Bélapátfalva

magyarországi város Heves vármegyében

Bélapátfalva város Heves vármegyében, a Bélapátfalvai járás székhelye, mely Egertől északra a Bükk-vidék nyugati oldalán fekszik. A település az Eger-patak völgyében futó országút mentén található. Az Eger–Putnok-vasútvonal melletti városnak két vasútállomása is van:Bélapátfalva vasútállomás és Bélapátfalvi Cementgyár megállóhely, melyet az egykori Bélapátfalvi Cementgyárról neveztek el.

Bélapátfalva
Bélapátfalva a Bél-kő oldaláról
Bélapátfalva a Bél-kő oldaláról
Bélapátfalva címere
Bélapátfalva címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásBélapátfalvai
Jogállásváros
PolgármesterFerencz Péter (független)[1]
Irányítószám3346
Körzethívószám36
Népesség
Teljes népesség2753 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség81,33 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület36,63 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájÉszaki-Bükk[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 03′, k. h. 20° 22′Koordináták: é. sz. 48° 03′, k. h. 20° 22′
Bélapátfalva (Heves vármegye)
Bélapátfalva
Bélapátfalva
Pozíció Heves vármegye térképén
Bélapátfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bélapátfalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Bélapátfalva az Eger-patak folyásának felső részén kialakult medence peremén helyezkedik el, az erdőhatár és a vízjárta patakvölgyek közötti sávban, 311 méter magasságban a tengerszint felett, a 816 méter magas Bél-kő nyugati lábánál. A város határában fut a Recska-patak. A település a 2506-os és 2507-es közutak találkozásánál található, országos közútnak minősül még a központból a vasútállomásig húzódó 25 304-es és a Bükkszentmárton felől nagyjából ugyanoda vezető 25 305-ös út is.

Története szerkesztés

A település egykor a Bél nemzetség birtokai közé tartozott. Nevét az oklevelek a 13. századtól említették először Bel, Beel, Beyle formában.

1330-ban „falu a monostor előtt, melyet az Apát falujának neveznek” alakban volt említve, majd 1415-től Apátfalva néven említették.

A Béli apátságot II. Kilit püspök alapította 1232-ben a ciszterci szerzeteseknek.

 
A templom és a kolostorrom Bélapátfalván

1241-ben IV. Béla király seregei a tatárok elől menekülve az apátságnál vették fel a küzdelmet az őket üldöző tatárokkal.

1412-ben Zsigmond király, majd később 1460-ban Mátyás király erősítette meg az apátságot régi jogaiban. Mátyás halála után azonban e birtokokat egyházi és világi személyek foglalták el.

1495-ben Verebélyi apát birtoka volt, aki Bakócz Tamás egri püspöknek engedte át az apátság jövedelmeit, s ettől kezdve folyamatosan az egri püspökség birtoka maradt.

1534-ig a szerzetesek éltek a monostorban, akkor Perényi Péter a püspökség birtokait is elfoglalta, és Eger környéke református hitre tért át. Ekkor a szerzetesek a zaklatások miatt elhagyták a monostort. A lakóitól elhagyott és a birtokaitól megfosztott monostor lassan omladozni kezdett, a templom is romos állapotba került, Apátfalva pedig 1562-ig a szarvaskői vár tartozéka lett.

1678-ban I. Lipót király az egri káptalannak adta a falut.

1700-ban a király Telekessy egri püspök kérelmére az apátság összes javait a létesítendő egri papi szeminárium fenntartása céljából adományozta.

1700-tól 1945-ig a település az egri papi szeminárium birtoka volt.

1910-ben 1852 lakosából 1833 magyar volt. Ebből 1721 római katolikus, 36 református, 70 izraelita volt.

A 20. század elején Borsod vármegye Sajószentpéteri járásához tartozott.

A városi rangot 2004-ben kapta meg.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Barta Norbert (független)[4]
  • 1994–1998: Barta Norbert (független)[5]
  • 1998–2002: Barta Norbert (MSZP-SZDSZ)[6]
  • 2002–2006: Ferencz Péter (független)[7]
  • 2006–2010: Ferencz Péter (független)[8]
  • 2010–2014: Ferencz Péter (független)[9]
  • 2014–2019: Ferencz Péter (független)[10]
  • 2019–2024: Ferencz Péter (független)[1]
  • 2024– :

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
3075
3077
2935
2668
2753
20132014201820222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,1%-a magyarnak, 7,4% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (12,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,9%, református 5,4%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 17,3% (23,5% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 92,8%-a vallotta magát magyarnak, 4,6% cigánynak, 0,4% németnek, 0,3% románnak, 0,1% szlováknak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42,8% volt római katolikus, 5,7% református, 0,9% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 13,6% felekezeten kívüli (35,2% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei szerkesztés

  • Bélapátfalvi ciszterci apátság és a monostor romjai
  • Gyári tó és környezete
  • Gesztenyés Kiállítóház
  • Kamotsay István: Hősök Emlékműve (szobor)
  • Kacsa Gőzmozdony (kiállítva)
  • Bányai mű út és szerpentin (versenyek, panorámás helyszíne)
  • Gyári tó kempingező és nyársaló rét
  • Telekessy Vendégház
  • Apátság Gyalogösvény
  • Mária Forrás
  • Plébánia Hivatal épülete
  • Római Katolikus templom
  • Gyermektábor romjai
  • Bélkő-hegy és tanösvény
  • Gilitka-kápolna
  • A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Bélapátfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 5.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Bélapátfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Bélapátfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  6. Bélapátfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  7. Bélapátfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  8. Bélapátfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  9. Bélapátfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  10. Bélapátfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  11. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
  12. Bélapátfalva Helységnévtár
  13. Bélapátfalva Helységnévtár

Irodalom szerkesztés

  • Gerevich T.: Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest, 1938.
  • Aradi N. (Ed.): A művészet története Magyarországon. (The History of Arts in Hungary). Gondolat, Budapest
  • Fülep L. (Ed.): A magyarországi művészet története. (The History of the Hungarian Arts). Budapest
  • Marosi E.: A román kor művészete, (Art of the Romanesque Ages). Corvina, Budapest, 1972, ISBN 963-13-2000-6
  • Gerő L. : Magyar műemléki ABC. Budapest, 1984
  • Henszlmann Imre: Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1876.
  • Pogány Frigyes (1965): Szobrászat és festészet az építőművészetben. Műszaki, Budapest

További információk szerkesztés

Bükkszentmárton Bükkmogyorósd Szilvásvárad
Mikófalva

 
   Bélapátfalva   
 

Bükki Nemzeti Park
Mónosbél Szarvaskő Felsőtárkány