalat igazgatója (A tökéletes család, 1942. Rendezte Sipos László)
  • Zsuzsanna apja (Kettesben, 1943. Rendező: Cserépy László)
  • Adalbert, főkomornyik (Pista tekintetes Úr, 1943. Rendező: Daróczy József)
  • Színiigazgató (Késő, 1943. Rendező: Daróczy József)
  • (Az első, 1944. Rendező: Cserépy László)

IrodalomSzerkesztés

  • Sándor János: Mindhalálig színház. Bánky Róbert rehabilitációja. Szeged, Kiad.: Bába, 2004.- 187 oldal ISBN 963-9511-73-0
  • Sándor János: A szegedi színjátszás krónikája. A kőszínházak és társulatainak története 1883–1944. Bába Kiadó, Szeged, 2003, 620 oldal ISBN 963-9347-80-9 [1]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Több lexikonban halála éve: 1979.
  2. http://old.theater.hu/kritikak/napilapok/nepszabadsag/2000/00november/nepszabi1121.html Archiválva 2009. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben Both Béla 90 éves 2000. november 21.
  3. http://tbeck.beckground.hu/szinhaz/htm/11.htm Archiválva 2015. január 20-i dátummal a Wayback Machine-ben Magyar Színháztörténet 1920–1949-ig. Magyar Színház.
  4. http://www.criticailapok.hu/index.php?id=656&cid=33471 Balogh Géza recenziója Sándor János Mindhalálig színház c. művéről).

ForrásokSzerkesztés