Wikipédia

Bárdos Artúr

magyar színházi rendező, rádiós és filmrendező, esztéta, egyetemi magántanár, színházi író, költő, dramaturg, publicista
Disambig.svgEz a szócikk a színházigazgatóról szól. Hasonló címmel lásd még: Bárdos Artúr (egyértelműsítő lap).

Bárdos Artúr, született Bárdos Henrik Artúr (Budapest, 1882. április 2.[1] – Buffalo, Egyesült Államok, 1974. augusztus 10.) magyar színházi rendező, rádiós és filmrendező, esztéta, egyetemi magántanár, színházi író, költő, dramaturg, publicista. A Színjáték szakfolyóirat alapítószerkesztője, az 1932–1938 között működő Művész Színház és – 1917-től kisebb-nagyobb megszakításokkal, közel három évtizeden átalakítása – a Belvárosi Színház alapítóigazgatója.

Bárdos Artúr
Bárdos Artúr.
Bárdos Artúr.
Született Bárdos Henrik Artúr
1882. április 2.
Budapest, Magyarország
Elhunyt 1974. augusztus 10. (92 évesen)
Buffalo, Amerikai Egyesült Államok
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
SzüleiBárdos (Burstein) Károly
Brachfeld Vilma
Foglalkozása író, műfordító, rendező, színházigazgató.
Sírhely Farkasréti temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Bárdos Artúr témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

 
Bárdos Artúr az 1910-es években

Budapesten született Bárdos (Burstein) Károly (1857–1915)[2] és Brachfeld Vilma (1862–1935)[3] gyermekeként izraelita családban. Unokahúga volt Beck Judit festőművész, grafikus.[4][5] A budapesti egyetemen jogot végzett. Pályafutását újságíróként kezdte (Pesti Napló, Egyetértés, Budapesti Hírlap). 1909-ben Max Reinhardt asszisztense volt. Egy évvel később Színjáték[6] című rövid életű színházi és zenei hetilapot alapított, és rendszeresen jelentek meg írásai a Nyugat-ban is. 1911-ben a Feld Irén vezette Kamarajátékok rendezője volt.

Szabadkőművesnek a budapesti Eötvös páholy vette fel 1910-ben, majd a Budapest páholy alapító tagja és szónoka lett 1912-től.

1912-ben Révész Béla íróval megalapította a csupán két hónapot megélt Új Színpadot. 1915-ben megkapta az Andrássy úti Modern Színpad igazgatását, ahol Kabarét vezetett. Egy év alatt felvirágoztatja a színházat, ezért a bérlő-tulajdonos egy újabb színházat nyitott, melynek – „jutalomként” – szintén ő lett a vezetője 1916-tól. A helyiség később Belvárosi Színház néven vált ismertté. Az első világháború után az anyagi nehézségek kiküszöbölésére a tulajdonossal és másik két – majd három – igazgatóval kartellt alapítottak, azonban pozícióját lassanként elvesztette. Így – szakítva az addig vezetett színházakkal – 1921–1926 között egy új, a Renaissance Színház alapítóigazgatója lett. De 1925-ben ismét a Belvárosi Színháznál is dolgozott, ám csak rövid ideig. Leváltása után a Nagymező utcai, saját tőkéjén alapított színház helyiségét is visszakövetelik mozinak.

 
Emléktáblája a Katona József Színház előcsarnokában

1926–1930 között Berlinben élt, ahol megalapította a Theater in Palmenhaus nevű, magas színvonalon működő színházat, amely azonban csődbe ment. Ezután újra Budapestre költözött. 1932-ben ismét elfoglalta a Belvárosi Színház igazgatói székét. 1936-ban kirobbanó színházi sikert aratott George Bernard Shaw Szent Johanna című művének bemutatásával, Bulla Elmával a főszerepben. Még ebben az évben megvásárolta a csődbe ment Fővárosi Operettszínházat, és némi átalakítással, felújítással újra életre kelt a Művész Színház és „Világirodalmi ciklusa”, azonban mellette, vele együtt az operett is. 1938-tól és a háború alatt származása miatt félreállították. 1942–43-ban így megírta két ezzel kapcsolatos könyvét Játék a függöny mögött és A színház műhelytitkai címmel.

1945-ben tagja lett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak. 1945–1948 között újra a Belvárosi Színház első embere lett. A kezdetben magántőkével fenntartott színházát 1946-ban a főváros vette át, s bár eleinte ellenszenvet vátott ki ezzel, döntése mégis a színház megmaradását eredményezte, és műsorpolitikájával is szolgálni tudta az új idők új elvárásait. 1948-ban kinevezték a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanárává, ahol színháztudományi előadásokat tervezett. Ám még ugyanebben az évben, miután a – színház élére a főváros által – kinevezett bizottság Ilja Ehrenburg Oroszlán a piactéren című művének előadására kötelezte, eladta a színházat, és az USA-ba utazott a fiához. Az Amerika Hangja és a Szabad Európa Rádió munkatársaként hangjátékokat rendezett, és színházi tárgyú írásokat olvasott fel. 1967–ben Amerikában kiadta utolsó művét: az „Alkonyat” című verseskötetét. 1974. augusztus 10-én, 92 évesen hunyt el Buffalóban. Egy évvel később végakaratának megfelelően Budapesten, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

RendezéseiSzerkesztés

  • Strindberg: Hattyúvér
  • Crommelynck: Csodaszarvas
  • Géraldy: Szeretni
  • Sarment: Árnyhalász
  • Zilahy L.: Tűzmadár
  • Meller R.: Irja hadnagy
  • Arisztophanész: Lüzisztraté
  • Shaw: Szent Johanna
  • William Shakespeare: A velencei kalmár, Rómeó és Júlia
  • Szathmári Jenő: Én voltam

MűveiSzerkesztés

  • Két ösvény (versek, 1903)
  • Az új színpad; Nyugat, Bp., 1911
  • Charles Kotász [Károly Kotász]; G. Bardi, Roma, 1931
  • Uralkodók és komédiások (Nyugat Kiadó és Irodalmi Rt. Bp., 1936)
  • Játék a függöny mögött; Fülöp Zoltán et al. díszlettervei, ill. Kolozsváry Sándor; Vajna és Bokor, Bp., 1942
  • A színház műhelytitkai; Stílus, Bp., 1943
  • Alkonyat. Bárdos Artúr újabb versei; Magyar Helikon, Buffalo, 1967)

MűfordításaiSzerkesztés

  • M. Maeterlinck: Aglavaine és Sélysette (dráma, 1911)
  • J. Sarment: Az árnyhalász (dráma, 1923)
  • Delacroix naplója; ford., bev. Bárdos Artúr; Officina, Bp., 1942 (Officina könyvtár)

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ Születési bejegyzése a Pesti Izraelita Hitközség születési akv. 548/1882. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 27.)
  2. ↑ Bárdos Károly halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1687/1915. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 27.)
  3. ↑ Bárdos Károlyné Brachfeld Vilma halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 1339/1935. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 27.)
  4. ↑ Beck Judit szüleinek házasságkötési bejegyzése, melyben szerepel anyai nagyszüleinek neve, akik megegyeznek Bárdos Artúr szüleivel.
  5. ↑ Beck Judit anyjának (Bárdos Artúr testvérének) születési bejegyzése
  6. ↑ Színjáték (hetilap): lásd: Magyar színházművészeti lexikon; Kosztolányi bibliográfiája (237. o.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

 
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Bárdos Artúr témában.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bárdos_Artúr&oldid=22506964”