Főmenü megnyitása

Bányai Elemér

magyar-örmény újságíró, író

Bányai Elemér (írói álneve: Zuboly[1]) (Szamosújvár, 1875. augusztus 21.Oblasce, 1915. április 2.) örmény származású magyar újságíró, író.

Bányai Elemér
Vasárnapi Ujság 1915. 270. l.
Vasárnapi Ujság 1915. 270. l.
Született 1875. augusztus 21.
Szamosújvár
Elhunyt 1915. április 2. (39 évesen)
Oblasce
Állampolgársága magyar
Nemzetisége örmény, magyar
Foglalkozása újságíró,
író
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Bányai Elemér témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

1896–1900 között a kolozsvári egyetem magyar-francia szakos hallgatója volt. 1905-ig Kolozsvárott az Ujság, a Magyar Polgár és a Kolozsvári Lapok szerkesztője volt. 1904-ben Budapestre költözött, a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában, 1910-től pedig a Magyar Nemzetnél dolgozott. A Martinovics szabadkőműves páholyba is 1910-ben vették fel.[2] 1914-től a Magyarország belső munkatársa volt. A Vasárnapi Ujságba, a Pesti Naplóba, a Magyar Nemzetbe írt cikkeket. Jelentős irodalmi műve az Örmény anekdoták gyűjteménye. Az első világháborúban önkéntesként bevonult és az orosz fronton esett el.[3]

Sírja a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben található.

 
Bányai Elemér sírja a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben

CsaládjaSzerkesztés

Örmény katolikus család sarja, édesapja ifj. Bányai Tivadar városi alkapitány, édesanyja Balla Katalin tanítónő volt. Négy lánytestvére volt, akik közül csupán kettő érte meg a felnőttkort: Gratiana és Blanka. 1904-ben elvette Czech Júlia Lottit (1884–1907).[4]

MunkásságaSzerkesztés

Történelemfilozófiai pesszimizmusa ellenére a polgári radikalizmus jeles szószólója volt. Ady Endre talán legigazibb barátja volt. Ady Endre neki írta a Négy-öt magyar összehajol, halálhírére pedig a Szegény Zuboly emlékére és a Zuboly emléktáblájára című verseit.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Munkatársai írják: "saját bevallása szerint azért választotta a Zuboly nevet, mert mint Zuboly takács a «Szentivánéji álom»-ban, minden szerepre vállalkozik. Minden szerepre, de csak becsülettel: csak a munkáját adta bérbe, a tollát nem" in: Vasárnapi Ujság 1915. 270. l.
  2. Berényi 2005
  3. Magyar-örmény hősök. ormenykatolikus.hu. (Hozzáférés: 2015. május 25.)
  4. Kozák Péter: Bányai Elemér. Névpont. Hozzáférés ideje: 2016. november 6.

MűveiSzerkesztés

  • Lisznyay Kálmán élete (1900)
  • Örmény anekdoták I–III. (1902)
  • A Pesti Hírlap harminc éve (1908)
  • A Századok név- és tárgymutatója (1908)
  • A Pesti Napló 1848–1908 (1908)
  • Zuboly könyve (válogatott munkái, 1916)

ForrásokSzerkesztés

  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
  • Berényi 2005: Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest: Argumentum. 2005.  
  • Kozák Péter: Az „életiratíró“ és emlékbeszédei, Bányai Elemér és Prohászka Ottokár, http://www.nevpont.hu/viewpub.php?id=111

További információkSzerkesztés