Bázis (lineáris algebra)
A lineáris algebrában egy vektortér bázisa egy olyan vektorhalmaz, melyben lévő elemek egymástól lineárisan függetlenek és lineáris kombinációik megadják a vektortér minden elemét (azaz generátorrendszert alkotnak). A bázis egy minimális számú generátorrendszere a térnek és egy maximális számosságú, egymástól lineárisan független elemekből álló részhalmaza is egyben.
DefinícióSzerkesztés
Vektorok egy B ⊆ V halmaza (ami lehet véges vagy végtelen) sok definíció szerint akkor bázis (Hamel-bázis), ha a vektortér minden eleme, lényegében egyértelműen, állítható elő véges sok, B-beli elem lineáris kombinációjaként. A „lényegében” szó itt arra utal, hogy két előállítás csak nulla együtthatójú tagokban különbözhet egymástól.
A definíció kibontása véges dimenzióbanSzerkesztés
Legyen egy feletti vektortér (jel.: ), a vektortér bázisa, ha
1.) a generátorrendszere - nek:
- Bármely vektora esetén egyértelműen léteznek - beli skalárok úgy, hogy
- Ebben az esetben a skalárokat a vektor bázis szerinti koordinátáinak nevezzük.
2.) egymástól lineárisan független vektorok:
- Ha , akkor .
A vektortér dimenzióját a bázis számossága adja meg:
- Ennek következménye, hogy ha dimenziós vektortérnek és vektorlisták egyaránt bázisai, akkor .[1]
Kicserélési tétel (Steinitz-tétel)Szerkesztés
- Legyen f1,…,fn lineárisan független rendszer és g1,…,gn generátorrendszer egy V vektortérben. Ekkor bármely fi-hez található olyan gj, hogy
- is lineárisan független rendszer.
- Bizonyítás
- Tegyük fel indirekt, az általánosság megszorítása nélkül, hogy például f1-re ez nem igaz, vagyis az f2,…,fn vektorokhoz akármelyik gj-t hozzávéve mindig összefüggő rendszert kapunk. Tehát f2,…,fn független rendszerből előállítható g1,..., gn generátorrendszer bármely eleme. Ebből következik, hogy f2,…,fn bázis. Így V minden eleme, speciálisan f1 is előáll f2,…,fn lineáris kombinációjaként. De ez ellentmond f1,…,fn lineáris függetlenségének.
Kicserélési tételt felhasználva igazolható
- Tétel
- Legyen f1,…,fn lineárisan független rendszer és g1,…,gk generátorrendszer egy V vektortérben.
- Ekkor n ≤ k.
- Bizonyítás
- Első lépésben f1-et cseréljük ki valamelyik gj-re, majd az így kapott új független rendszerből cseréljük ki f2-t alkalmas g-re, és így tovább, egészen addig, míg az fi-k el nem fogynak.
- Az így nyert független rendszerben már csak g-k szerepelnek, és a függetlenség miatt nem lehet közöttük két egyenlő. Tehát legalább annyi g-nek kellett lennie, mint f-nek.
- Következmény
- Egy véges V vektortérben bármely két bázis azonos elemszámú.
Transzfinit eszközökkel igazolható, hogy minden vektortérnek van bázisa.
Végtelen elemszám esetén ezt általában Hamel-bázisnak nevezik, és bizonyítható, hogy
- Egy tetszőleges vektortér bármely két bázisa azonos számosságú.
Ebből következik viszont, hogy a vektortér dimenziója jóldefiniált fogalom.
TulajdonságokSzerkesztés
- Minden vektortérnek van bázisa.
- Végtelen dimenzióban ez az állítás a Zorn-lemma következménye; valójában vele ekvivalens.
- Az állítás következménye, hogy adott test felett adott dimenzióban izomorfizmus erejéig pontosan egy vektortér létezik.[2]
- Egy vektortérnek több bázisa is lehet.
- Legyen , résztere -nek. Legyen a nek bázisa, ekkor a bázist ki lehet egészíteni úgy - beli vektorokkal, hogy az bázisa legyen -nek.[1]
KoordinátákSzerkesztés
Egy V vektortérben, egy rögzített b1,…,bn bázis mellett tetszőleges v ∈ V vektor egyértelműen írható fel
alakban.
Ekkor az skalárok a v vektor koordinátái, a b1,…,bn bázisra vonatkozólag.
BáziscsereSzerkesztés
Legyen vektortérben és bázis.
- a.) Ha a egyik vektora, úgy, hogy , akkor a a vektor felírása a bázisban
- b.) Legyen -beli elem minden -re és -re. Felírható a következő egyenletrendszer:
PéldákSzerkesztés
- a síkbeli, közönséges vektorok vektorterében bázist alkot a szokásos i, j ortonormált vektorpár.
- hasonlóan -ben a szokásos, jobbsodrású vektorhármas
- -ben ortonormált bázist alkot az
- vektorhalmaz, mely standard bázisa.
- -ban bázis
- ahol 0, 1 az F test null- illetve egységeleme.
- az F feletti polinomok vektorterében bázist alkotnak az
- vektorok.
- a legfeljebb k-adfokú polinomok egy bázisa:
ÁltalánosításSzerkesztés
A test feletti vektortér fogalmának általánosítása a gyűrű feletti modulus. Az állítás, miszerint minden vektortérnek van bázisa, nem általánosítható modulusokra. Ennek hátterében az áll, hogy a gyűrű nem minden eleme invertálható. Egy modulusnak akkor és csak akkor van bázisa, ha a modulus szabad.[3]
ForrásokSzerkesztés
- ↑ a b c Marcus, Andrei. Algebra [2005]
- ↑ Csernák Tamás: Zorn-lemma és alkalmazásai. ELTE TTK. (Hozzáférés: 2021. március 9.)
- ↑ Weisstein, Eric W.: Free Module (angol nyelven). Wolfram MathWorld