Főmenü megnyitása

Békés Márton

Békés Márton (Szombathely, 1983. január 6. –) magyar jobboldali publicista,[1][2] történész,[3] a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, a Kommentár folyóirat főszerkesztője.

Békés Márton
Életrajzi adatok
Született1983. január 6. (36 éves)
Szombathely
Ismeretes mint történész
Állampolgárság magyar magyar
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Eötvös Loránd Tudományegyetem, történelem - politológia szak
Pályafutása
Kutatási terület a 20. század eszmetörténete; a magyar legitimizmus és az amerikai neokonzervativizmus története
Tudományos fokozat PhD (2012)
Munkahelyek
Terror Háza Múzeum kutatási igazgató

MunkásságaSzerkesztés

Békés Márton az Eötvös Loránd Tudományegyetemen diplomázott történelem és politológia szakokon, majd 2012-ben történelemből PhD fokozatot is szerzett. Disszertációja már négy évvel védése előtt megjelent a Fideszhez köthető Századvég Alapítvány gondozásában az Amerikai neokonzervativizmus címmel. 2009 és 2014 között a Hír TV Ősök tere és Retrográd című történelmi magazinműsorainak főszerkesztője volt. 2017-től az Echo TV Tegnapi történelem című műsorának rendszeres vendége. Jelenleg a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, illetve a Markó György távozása óta a szintén a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványhoz tartozó Kommunizmuskutató Intézet igazgatója.[4]

Munkássága a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatójakéntSzerkesztés

Békés Márton szerint közvetlen felettese, Schmidt Mária a legjobb történész.[5]

A Terror Háza Múzeumban részt vesz a különböző ideiglenes kiállítások megszervezésében illetve a Múzeumot fenntartó Intézet különböző konferenciáin, kerekasztal-beszélgetésein.Békés Márton a XX. Század Intézet munkatársaként 2014-től részt vett az első világháborús, évfordulós rendezvények szervezésében. Több kiállítás létrehozásában is részt vett (Először szabadon, Rabszolgasorsra ítélve, békéssámsoni Szabadság háza, 1956 - A szabadságért és a függetlenségért), a Várkert Bazárban 2015 júliusában megnyitott Új világ született - Európai testvérháború 1914-1918 című tárlat egyik kurátora volt. Az Intézet egyik legsikeresebb eseménysorozatának, a Frontmozinak is szervezője, ennek keretén belül rendszeresen vetítenek az első világháborúról szóló játékfilmeket.

2010 és 2014 között a Jobbklikk internetes portál szerkesztője volt. A Kommentár című folyóirat szerkesztőségi főmunkatársa. Több folyóiratban, többek között a Kommentárban, a Századvégben, a Nemzeti Érdekben és a Filmvilágban jelentek meg írásai. Fő kutatási területe a 20. század eszmetörténete, a magyar legitimizmus és az amerikai konzervativizmus története. Eddig öt önálló könyve jelent meg; a legutóbbi 2016-ban Gerillaháború címmel. További hét kötetet szerkesztett, másik két könyvet pedig társszerzőkkel jegyez.

A 2017-es 88. Ünnepi Könyvhétre jelent meg a Gerillaháború. A fegyveres felkelés elmélete és gyakorlata című kötete, melyet a Terror Háza Múzeumot is fenntartó közalapítvány adott ki.[6] A könyvről Békés saját maga írt recenziót Schmidt Mária blogjára, a Látószög blogra.[7] A kötetről a Pesti Srácok Polbeat című vlogjában Huth Gergellyel és Szarvas Szilveszterrel beszélgetett 2017. július közepén. Itt Szarvas kérdésre azt a véleményt fejtette ki, hogy amíg az ISIS terroristái civil célpontok ellen intéznek támadást Európában, addig ezek az akciók terrortámadásnak nevezhetők, de ha már a Közel-Keleten harcolnak, akkor az már gerilla-háborúnak minősíthető.[8] Békés szerint a globális klímaváltozás és a különböző közel-keleti (polgár)háborúk elől a globalizáció hatására egyre nagyobb számban elmenekülők, illetve a különböző ázsiai országokból érkező gazdasági bevándorlók ugyanannak a nagy világpolgárháborúnak a résztvevői.[9]

A Kommunizmuskutató Intézet élénSzerkesztés

Békés Márton Markó Györgyöt követte az Intézet élén. Markó György kutatása, s az annak nyomán megjelent könyve az Intézet utolsó (nyilvános) eredménye, a Békés által vezetett Intézet önálló programokat, kutatási eredményeket, megjelent munkákat nem hozott nyilvánosságra, nem kínált.[10]

Szerepe a Pruck-Dózsa plakátvitábanSzerkesztés

2016 őszén, az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója heves vitába keveredett Eörsi Lászlóval és Rainer M. Jánossal, Békés Márton egy írásban határozottan állt ki Schmidt mellett, illetve egyértelműen Dózsa László állításai mellett foglalt állást. Ebben az írásban tornatanárból lett történésznek minősítette Eörsit.[3] Békés Márton a 2016-os plakátbotrányban való érintettsége okán 2017. november 23-án tanúként hallgatták meg a Fővárosi Bíróságon, ugyanis az általa kutatási igazgatóként vezetett intézményt Pruck Pál lánya beperelte édesapja kegyeleti jogának megsértése miatt.[11] Itt határozottan kiállt felettese, Schmidt Mária mellett, kijelentése szerint Horváth Miklós olyan tiszteletlenül beszélt „a főigazgató asszonnyal”, ahogy senkivel nem lehet.[12] A per során akarva-akaratlanul ellentmondott a perben szintén tanúként kihallgatott közeli munkatársának, a Terror Háza Múzeum programigazgatójának, Tallai Gábornak is, aki szerint a „pesti srácok” – és lányok – mindannyian hősök voltak.[10] Békés Márton ezzel kapcsolatban hívta fel a figyelmet arra, hogy ugyan a történésznek nem feladata az értékítélet, de ha valaki karhatalmistaként tevékenykedett 1956. novembere után, noha korábban részt vett a forradalomban, nem méltó arra, hogy plakátra kerüljön.[11]

2017 júniusában Dr. Horváth Miklós hadtörténész is távozott a Terror Házát fenntartó közalapítvány kutatói közül, emögött a Dózsa László–Pruck Pál botrány állt. Tallai Gábor a Pesti Srácoknak úgy nyilatkozott, hogy Békés Márton kutatási igazgatóként nem volt felelős a Dózsa László szerepét érintő kutatásokért.[13] Békés Márton kutatási igazgatóként úgy magyarázta az 1956-os emlékév megrendezőit érő bírálatokat, köztük a kormánybiztos Schmidt Máriával, hogy ezek a bírálatok gyakorlatilag 1956 emlékét, az 1956-os hősöket célozzák és sértik meg.[14] Ezt az állítást erősen árnyalja az a körülmény, hogy az emlékév alatt a Terror Háza Múzeumot Dr. Horváth Miklóssal együtt legkevesebb hat történész hagyta el. A Terror Háza Múzeumban dolgozó történészek minden évben február végén rendhagyó történelemórákat tartanak. A 2016-os és a 2017-es előadók névsorát összehasonlítva kiderül, hogy hatan 2017-ben már nem dolgoztak a Múzeumban.[15] Horváth felmondása 2017 júniusában kavart botrányt.

Politikai nézeteiSzerkesztés

Békés Márton több nyilatkozatában jellemezte magát jobboldalinak, Orbán-hívőnek, vagy Fidesz-szavazónak. [16][17] 2015 februárjában előadója volt a XXI. Század Intézet által szervezett Bátorságpróba – A második Orbán-kormány négy éve (alcíme: A mérleg pozitív) konferencián, itt markáns kormánypárti előadást tartott.[18] 2018. február 8-án a Látószög blogon meghirdette a „tihanyi téziseket”, hogy megtörje a közbeszédben szerinte még mindig nyomasztó túlsúlyban lévő liberális retorikát, és hogy saját fogalomkészletet és narratívát teremtsen az általa képviselt jobboldali eszmének.[19] 2018. március 8-án „Választási kiáltványt” tett közzé a Mandineren. Itt markánsan állást foglalt a kormányzó Fidesz-KDNP mellett és határozottan elítélte az ellenzéket, nemzetellenesnek ("Az ellenzéki pártok egyikétől sem várható az egész magyarság képviselete") és program nélkülinek tartva azt.[20]

Békés Márton G. Fodor Gábornak a 888-ra 2017 augusztusában terjedelmes interjút adott. Kifejtette, hogy noha mára a polgári Magyarország, mint politikai érték csak egy az általa „jobboldali törzsszövetségnek” nevezett táborhoz tartozó értékek közül, ez 2012-ben még nem volt így. Az interjúban megemlítették, hogy Békés akkor verekedni akart G. Fodorral azon állítása miatt, mely szerint a polgári Magyarország csak egy „politikai termék” lett volna. Emellett kifejtette, hogy Orbán Viktor jobboldali-konzervatív politikája olyan mértékű újítás és lázadás a baloldali-liberális iránnyal szemben, hogy "az a helyzet, hogy Che Guevara ma Viktor-pólót hordana."[21]

Stefano Bottoni, az MTA munkatársa 2018 januárjában vitába keveredett Békéssel. Itt Bottoni megkérdőjelezte Békés azon állítását,[22] miszerint Közép–Kelet-Európa szellemi vagy kulturális tartalékokkal bírna Nyugat-Európához képest. Szerinte vitatható, hogy Közép- és Kelet-Európa vallásosabb lenne vagy erősebb családmodellel rendelkezne, erősebb volna ott a civil társadalom vagy a polgári öntudat, önszerveződés. Békés erre válaszában kiemelte, hogy Orbán Viktornak és kormányának hatalmas az előnye a nyugattal szemben a migrációs politika terén. Békés szerint Orbán erős és karizmatikus vezető, és ezért rá nem négy, hanem még 12-16 évig lenne szükség.[23]

2019. július 18-án a Pesti Srácok Polbeat c. műsorában kifejtette, hogy Nyugat-Európát "el lehet felejteni", ők lemondtak az identitásukról, a szuverenitásukról. A nyugat-európaiak (a nyugati államok) azért utálják (sic!) a közép-európaiakat, mert például Magyarországon ezek az értékek számítanak. Békés ezt azzal hozta összefüggésbe, hogy a nyugati államok mind gyarmatbirodalmakat tartottak fenn.[24]

KönyveiSzerkesztés

  • A becsület politikája – Gróf Sigray Antal élete és kora (2007)[m 1]
  • Amerikai neokonzervativizmus – Egy kisiklott ellenforradalom (2008)[m 2]
  • A hagyomány forradalma – Németh László politikája (2009)[m 3]
  • Az utolsó felkelés (2014)[m 4]
  • Kilencvenizmus. Vissza a 90-es évekbe! (2014)[m 5]
  • Békés Márton–Böcskei Balázs: Ki!; L'Harmattan, Budapest, 2015
  • Szabadság/harcosok. Hidegháborús írások. Válogatás a Commentary antikommunista írásaiból; vál. Joshua Muravchik, szerk. Békés Márton; Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, Budapest, 2015
  • Gerillaháború. A fegyveres felkelés elmélete és gyakorlata; Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, Budapest, 2017
  • Fordul a szél; Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, Budapest, 2019
  • Békés Máton-Gyarmati István-Takács Tamás Péter: Budapest hegei, Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, Budapest, 2019

MegjegyzésekSzerkesztés

  1. Magyar Nyugat Könyvkiadó, 2007
  2. Századvég Kiadó, 2008
  3. Kortárs Kiadó, 2009 (Kortárs tanulmány sorozat)
  4. Századvég Kiadó (2014)
  5. Békés Márton, Böszörményi Nagy Gergely, Dobos Csaba, Kollár Dániel, Sápi Zsófi. Jaffa Kiadó, 2014.

JegyzetekSzerkesztés

  1. [1]
  2. Szabó Tibor Benjámin: Valami a vérről. (Hozzáférés: 2019. július 11.) „"Békés nem konzervatív. Eszméi, mint minden kommunista érintettségű gondolat, borzasztóan reakciósak. Nem megőrizni, hanem megváltoztatni akarja a világot."”
  3. Tudományos munkássága hivatalosan sokáig nem volt jegyzett, művei nem szerepeltek a Magyar Tudományos Művek Tárában. https://www.mtmt.hu/ 2018-ban 107 publikációt ismertetett el utólag a rendszerben, első írása a Vasi Szemlében (48 évf. 6 sz. 727-744. o) jelent meg Bajcsy-Zsilinszky Endre és Sértő Kálmán Szombathelyen címmel.
  4. Kommunizmuskutató Intézet - Munkatársak. (Hozzáférés: 2019. július 11.)
  5. Békés Márton: Schmidt Mária a legjobb történész. (Hozzáférés: 2019. július 23.)
  6. lira.hu: Gerillaháború A fegyveres felkelés elmélete és gyakorlata - ÜKH 2017. www.lira.hu. (Hozzáférés: 2017. július 20.)
  7. Gerillaháború. latoszogblog.hu. (Hozzáférés: 2017. július 20.)
  8. https://www.youtube.com/watch?v=_s2kC00VPCY 23. perc.
  9. https://www.youtube.com/watch?v=_s2kC00VPCY&t=2358s
  10. Kommunizmus Kutató Intézet - programok. (Hozzáférés: 2019. július 11.)
  11. A per 2017.10. 17-én tartott ülésén egykori kollégája, Horváth Miklós, s az általa élesen bírált Eörsi vele ellentétes történészi állásfoglalást tett.[2]
  12. Márk, Herczeg. „Schmidt Mária beosztottja a bíróságon azt mondta, hogy a Dózsát tévesen beazonosító történész a lemondása előtt olyan stílusban válaszolt „főigazgató asszonynak”, „ahogy nem beszélünk senkivel” - 444”, 444 (Hozzáférés ideje: 2018. március 13.) (hu-HU nyelvű) 
  13. Pesti srácok
  14. Dózsa László csak ürügy, a valódi cél ’56 legendájának lerombolása. terrorhaza.hu, 2016. november 11. (Hozzáférés: 2017. június 21.)
  15. terrorhaza.hu
  16. Békés Márton a Pesti Srácok Polbeat c. vlogjában határozza meg magát jobboldaliként, kormánypártiként. https://www.youtube.com/watch?v=_s2kC00VPCY
  17. Békés Márton: Schmidt Mária a legjobb történész. (Hozzáférés: 2019. július 23.)
  18. terrorhaza.hu
  19. latoszogblog.hu
  20. Márton, Békés. „Békés Márton: Választási kiáltvány | Mandiner”, http://mandiner.hu/ (Hozzáférés ideje: 2018. március 13.) (hu nyelvű) 
  21. Békés Márton: "Che Guevara ma Viktor-pólót hordana"”, 888.hu. [2018. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2018. április 4.) (hu nyelvű) 
  22. Ratius. „Ratius: A lemaradás veszélye | Mandiner”, http://mandiner.hu/ (Hozzáférés ideje: 2018. április 4.) (hu nyelvű) 
  23. Tényleg csődöt mondott a Nyugat? – itt a nagy konzervatív történészvita | Válasz.hu (magyar nyelven). valasz.hu. (Hozzáférés: 2018. április 4.)
  24. Globalista zölddiszkó helyett megőrzés és reakció – Békés Márton és Megadja Gábor a Polbeatben. (Hozzáférés: 2019. július 18.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés