Főmenü megnyitása

Békás (Magyarország)

magyar település

Békás község Veszprém megyében, a Pápai járásban.

Békás
Békás címere
Békás címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásPápai
Jogállás község
Polgármester Farkasné Csendes Tímea (független)[1]
Irányítószám 8515
Körzethívószám 89
Népesség
Teljes népesség204 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség29,91 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,52 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Békás (Magyarország)
Békás
Békás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 19′ 54″, k. h. 17° 20′ 57″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 54″, k. h. 17° 20′ 57″
Békás (Veszprém megye)
Békás
Békás
Pozíció Veszprém megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Békás témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

A legközelebbi vasútállomás a Győr–Celldömölk-vasútvonalon Mezőlak, kb. 2 km)

TörténeteSzerkesztés

Békás Árpád-kori település. Nevét valószínűleg a település melletti kis Békás nevű érről kaphatta. Nevét 1367-ben Becas néven említették először egy határjárási leírásban, de környéke valószínűleg már a római korban is lakott hely lehetett, amit a területén talált római kori cseréptöredékek is bizonyítanak. Több Árpád-korból való lelet is napvilágra került itt, köztük pálcikás díszítésű fazéktöredékek is. A település birtokosai a középkortól kezdve a Békássy család tagjai voltak. A család nevét e Békás nevű településtől kapta, a család címeres nemeslevelét 1417. augusztus 15-én kapta Zsigmond királytól.

A falu a 18. században közbirtok lett, különböző jogcímeken a Sándor, Tatlián és Esterházy családok szereznek benne birtokrészeket, de leg­nagyobb része továbbra is a Békási család bírtoka volt. 1488-ban jobbágyait 11 forint országos adót fizettek. A török időkben nagyrészt elpusztult, 1531-re telkeinek 81 %-a lett a tűz martaléka, 1544-re pedig depopulálták. A visszatérő lakossá­got 1553—1556 között a török többször megrohanta, kirabolta, egy alka­lommal hat lakosát is elhurcolta, így a jobbágyok félelmükben, 1556-ban ismét üresen hagyják a falut. 1567-ben alávetik magukat a töröknek, uralma alatt állanak 1592-ben is. Ezután hosszabb ideig prédium, csak 1603-tól fizet ismét adót. A 17. század közepén a Marcalon átkelő csavargók fosztogatták a jobbágyokat. Ennek következtében népe megfogyatkozott és elszegényedett, dézsmájának árendája 1660-ban csupán tíz forint volt. 1672-ben a bírót leszámítva 23 gazda adott tizedet.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 88,6%-a magyarnak, 0,5% németnek, 3,7% cigánynak, 0,9% ukránnak mondta magát (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,7%, református 6,4%, evangélikus 8,2%, felekezeten kívüli 3,2% (19,6% nem nyilatkozott).[3]

NevezetességeiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Békás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Békás Helységnévtár

További információkSzerkesztés