Báthory István (építész, 1873)

(1873–1949) építész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. május 29.

Báthory István (Budapest, 1873. október 31. – Budapest, 1949. november 24.)[6] magyar építész, Báthory István síelő nagyapja.

Báthory István
Született1873. október 30.[1][2]
Budapest[1]
Elhunyt1949. november 24. (76 évesen)[3]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
HázastársaZauner Emília
(h. 1897–1949)
SzüleiBáthory István
Foglalkozásaépítész
IskoláiMagyar Királyi József Műegyetem (–1895)
SírhelyeFarkasréti temető (37/1-1-23/24)[4][5]
A Wikimédia Commons tartalmaz Báthory István témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

Apja Báthory István szülészorvos, Semmelweis Ignác munkatársa volt. Anyja Klenovits Teréz.

1906-ban a Magyar Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezetének áruház tervpályázatán elnyerte a 600 koronás harmadik díjat. Pasaréten több lakóház tervezője. A Magyar Építőiparosok Országos Szövetsége és a Magyar Építőmesterek Egyesülete elnöke, a Magyar Mérnök és Építész Egylet választmányi tagja, 1920 és 1923 között az egylet Középítési Szakosztályának az elnöke.

Az 1905-ben Czigler Győző emlékére alapított, a legjobb előadót jutalmazó Czigler-érmet odaítélő bizottság tagja.

Halálát szívbénulás, tüdővizenyő okozta.

Felesége Zauner Emília (1875–1951) volt, akivel 1897. november 27-én Budapesten, a Ferencvárosban kötött házasságot.[7]

Gyermekei:

  • Báthory Emília (1900–1991). Férje Rausch Zoltán Gyula (1895–1938) orvos.
  • Báthory Katalin (1903–1967). Első férje Benes József (1898–?) cégvezető, akitől elvált. Második férje Littke István (1903–1976) államvasúti tisztviselő.
  • Báthory Magdolna (1905–1987). Férje Báthory-Hüttner János (1896–1954) könyvkiadó, sportvezető. Elváltak.

Publikációi

szerkesztés
  • Az építőművészet története I. Ó-kor. (társszerző, 1903, szerk. Kabdebó Gyula)
  • A Nemzeti Színház építésének és lebontásának története (in Magyar Mérnök és Építész Egylet közlönye 48, 1914)

További információk

szerkesztés
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, h. n. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., é. n. [1937]
  • Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [III. köt. Erdély, IV. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
  • A magyar legújabb kor lexikona. A magyar feltámadás könyve 1919–1930. Szerk. Kerkápoly M. Emil., Európa Nyomda, Budapest, 1930.