Wikipédia

Bárdos Artúr

(1882-1974) magyar színházi rendező, rádiós és filmrendező, esztéta, egyetemi magántanár, színházi író, költő, dramaturg, publicista
Disambig.svgEz a szócikk a színházigazgatóról szól. Hasonló címmel lásd még: Bárdos Artúr (egyértelműsítő lap).

Bárdos Artúr, született Bárdos Henrik Artúr (Budapest, 1882. április 2.[3] – Buffalo, Egyesült Államok, 1974. augusztus 10.) magyar színházi rendező, rádiós és filmrendező, esztéta, egyetemi magántanár, színházi író, költő, dramaturg, publicista. A Színjáték szakfolyóirat alapítószerkesztője, az 1932–1938 között működő Művész Színház és – 1917-től kisebb-nagyobb megszakításokkal, közel három évtizeden átalakítása – a Belvárosi Színház alapítóigazgatója.

Bárdos Artúr
Székely Aladár felvétele
Székely Aladár felvétele
Született Bárdos Henrik Arthur
1882. április 2.[1]
Budapest
Elhunyt 1974. augusztus 10. (92 évesen)
Buffalo[2]
Állampolgársága magyar
Gyermekei Bárdos József
Thomas J. Bardos
(1915–2012)
Arthur A. Bardos
(1921–2013)
Foglalkozása
Iskolái Budapesti Tudományegyetem (–1905, jogtudomány)
Sírhelye Farkasréti temető (27-5-58)
A Wikimédia Commons tartalmaz Bárdos Artúr témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

ÉleteSzerkesztés

 
Bárdos Artúr az 1910-es években

Budapesten született Bárdos (Burstein) Károly (1857–1915)[4] és Brachfeld Vilma (1862–1935)[5] gyermekeként izraelita családban. Unokahúga volt Beck Judit festőművész, grafikus.[6][7] A Budapesti Tudományegyetemen jogot végzett. Pályafutását újságíróként kezdte (Pesti Napló, Egyetértés, Budapesti Hírlap). 1909-ben Max Reinhardt asszisztense volt. Egy évvel később Színjáték[8] című rövid életű színházi és zenei hetilapot alapított, és rendszeresen jelentek meg írásai a Nyugat-ban is. 1911-ben a Feld Irén vezette Kamarajátékok rendezője volt.

Szabadkőművesnek a budapesti Eötvös páholy vette fel 1910-ben, majd a Budapest páholy alapító tagja és szónoka lett 1912-től.

1912-ben Révész Béla íróval megalapította a csupán két hónapot megélt Új Színpadot. 1914. június 9-én Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette Brachfeld Vilmát, Brachfeld Sándor kereskedő és Ausländer Antónia lányát.[9] 1915-ben megkapta az Andrássy úti Modern Színpad igazgatását, ahol Kabarét vezetett.[10] Egy év alatt felvirágoztatta a színházat, ezért a bérlő-tulajdonos egy újabb színházat nyitott, melynek – „jutalomként” – szintén ő lett a vezetője 1916-tól. A helyiség később Belvárosi Színház néven vált ismertté. Az első világháború után az anyagi nehézségek kiküszöbölésére a tulajdonossal és másik két – majd három – igazgatóval kartellt alapítottak, azonban pozícióját lassanként elvesztette. Így – szakítva az addig vezetett színházakkal – 1921–1926 között egy új, a Renaissance Színház alapítóigazgatója lett. De 1925-ben ismét a Belvárosi Színháznál is dolgozott, ám csak rövid ideig. Leváltása után a Nagymező utcai, saját tőkéjén alapított színház helyiségét is visszakövetelik mozinak.

 
Emléktáblája a Katona József Színház előcsarnokában

1926–1930 között Berlinben élt, ahol megalapította a Theater in Palmenhaus nevű, magas színvonalon működő színházat, amely azonban csődbe ment. Ezután újra Budapestre költözött. 1932-ben ismét elfoglalta a Belvárosi Színház igazgatói székét. 1936-ban kirobbanó színházi sikert aratott George Bernard Shaw Szent Johanna című művének bemutatásával, Bulla Elmával a főszerepben. Még ebben az évben megvásárolta a csődbe ment Fővárosi Operettszínházat, és némi átalakítással, felújítással újra életre kelt a Művész Színház és „Világirodalmi ciklusa”, azonban mellette, vele együtt az operett is. 1938-tól és a háború alatt származása miatt félreállították. 1942–43-ban így megírta két ezzel kapcsolatos könyvét Játék a függöny mögött és A színház műhelytitkai címmel. Egyik fia, Bárdos József (1916–1944)[11] orvos a holokauszt áldozata lett.

1945-ben tagja lett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak. 1945–1948 között újra a Belvárosi Színház első embere lett. A kezdetben magántőkével fenntartott színházát 1946-ban a főváros vette át, s bár eleinte ellenszenvet váltott ki ezzel, döntése mégis a színház megmaradását eredményezte, és műsorpolitikájával is szolgálni tudta az új idők új elvárásait.

1948-ban kinevezték a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanárává, ahol színháztudományi előadásokat tervezett. Ám még ugyanebben az évben, miután a – színház élére a főváros által – kinevezett bizottság Ilja Ehrenburg Oroszlán a piactéren című művének előadására kötelezte, eladta a színházat, és az USA-ba utazott a fiához.

Az Amerika Hangja és a Szabad Európa Rádió munkatársaként hangjátékokat rendezett, és színházi tárgyú írásokat olvasott fel. 1967–ben Amerikában kiadta utolsó művét: az „Alkonyat” című verseskötetét. 1974. augusztus 10-én, 92 évesen hunyt el Buffalóban. Egy évvel később végakaratának megfelelően Budapesten, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

RendezéseiSzerkesztés

MűveiSzerkesztés

  • Két ösvény (versek, 1903)
  • Az új színpad; Nyugat, Budapest, 1911
  • Charles Kotász [Károly Kotász]; G. Bardi, Roma, 1931
  • Uralkodók és komédiások (Nyugat Kiadó és Irodalmi Rt. Budapest, 1936)
  • Játék a függöny mögött; Fülöp Zoltán et al. díszlettervei, ill. Kolozsváry Sándor; Vajna és Bokor, Budapest, 1942
  • A színház műhelytitkai; Stílus, Budapest, 1943
  • Alkonyat. Bárdos Artúr újabb versei; Magyar Helikon, Buffalo, 1967)

MűfordításaiSzerkesztés

  • Maurice Maeterlinck: Aglavaine és Sélysette (dráma, 1911)
  • Jean Sarment: Az árnyhalász (dráma, 1923)
  • Delacroix naplója; ford., bev. Bárdos Artúr; Officina, Budapest, 1942 (Officina könyvtár)

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01043.htm, Bárdos Artur, 2017. október 9.
  2. ↑ Freebase-adatdump. Google
  3. ↑ Születési bejegyzése a Pesti Izraelita Hitközség születési akv. 548/1882. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 27.)
  4. ↑ Bárdos Károly halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1687/1915. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 27.)
  5. ↑ Bárdos Károlyné Brachfeld Vilma halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 1339/1935. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 27.)
  6. ↑ Beck Judit szüleinek házasságkötési bejegyzése, melyben szerepel anyai nagyszüleinek neve, akik megegyeznek Bárdos Artúr szüleivel.
  7. ↑ Beck Judit anyjának (Bárdos Artúr testvérének) születési bejegyzése
  8. ↑ Színjáték (hetilap): lásd: Magyar színházművészeti lexikon; Kosztolányi bibliográfiája (237. o.)
  9. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 826/1914. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. február 26.)
  10. ↑ https://kepkonyvtar.hu/jetspeed/portal/_ns:YVAtMTFkYWFhMmE2YWEtMTAwMDB8YzB8ZDB8ZXByb2Nlc3M9MT1zZWFyY2h8ZW9wZXJhdG9yX2hpZGRlbl8xPTE9MXxlbGltaXQ9MT0xMHxlcXVhbGlmaWVyXzE9MT0tMXxlY29uZGl0aW9uXzE9MT1rYWJhcmU-/search.psml?offset=1&origOffset=-1&docID=27891&secID=30999&limit=10&pageSet=1
  11. ↑ Bárdos József halotti bejegyzése a Budapest XI. kerületi állami halotti akv. 126/1949. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. február 26.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

 
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Bárdos Artúr témában.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bárdos_Artúr&oldid=24819711”