Wikipédia

Békesi László

(1942) magyar közgazdász, politikus, pénzügyminiszter

Békesi László (Győr, 1942. május 31. –) magyar közgazdász, politikus, pénzügyminiszter.

Békesi László
Született1942. május 31. (81 éves)
Győr
Állampolgárságamagyar
Házastársa
Gyermekeiegy gyermek
Foglalkozása
  • közgazdász
  • politikus
  • egyetemi oktató
    • Tisztsége
    • elnök (1981–1989, Magyar Atlétikai Szövetség)
    • Magyarország pénzügyminisztere (1989. május 10. – 1990. május 23.)
    • magyarországi parlamenti képviselő (1990. május 2. – 1994. június 27.)
    • magyarországi parlamenti képviselő (1994. június 28. – 1998. június 17.)
    • Magyarország pénzügyminisztere (1994. július 15. – 1995. február 28.)
    Iskolái
    A Harmadik Magyar Köztársaság 4. pénzügyminisztere
    Hivatali idő
    1994. július 15. – 1995. február 28.
    Köztársasági elnökGöncz Árpád
    ElődSzabó Iván
    UtódBokros Lajos
    A Magyar Népköztársaság 13. pénzügyminisztere
    Hivatali idő
    1989. május 10. – 1990. május 23.
    Az Elnöki Tanács elnökeStraub F. Brunó
    ElődVillányi Miklós
    UtódRabár Ferenc
    Politikai pályafutása
    Párt
    Választókerület
  • országos lista (MSZP, 1990)
  • Pest megye 15. vk. (MSZP, 1994)
    • Tudományos pályafutása
    Szakterületközgazdaságtan
    Tudományos fokozat
    Szakintézeti tagság
    A Wikimédia Commons tartalmaz Békesi László témájú médiaállományokat.
    Sablon • Wikidata • Segítség

    Életpályája szerkesztés

    Családja szerkesztés

    Édesapja, ugyancsak Békesi László (1909–1958) jogász, pénzügyi szakértő volt Győrben, később a kispesti pénzügyi igazgatóságon[1], majd a Budai Járási Illetékhivatalnál. Édesanyja, Lenkey Sarolta (1915) háztartásbeli volt. Első felesége Graczka Anikó gazdasági előadó volt. Ebből a házasságból született 1971-ben lánya, Anikó óvónő. Békesi László második felesége 1992 óta Csehák Judit szocialista politikus.

    Tanulmányai, ifjúkora szerkesztés

    Albertirsán kezdett atletizálni tízéves korában, első edzője Ecsedi László volt.[2] Később távolugrásban az ifjúsági válogatott tagja is volt.

    Albertirsán végezte az általános iskolát, a középiskolát pedig Cegléden, a Kossuth Lajos Gimnáziumban. Az egyetemre felvételi nélkül kellett volna bekerülnie, mivel díjazott lett magyar irodalomból az Országos középiskolai tanulmányi versenyen (OKTV). Mégse vették fel az ELTE-re, arra hivatkozva, hogy tanulásának anyagi feltételei nem biztosítottak, miután édesapja meghalt. A valódi ok az Országgyűlés honlapján megjelent, 1996-ban lezárt életrajza szerint „a család gyakorló vallásossága volt”.[1] Családfenntartó lett, állást kapott az albertirsai és a dánszentmiklósi községi tanácsoknál mint adóvégrehajtási előadó. Később munkahelyi ajánlással felvették esti tagozatra a Pénzügyi és Számviteli Főiskola pénzügyi szakára. A főiskolát nem szerette, amíg tanára nem lett Faluvégi Lajos, akkori pénzügyminisztériumi főosztályvezető, a gazdasági reform előkészítő bizottságának tagja, akinek segítségével elkezdett a költségvetés elméletével foglalkozni. 1964-ben a Pénzügyi Szemle publikálta egy tanulmányát.

    1965-ben a ceglédi járási tanács költségvetési csoportjának főelőadója, majd hamarosan vezetője lett. 1967-ben a Pest Megyei Tanácsnál kapott főkönyvelői állást Budapesten. 1968-ban belépett az MSZMP-be, ami annak a feltétele volt, hogy 1969-ben pénzügyi osztályvezetővé, 1972-ben pedig a Pest Megyei Tanács általános elnökhelyettesévé nevezzék ki. 1975-ben Budapest Főváros Tanácsának közgazdasági elnökhelyettese, a tervgazdálkodási bizottság elnöke lett.

    Békesi elvégezte a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemet is, kiegészítő pénzügyi szakon. 1971-ben egyetemi doktor, 1972-ben szakközgazdász, 1975-ben címzetes egyetemi docens. Szakterülete a főiskolai évektől a tanácsok gazdálkodása, ami később kiegészült az államháztartás, az adórendszer és a közkiadások kérdéseivel. A tanácsok pénzügyeiről 1979-ben egyetemi jegyzetet is írt. Ugyanebben az évben végzett és kandidátusi fokozatot szerzett a Politikai Főiskolán.

    Jóval később, 1986-ban a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia kétéves levelezõ tagozatát is elvégezte.

    Az első pénzügyminiszterségig szerkesztés

    Békesi az 1960-as években Albertirsán és Dánszentmiklóson községi tanácsi pénzügyi előadó, a Ceglédi járási tanács előadója majd csoportvezetője, később a Pest megyei tanács csoportvezetője, végül pénzügyi osztályvezető-helyettese volt. 28 évesen lett a megyei tanács osztályvezetője, 30 évesen pedig már a Pest megyei tanács általános elnökhelyettese volt.

    1975-ben, mindössze 33 évesen a Fővárosi Tanács elnökhelyettesévé választották. Ugyanebben az évben lett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi docense, majd 1981-ben címzetes egyetemi tanára. Ugyanettől az évtől az MSZMP Budapesti Bizottságának gazdaságpolitikai titkára és az MSZMP Központi Bizottsága közgazdasági munkaközösségének tagja.

    1984-ben a Magyar Olimpiai Bizottság azon négy tagja közé tartozott, akik jelen voltak és nem szavazták meg a Los Angeles-i olimpia bojkottját. Békesi tartózkodott. Ennek következtében 1985-ben elvesztette párttisztségeit és pártfegyelmit is kapott, mert részt vett egy, a bojkottált olimpiáról szóló könyv szerkesztésében, amit végül bezúztak. Hetényi István pénzügyminiszter sietett a segítségére, aki Békesit a helyettesévé választotta.

    1989. május 10. és 1990. május 23. közt a Németh-kormány pénzügyminisztere volt.

    A második pénzügyminiszterségig szerkesztés

    Békesi 1989-ben alapító tagja volt az MSZMP utódpártjaként alakult MSZP-nek. A párt a negyedik helyet szerezte meg az 1990-es országgyűlési választásokon, Békesi mégis bejutott országos listájáról a parlamentbe és az MSZP parlamenti frakciója közgazdasági munkacsoportjának vezetője és szóvivője lett. A parlamenti ciklusban a költségvetési, adó- és pénzügyi állandó bizottság alelnöke és az adó albizottság elnöke volt az Országgyűlésben, 1992. júniustól, az akkor alakult európai közösségi ügyek különbizottságának a tagja is. Parlamenti felszólalásaiban, nyilatkozataiban az államháztartási reformot, a bankprivatizációt és általában is a privatizáció felgyorsítását sürgette. Ő volt az MSZP gazdaságpolitikai programja, „a Békesi-program” kidolgozója.

    Az 1994-es országgyűlési választáson az MSZP országos és Pest megyei listáján is befutó helyen szerepelt, de a Cegléd központú egyéni választókerületből jutott a parlamentbe, a második fordulóban 52,64%-ot szerezve három jelölt közül.

    Második pénzügyminisztersége szerkesztés

    Békesi lett a Horn Gyula vezette MSZP-SZDSZ kormány első pénzügyminisztere. A Horn-kormány megszorításai, amelyeket utólag inkább utódjának, Bokros Lajosnak tulajdonítanak, már Békesi minisztersége alatt, az 1994-es pótköltségvetésben és az 1995-ös költségvetésben megkezdődtek. Pénzügyminisztersége idején mondták le például az előző, MDF-vezette kormány idején részben előkészített budapesti világkiállítás megrendezését. A felduzzadó ikerdeficit - az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiánya - pénzügyminisztersége végére már az ország fizetőképességet kezdte veszélyeztetni.

    Erőfeszítései a hiány visszaszorítására azonban ellentéteket szültek az MSZP-n és a kormányon belül. Nyilvánvalóvá vált a miniszterelnök és a pénzügyminiszter közti feszültség, Békesi hatáskörét csökkenteni igyekeztek, a privatizáció pedig a HungarHotels eladásának botrányos meghiúsulásával 1995 elejére tulajdonképpen leállt. Békesi 1995. január 29-én a párt siófoki frakcióértekezletén bejelentette lemondását, s azt Horn március 1-jei hatállyal elfogadta.

    Horn és Békesi ellentéte jóval korábban kezdődött, konfliktus alakult ki köztük már akkor, amikor 1993. augusztus 27-én az MSZP egész oldalas, a választópolgároknak ígérgető hirdetést jelentetett meg a Népszabadságban. Egyes vélemények szerint Békesi programja fontos szerepet játszott abban, hogy az SZDSZ 1994-ben koalícióra lépett a szocialistákkal.[3]

    A politikai pálya után szerkesztés

    1998-ban kilépett az MSZP-ből. 1995 és 2001 közt meghívott vendégtanár volt a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, 1979 és 2004 közt az ELTE-n. 1998-tól a Kieli Világgazdasági Kutató Intézetnek (Hamburg) és a Transnational Research Corporation Institute régiószakértője. 2004-ben és 2005-ben a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdasági Tanácsának tagja, 2006. március 1-jétől a Pénzügykutató Rt. szakértő tanácsadója.

    2002. június 1. óta nyugdíjas.

    A 2000-rel kezdődő évtizedben viszonylag ritkábban szerepel, de időről időre megjelenik a lapok hasábjain és az elektronikus médiában. Keményen bírálta a 2002 óta regnáló szocialista vezetésű kormányok költekező költségvetési politikáját és hiányolta a hosszútávú stabilitást biztosító reformokat. 2009-ben csatlakozott a Reformszövetség nevű civil csoportosuláshoz, amely a gazdasági világválság közepette szükségesnek látott magyarországi gazdasági intézkedésekről dolgozott ki javaslatokat.

    Véleménye politikusokról szerkesztés

    2009 februárjában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök akkor bejelentett kiigazító intézkedéseiről nyilatkozva az SZDSZ-hez kötődő Liberális Gazdasági Fórum egyik ülésén úgy fogalmazott, hogy „Épeszű ember ilyet nem mond. Ha valaki azt akarja, hogy hangosan röhögjön a világ, akkor kell ilyeneket mondani”.[4]

    2017 novemberében egy televíziós interjúban Szél Bernadettről úgy nyilatkozott, hogy nem lesz komoly ellenfele Orbán Viktornak, aki minden bizonnyal győzni fog a 2018-as választásokon, bár tevékenysége súlyos, hosszú időre kiható károkat okoz az országnak. Orbán Viktornak azt a kijelentését, hogy kormánya Isten kegyelméből kormányoz, hívő emberként blaszfémiának értékelte, és hangsúlyozta, hogy a kormány tevékenysége szögesen ellentétes a keresztény elvekkel.[5]

    Tudományos fokozatai szerkesztés

    • 1971 - A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (MKKE) egyetemi doktora, summa cum laude, disszertáció: A tanácsok, mint önkormányzatok gazdasági, pénzügyi önállósága
    • 1979 - A közgazdaságtudományok kandidátusa az MTA-n (A társadalmi közös fogyasztás területi aspektusai)
    • 1979 - Címzetes egyetemi docens, MKKE
    • 1981 - Címzetes egyetemi tanár, MKKE

    Civil pozíciói szerkesztés

    Üzleti megbízatásai szerkesztés

    • 1990 és 1994 közt:
      • A Girozentrale Befektetési Rt. tanácsadó testületének elnöke.
      • Az Europartners Befektetési és Tanácsadó Kft. felügyelő bizottsági tagja.
    • A HTD Nyomdaipari és Adatfeldolgozó Kft felügyelő bizottsági tagja.
    • A Fotex igazgatóságának tagja (1990-1994, 2006. július 1. –).
    • Az ABN AMRO corporate finance tanácsadója (1995–2001).

    Díjai szerkesztés

    Művei szerkesztés

    • A tanácsi gazdaság, a tanácsok pénzügyei; Tankönyvkiadó, Bp., 1978
    • Kényszerpályák és lehetőségek. Gazdasági átalakulás Magyarországon; Belvárosi Szabadegyetem Egyesület, Bp., 1996 (Belvárosi Szabadegyetem füzetek)
    • Pénzügyminiszterek reggelire. Rádai Eszter beszélget Békesi Lászlóval, Bokros Lajossal, Kupa Mihállyal, Medgyessy Péterrel, Rabár Ferenccel, Szabó Ivánnal; Helikon–Beszélő, Bp., 2001
    • Csehák Judit–Békesi László: Ezt jól kifőztük! Hagyományosan és újszerűen; Népszabadság Könyvek, Bp., 2008

    Érdekesség szerkesztés

    • Feleségével, Csehák Judittal közösen Ezt jól kifőztük! címmel szakácskönyvet adtak ki.

    Jegyzetek szerkesztés

    1. ↑ a b Parlament.hu
    2. ↑ Életének 80.évében elhunyt Ecsedi László. (Hozzáférés: 2016. április 8.)
    3. ↑ klubhalo.hu cikk. [2016. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 15.)
    4. ↑ Békesi László szerint Gyurcsány nevetséges dolgokról beszélt (origo.hu, 2009. február 20.). [2016. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 15.)
    5. ↑ Békesi interjúja az Egyenes beszédben. [2017. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 11.)

    Források szerkesztés

    További információk szerkesztés


    Elődje:
    Villányi Miklós

    Szabó Iván

    Magyarország pénzügyminisztere
    1989–1990
    1994–1995
    		 Utódja:
    Rabár Ferenc

    Bokros Lajos

    A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Békesi_László&oldid=26819337”