Főmenü megnyitása

Békés Imre (Budapest, 1930. október 31.2010. június 27.) magyar jogtudós, egyetemi tanár, az állam- és jogtudományok kandidátusa. Kutatási területe a gondatlanság a büntetőjogban, a bűncselekménytan és az emberi jogok a strasbourgi bíróság gyakorlatában. 1989-ben a Halálbüntetés-ellenes Liga egyik alapítója volt, emellett tanszékvezetőként helyet biztosított az ELTE büntetőjogi tanszékén. 1993 és 1999 között előbb az Emberi Jogok Európai Bizottsága tagja.

Békés Imre
Született 1930. október 31.
Budapest
Elhunyt 2010. június 27. (79 évesen)
Nemzetisége magyar
Foglalkozása jogtudós,
egyetemi tanár

ÉletpályájaSzerkesztés

1949-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem (1950-től Eötvös Loránd Tudományegyetem) Állam- és Jogtudományi Karán, ahol 1953-ban szerzett jogi diplomát. Ennek megszerzése után előbb bírósági fogalmazóként helyezkedett el, később elnökségi titkár lett. 1954-ben az ELTE büntetőjogi tanszékén kapott egyetemi tanársegédi megbízást. 1961-ben adjunktus, 1972-ben egyetemi docens lett. 1982-ben megbízták a tanszék vezetésével. Ugyanekkor a kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettesévé is választották. Tanszékvezetői tisztségét 2000-ig, dékánhelyettesi tisztségét 1988-ig töltötte be. 1989-ben tanszékvezetőként helyet biztosított az Ellenzéki Kerekasztal üléseinek. 1994-ben kapta meg egyetemi tanári kinevezését. 1995-ben megszervezte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem büntetőjogi tanszékét, ahol párhuzamosan tanított egyetemi tanári beosztásban. 2000-ben professor emeritusi címet kapott.

1971-ben védte meg az állam- és jogtudományok kandidátusi értekezését. 1982-től a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság magyar tagozatának elnökségi tagja volt. 1989-ben a Halálbüntetés-ellenes Liga egyik alapítója volt. 1993-ban a Emberi Jogok Európai Bizottsága első magyar tagjává választották, a testületnek 1999-ig volt tagja.

MunkásságaSzerkesztés

Kutatási területe a gondatlanság a büntetőjogban, a bűncselekménytan és az emberi jogok a strasbourgi bíróság gyakorlatában volt.

Jelentős tankönyvszerzői tevékenysége, számos büntetőjog általános és különös részi tankönyv szerzője, szerkesztője volt. Több tanulmánya jelent meg a gondatlanság kérdéskörében, pontosítva anyagi jogi jelentőségét. 1989-ben, a Halálbüntetés-ellenes Liga egyik alapítójaként a halálbüntetés eltörlését eredményező alkotmánybírósági beadvány egyik szerzője volt. Ugyanebben az időszakban segítette az Ellenzéki Kerekasztal munkáját büntetőjogi kérdésekben.

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés