Bárdos Artúr
Bárdos Artúr, született Bárdos Henrik Artúr (Budapest, 1882. április 2.[1] – Buffalo, Egyesült Államok, 1974. augusztus 10.) magyar színházi rendező, rádiós és filmrendező, esztéta, egyetemi magántanár, színházi író, költő, dramaturg, publicista. A Színjáték szakfolyóirat alapítószerkesztője, az 1932–1938 között működő Művész Színház és – 1917-től kisebb-nagyobb megszakításokkal, közel három évtizeden átalakítása – a Belvárosi Színház alapítóigazgatója.
| Bárdos Artúr | |
 | |
| Bárdos Artúr. | |
| Született |
Bárdos Henrik Artúr 1882. április 2. Budapest, Magyarország |
| Elhunyt |
1974. augusztus 10. (92 évesen) Buffalo, Amerikai Egyesült Államok |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Szülei | Bárdos (Burstein) Károly Brachfeld Vilma |
| Foglalkozása | író, műfordító, rendező, színházigazgató. |
| Sírhely | Farkasréti temető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bárdos Artúr témájú médiaállományokat. | |
ÉleteSzerkesztés
Budapesten született Bárdos (Burstein) Károly (1857–1915)[2] és Brachfeld Vilma (1862–1935)[3] gyermekeként izraelita családban. Unokahúga volt Beck Judit festőművész, grafikus.[4][5] A budapesti egyetemen jogot végzett. Pályafutását újságíróként kezdte (Pesti Napló, Egyetértés, Budapesti Hírlap). 1909-ben Max Reinhardt asszisztense volt. Egy évvel később Színjáték[6] című rövid életű színházi és zenei hetilapot alapított, és rendszeresen jelentek meg írásai a Nyugat-ban is. 1911-ben a Feld Irén vezette Kamarajátékok rendezője volt.
Szabadkőművesnek a budapesti Eötvös páholy vette fel 1910-ben, majd a Budapest páholy alapító tagja és szónoka lett 1912-től.
1912-ben Révész Béla íróval megalapította a csupán két hónapot megélt Új Színpadot. 1915-ben megkapta az Andrássy úti Modern Színpad[7] igazgatását, ahol Kabarét vezetett. Egy év alatt felvirágoztatja a színházat, ezért a bérlő-tulajdonos egy újabb színházat nyitott, melynek – „jutalomként” – szintén ő lett a vezetője 1916-tól. A helyiség később Belvárosi Színház néven vált ismertté. Az első világháború után az anyagi nehézségek kiküszöbölésére a tulajdonossal és másik két – majd három – igazgatóval kartellt alapítottak, azonban pozícióját lassanként elvesztette. Így – szakítva az addig vezetett színházakkal – 1921–1926 között egy új, a Renaissance Színház alapítóigazgatója lett. De 1925-ben ismét a Belvárosi Színháznál is dolgozott, ám csak rövid ideig. Leváltása után a Nagymező utcai, saját tőkéjén alapított színház helyiségét is visszakövetelik mozinak.
1926–1930 között Berlinben élt, ahol megalapította a Theater in Palmenhaus nevű, magas színvonalon működő színházat, amely azonban csődbe ment. Ezután újra Budapestre költözött. 1932-ben ismét elfoglalta a Belvárosi Színház igazgatói székét. 1936-ban kirobbanó színházi sikert aratott George Bernard Shaw Szent Johanna című művének bemutatásával, Bulla Elmával a főszerepben. Még ebben az évben megvásárolta a csődbe ment Fővárosi Operettszínházat, és némi átalakítással, felújítással újra életre kelt a Művész Színház és „Világirodalmi ciklusa”, azonban mellette, vele együtt az operett is. 1938-tól és a háború alatt származása miatt félreállították. 1942–43-ban így megírta két ezzel kapcsolatos könyvét Játék a függöny mögött és A színház műhelytitkai címmel.
1945-ben tagja lett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak. 1945–1948 között újra a Belvárosi Színház első embere lett. A kezdetben magántőkével fenntartott színházát 1946-ban a főváros vette át, s bár eleinte ellenszenvet vátott ki ezzel, döntése mégis a színház megmaradását eredményezte, és műsorpolitikájával is szolgálni tudta az új idők új elvárásait. 1948-ban kinevezték a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanárává, ahol színháztudományi előadásokat tervezett. Ám még ugyanebben az évben, miután a – színház élére a főváros által – kinevezett bizottság Ilja Ehrenburg Oroszlán a piactéren című művének előadására kötelezte, eladta a színházat, és az USA-ba utazott a fiához. Az Amerika Hangja és a Szabad Európa Rádió munkatársaként hangjátékokat rendezett, és színházi tárgyú írásokat olvasott fel. 1967–ben Amerikában kiadta utolsó művét: az „Alkonyat” című verseskötetét. 1974. augusztus 10-én, 92 évesen hunyt el Buffalóban. Egy évvel később végakaratának megfelelően Budapesten, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
RendezéseiSzerkesztés
- Strindberg: Hattyúvér
- Crommelynck: Csodaszarvas
- Géraldy: Szeretni
- Sarment: Árnyhalász
- Zilahy L.: Tűzmadár
- Meller R.: Irja hadnagy
- Arisztophanész: Lüzisztraté
- Shaw: Szent Johanna
- William Shakespeare: A velencei kalmár, Rómeó és Júlia
- Szathmári Jenő: Én voltam
MűveiSzerkesztés
- Két ösvény (versek, 1903)
- Az új színpad; Nyugat, Bp., 1911
- Charles Kotász [Károly Kotász]; G. Bardi, Roma, 1931
- Uralkodók és komédiások (Nyugat Kiadó és Irodalmi Rt. Bp., 1936)
- Játék a függöny mögött; Fülöp Zoltán et al. díszlettervei, ill. Kolozsváry Sándor; Vajna és Bokor, Bp., 1942
- A színház műhelytitkai; Stílus, Bp., 1943
- Alkonyat. Bárdos Artúr újabb versei; Magyar Helikon, Buffalo, 1967)
MűfordításaiSzerkesztés
- M. Maeterlinck: Aglavaine és Sélysette (dráma, 1911)
- J. Sarment: Az árnyhalász (dráma, 1923)
- Delacroix naplója; ford., bev. Bárdos Artúr; Officina, Bp., 1942 (Officina könyvtár)
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Születési bejegyzése a Pesti Izraelita Hitközség születési akv. 548/1882. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 27.)
- ↑ Bárdos Károly halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1687/1915. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 27.)
- ↑ Bárdos Károlyné Brachfeld Vilma halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 1339/1935. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 27.)
- ↑ Beck Judit szüleinek házasságkötési bejegyzése, melyben szerepel anyai nagyszüleinek neve, akik megegyeznek Bárdos Artúr szüleivel.
- ↑ Beck Judit anyjának (Bárdos Artúr testvérének) születési bejegyzése
- ↑ Színjáték (hetilap): lásd: Magyar színházművészeti lexikon; Kosztolányi bibliográfiája (237. o.)
- ↑ Modern Színpad: (1907–1925) Budapest, Andrássy úton, többször kabaréként működött, később a Nemzeti Színház kamaraszínháza. Ma a Budapest Bábszínház működik a helyén. Színészkönyvtár; Molnár Gál Péter: Modern Színpad Cabaret; MAZSIKE: Modern Színpad Cabaret
ForrásokSzerkesztés
- Színészkönyvtár: Bárdos Artúr
- Magyar színházművészeti lexikon
- Bécsy Tamás, Székely György, Gajdó Tamás: Magyar színháztörténet 1920-1949 - Intézménytörténet A Belvárosi Színház, A Fővárosi Operettszínház; Enciklopédia Humana Egyesület, Budapest, 2005.
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Kozák Péter: Bárdos Artúr [Arthur], pályakép; https://web.archive.org/web/20140913145023/http://nevpont.hu/content/publikacio/Bardos_Artur_Arthur.html
További információkSzerkesztés
- Az új színpad művésze
- Bárdos Artúr a PORT.hu-n (magyarul)
- Bárdos Artúr az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- Élete a Katona József Színház honlapján
- Gajdó Tamás: Az új színpad művésze. Bárdos Artúr pályaképe, 1900-1938; Veszprémi Egyetem Színháztudományi Tanszék, Veszprém, 2002 (Theatron könyvek)
- Gajdó Tamás: Veszedelmes polgár. Bárdos Artúr pályaképe, 1938-1974; Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Bp., 2016
