Békés Imre
Békés Imre (Budapest, 1930. október 31. – 2010. június 27.) magyar jogtudós, egyetemi tanár, az állam- és jogtudományok kandidátusa. Kutatási területe a gondatlanság a büntetőjogban, a bűncselekménytan és az emberi jogok a strasbourgi bíróság gyakorlatában. 1989-ben a Halálbüntetés-ellenes Liga egyik alapítója volt, emellett tanszékvezetőként helyet biztosított az ELTE büntetőjogi tanszékén. 1993 és 1999 között előbb az Emberi Jogok Európai Bizottsága tagja.
| Békés Imre | |
| Született | 1930. október 31. Budapest |
| Elhunyt | 2010. június 27. (79 évesen) |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | jogtudós, egyetemi tanár |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (1949–1953) |
| Kitüntetései | Szent-Györgyi Albert-díj (1999) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája szerkesztés
1949-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem (1950-től Eötvös Loránd Tudományegyetem) Állam- és Jogtudományi Karán, ahol 1953-ban szerzett jogi diplomát. Ennek megszerzése után előbb bírósági fogalmazóként helyezkedett el, később elnökségi titkár lett. 1954-ben az ELTE büntetőjogi tanszékén kapott egyetemi tanársegédi megbízást. 1961-ben adjunktus, 1972-ben egyetemi docens lett. 1982-ben megbízták a tanszék vezetésével. Ugyanekkor a kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettesévé is választották. Tanszékvezetői tisztségét 2000-ig, dékánhelyettesi tisztségét 1988-ig töltötte be. 1989-ben tanszékvezetőként helyet biztosított az Ellenzéki Kerekasztal üléseinek. 1994-ben kapta meg egyetemi tanári kinevezését. 1995-ben megszervezte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem büntetőjogi tanszékét, ahol párhuzamosan tanított egyetemi tanári beosztásban. 2000-ben professor emeritusi címet kapott.
1971-ben védte meg az állam- és jogtudományok kandidátusi értekezését. 1982-től a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság magyar tagozatának elnökségi tagja volt. 1989-ben a Halálbüntetés-ellenes Liga egyik alapítója volt. 1993-ban a Emberi Jogok Európai Bizottsága első magyar tagjává választották, a testületnek 1999-ig volt tagja.
Munkássága szerkesztés
Kutatási területe a gondatlanság a büntetőjogban, a bűncselekménytan és az emberi jogok a strasbourgi bíróság gyakorlatában volt.
Jelentős tankönyvszerzői tevékenysége, számos büntetőjog általános és különös részi tankönyv szerzője, szerkesztője volt. Több tanulmánya jelent meg a gondatlanság kérdéskörében, pontosítva anyagi jogi jelentőségét. 1989-ben, a Halálbüntetés-ellenes Liga egyik alapítójaként a halálbüntetés eltörlését eredményező alkotmánybírósági beadvány egyik szerzője volt. Ugyanebben az időszakban segítette az Ellenzéki Kerekasztal munkáját büntetőjogi kérdésekben.
Díjai, elismerései szerkesztés
- Eötvös Loránd-emlékérem (1988)
- Szent-Györgyi Albert-díj (1999)
- a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2005)
Források szerkesztés
- MTI Ki kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest 2008, 91. old. ISSN 1787-288X
- Adatlap a Pázmány Péter Tudományegyetem oldalán
- Halálhíre a Magyar Televízió Híradójának honlapján