Magyar Udvari Kancellária

A mohácsi csatavesztés után a Magyar Királyság a Habsburg Birodalom egyik belső állama lett. A 16-19. század közötti időszakban a magyar önkormányzatiságban fontos szerephez jutott a Habsburg uralkodó által felállított Magyar Udvari Kancellária (latinul: Cancellaria Aulica Hungarica; németül: ungarische Hofkanzlei), melynek székhelye Bécsben volt. Az osztrák örökös tartományok és Csehország ügyeit két hasonló hivatal, az osztrák és a cseh udvari kancellária intézte.

Az udvari kancellária elsődleges feladata az uralkodói felségjogok gyakorlása, a birtokok és a különböző világi, illetve egyházi tisztségek adományozása, a nemesítések és más rangemelések, kinevezések intézése, illetve az egyes magyar kormányszervekkel való érintkezés maradt. A Magyarországgal való közvetlen kapcsolat adta a lehetőséget, hogy a kancellária közvetítőként léphessen fel az uralkodó és a magyar rendek között. Így a kancellária és a kancellár a magyar rendi politika nélkülözhetetlen tényezője lett.

1694-től testvérintézménye lett az Erdélyi Udvari Kancellária (latinul: Cancellaria Aulica Transylvaniae; németül: Siebenbürgische Hofkanzlei).

Története

A Magyar Udvari kancelláriát I. Ferdinánd hozta létre Pozsonyban. II. Rudolf idején, 1576 és 1612 között Prágában működött, majd újra Pozsonyban. 1690-ben helyezték át Bécsbe, itt 1747-ben költözött a Bankgasse 6. szám alá, az egykori Strattmann-palotába. Ez az épület 1692–94-ben, I. Lipót idejében épült Johann Bernhard Fischer von Erlach tervei alapján, eredetileg Theodor Heinrich von Strattmann gróf (1637–1693), birodalmi udvari kancellár számára, és 1747-ben gróf Nádasdy Lipót, a Magyar Udvari Kancellária vezetője vásárolta meg maga és a hivatala számára. A palota késő barokk stílusú homlokzatát 1766–67-ben Nicolò Pacazzi (Pacassi) tervei alapján rokokó stílusban átépítették, az épületet kibővítették, belefoglalva a 4. számú házat is, amelynek homlokzatát Franz Anton Hillebrandt alakította ki, a 6. számhoz illeszkedő stílusban. Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása óta ebben az épületben (Bankgasse 4-6.) működik Magyarország bécsi nagykövetsége.

Magyar udvari kancellárok

kép	név	hivatal kezdete	hivatal vége	megjegyzés
I. Ferdinánd 1526-ban létrehozza a Magyar Udvari Kancelláriát a Magyarországi ügyek intézésére.
	Szalaházi Tamás	1527	1536
	Ujlaki Ferenc	1539	1539	győri püspök, alkancellár
	Perényi Péter	1541	1542?
	Oláh Miklós	1543	1568	1543-1546 – alkancellár 1546-1553 – kancellár 1553-1568 – főkancellár egri püspök, majd esztergomi érsek
	Liszti János	1568	1577	veszprémi majd győri püspök
	Draskovich György	1578	1586	győri püspök, kalocsai érsek, bíboros
	Heresinczy Péter	1586	1590	győri püspök
	Kutassi János	1592	1597	győri püspök
	Pethe Márton	1598	1602	győri püspök
	Forgách Ferenc	1602	1607	nyitrai püspök, majd esztergomi érsek
	Lépes Bálint	1608	1623	nyitrai püspök
	Sennyey István	1623	1635	győri püspök
	Lippay György	1635	1642	veszprémi, majd esztergomi érsek
	Bosnyák István	1642	1644	veszprémi püspök
	Szelepcsényi György	1644	1666	nyitrai püspök, majd esztergomi érsek
	Szegedy Ferenc	1666	1669	váci püspök
	Pálffy Tamás	1669	1679	váci, majd nyitrai püspök
	Gubasóczy János	1679	1686	nyitrai püspök
	Korompay Péter	1686	1690	nyitrai püspök
	Jaklin Balázs	1690	1695	tinnini püspök
	Mattyasovszky László	1696	1705	tinnini püspök
	Illésházy Miklós	1706	1723
	Erdődy László	1725	1725	nyitrai püspök
	Esterházy Imre	1725	1725	veszprémi püspök
	Acsády Ádám	1725	1732	veszprémi püspök az utolsó püspök-kancellár
	Batthyány Lajos	1733	1746
	Nádasdy Lipót	1746	1758
	Pálffy Miklós	1758	1762
	Esterházy Ferenc	1762	1787
	Pálffy Károly	1787	1807
	Erdődy József	1807	1819
	Koháry Ferenc	1820	1826
	Nádasdy Mihály	1826	1827
	Reviczky Ádám	1827	1836
	Pálffy Fidél	1836	1838
	Mailáth Antal	1839	1847
	Apponyi György	1847	1848
1848. április 12-én a Batthyány-kormány feloszlatta a kancelláriát. Helyét a Király Személye Körüli Minisztérium vette át. 1848. november 13-án Windisch-Gratz herceg. Bécs katonai parancsnoka a minisztérium működését megszűntnek nyilvánította. 1860. október 20. – Az októberi diploma visszaállítja a korábbi hivatali rendszert
	Vay Miklós	1860	1861
	Forgách Antal	1861	1864
	Zichy Hermann	1864	1865
	Mailáth György	1865	1867
1867. február 17-én I. Ferenc József magyar király, Mailáth György kancellárhoz intézett leiratban rendelkezett a kancellária megszüntetéséről, a kiegyezéssel pedig a régi udvari hivatal véglegesen átadta helyét a modern, felelős kormánynak. A kancellária hivatalnokait és szerepkörét a Festetics György gróf vezette király személye körüli minisztérium vette át.

További információk

• Fazekas István: A Magyar Udvari Kancellária és hivatalnokai 1527–1690 között; ELKH BTK TTI, Budapest, 2021 (Magyar történelmi emlékek. Értekezések)

Kapcsolódó szócikkek

• Birodalmi udvari kancellária
• Osztrák udvari kancellária
• Cseh udvari kancellária
• Erdélyi Udvari Kancellária