Békési Andor

Békési Andor, dr. (1938-ig: Panyik; Ócsa, 1910. február 17. – Ócsa, 1989. március 1.) magyar református lelkész, Kálvin-kutató.

Békési Andor
Született	1910. február 17. Ócsa
Elhunyt	1989. március 1. (79 évesen) Ócsa
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	református lelkész egyháztörténész
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Eredeti családneve Panyik. 1938-tól a Békési Andor nevet használta. Teológiai tanulmányait 1928 és 1932 között Budapesten, 1931-ben Montpellierben, 1932-ben Bonnban, majd 1932 és 1938 között az Amerikai Egyesült Államokban (Princetonban és Philadelphiában) végezte. Teológiából 1936-ban, továbbá keleti nyelvészetből doktorátust szerzett. Az 1938-39. tanévben a budapesti Teológiai Akadémián tanított, majd Budapesten volt vallásoktató. A második világháború után, Ócsán volt lelkipásztor 1945-től az 1983-ban történt nyugdíjazásáig.

1956-ban részt vett a Református Megújulási Mozgalom tevékenységében, amiért 1957. március 6-tól 29-ig a Gyűjtőfogházban vizsgálati fogságban volt.

Számos cikke, tanulmánya jelent hazai és külföldi egyházi folyóiratokban jelentek meg.

Főbb művei

• Csendesedjetek el... (Budapest, 1943)
• A felemás Biblia... (Budapest, 1943)
• Isten embere a viharban (Budapest, 1943)
• Isten országa és mi (Budapest, 1943)
• Aki győz… (Budapest, 1944, 1990)
• A Szentlélekről szóló tanítás (Budapest, 1979)
• Kicsoda az ember? … (Budapest, 1981)
• Kálvin a Szentlélekről (Budapest, 1985)
• Kálvin a sákramentumokról (Budapest, 1987)
• Kálvin János: Tanítás a keresztyén vallásra, 1559 (ford., Budapest, 1986)

Emlékezete

• Ócsán róla nevezték el a dr. Békési Panyik Andor utcát.
• Ócsán a református templom apszisa előtt áll a mellszobra, "dr. Békési Panyik Andor" felirattal.

Források

• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.

További információk

• Elhunyt B. A. (Reformátusok Lapja, 1989. 11. sz.);
• Szabó László: Emlékezés B. A.-ra, 1910-1989 (Ref. Egyh. 1989. 6. sz.).