Bérces Viktor

magyar jogász

Bérces Viktor (Budapest, 1983. szeptember 8. –) magyar jogász (PhD), egyetemi docens, zongorista, zeneszerző, a székesfehérvári Vörösmarty Színház egykori gyerekszínésze (19951999).

Bérces Viktor
Életrajzi adatok
Születési névBérces Viktor László
Született1983. szeptember 8. (40 éves)
Budapest
HázastársaDr. Bérces-Spergel Karolina
SzüleiDr. Bérces László ügyvéd, egyetemi tanár
Reisz Gabriella pedagógus
Pályafutás
Hangszerzongora
Tevékenységjogász (PhD), zongorista, zeneszerző
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Martonvásáron nevelkedett, édesapja dr. Bérces László ügyvéd, egyetemi tanár, az MLSZ Fegyelmi Felügyelő Testületének elnöke, édesanyja Reisz Gabriella pedagógus, felesége Bérces-Spergel Karolina köztisztviselő. A székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumban érettségizett 2002-ben, majd az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott 2007-ben. Tudományos fokozatát (PhD) a PPKE Jog-és Államtudományi Karán szerezte meg 2012-ben. „A védői szerepkör értelmezésének kérdései – különös tekintettel a büntetőbíróság előtti eljárásokra[1] c. értekezésével. Eddig 5 tankönyve és közel 120 publikációja jelent meg magyar, angol és német nyelven, az egyik leggyakrabban idézett szerző a magyar büntetőjog-tudomány területén. 2014 és 2016 között a Kúria jogi főtanácsadójaként dolgozott.

Jelenleg a PPKE-JÁK Büntetőjogi, illetőleg Polgári Eljárásjogi Tanszékének, valamint a Kodolányi János Egyetem Nemzetközi Tanulmányok és Történelem Tanszékének docense, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem Bűnügyi Tudományok Intézetének megbízott előadója. Az M1 híradó állandó jogi szakértője.

A kilencvenes évek második felében (1995-1999) a székesfehérvári Vörösmarty Színház gyerekszínésze volt, emellett a mai napig hivatásos zongorista és zeneszerző. 16 éves korában Komár László felkérte a „Kell a nő[2]” c. lemezén való közreműködésre, amelyen olyan ismert zenészekkel dolgozhatott együtt, mint Borlai Gergő, Sipeki Zoltán és Muck Ferenc. A „Komár László és a Sárga Taxi” elnevezésű produkcióval 1999-től kezdve turnézott (TV2 Dáridó,[3] RTL Klub Esti Showder, M1 Lottóshow, Sláger Rádió országos roadshow). Ezt követően megalapította saját zenekarát, a Flippers [4] együttest, amellyel két nagylemezük jelent meg, a „Miss Sixty” (2009) és a „Dzsoki Júing Bosszúja” (2010). A zenekar a „Balatoni rock and roll” c. daláról vált ismertté.

Munkássága szerkesztés

Színészi munkák (Székesfehérvár, Vörösmarty Színház) szerkesztés

Rádiós munkák szerkesztés

Zenekarok szerkesztés

Session-munkák szerkesztés

Publikációk szerkesztés

2018 szerkesztés

A társadalom flexibilitásával kapcsolatos elvárhatósági mérce honvédelmi kérdésekben[5] (Honvédségi Szemle)

A bíróság elé állítás alkalmazási feltételeiről[6] (Ügyészségi Szemle)

A szakvélemények büntetőperbeli felhasználásának elvi és gyakorlati kérdéseiről[7] (Belügyi Szemle)

Recenzió: Gellér Balázs - Ambrus István: A magyar büntetőjog általános tanai I.[8] (Magyar Jog)

A büntetőperbeli bizonyítás alapfogalmainak dogmatikai megközelítései a hazai jogtudományban (Iustuum, Aequum, Salutare)[9]

Kontinentális típusú bizonyítási rendszerek Európában[10] (Büntetőjogi Szemle)

Tradicionális princípiumok és "szuperelvek" a bizonyítás kontextusában[11] (Ügyészségi Szemle)

2017 szerkesztés

A szoftverek és a zeneművek büntetőjogi védelme[12] (Kulturális Szemle)

A családon belüli erőszak szankcionálásának büntetőjogi lehetőségeiről[13] (Jogelméleti Szemle)

Az orvhalászat szabályozási módszere és dogmatikai kérdései[14] (Miskolci Jogi Szemle)

A zaklatás törvényi tényállásába ütköző cselekmények minősítése és bizonyítási kérdései[15] (Magyar Jog)

A magántitok büntetőjogi védelmének értelmezési sémái [16](Jogtudományi Közlöny)

A sértett magatartásának büntetőjogi relevanciájáról: beleegyezés, közrehatás, utólagos hozzájárulás[17] (Büntetőjogi Szemle)

A sértett perjogi pozíciójában bekövetkező változások elemzése és kritikája az új büntetőeljárási törvény tükrében (Kúriai Döntések: Bírósági Határozatok: A Kúria Lapja)

A határzárral kapcsolatos bűncselekményekre vonatkozó eljárási szabályokról – de lege ferenda[18] (Eljárásjogi Szemle)

The Possible Ways of Interpreting the Criminal Law Protection of Personal Secrets. In: Barabás, A Tünde; Vókó György (szerk.) A bonis bona discere: Ünnepi kötet Belovics Ervin 60. születésnapja alkalmából[19]

A büntetőeljárások jogállami garanciái. In: Torgyik, Judit (szerk.) Válogatott tanulmányok a társadalomtudományok köréből[20]

A bűnügyi védő szerepe a perújítási, illetőleg felülvizsgálati eljárásokban (Glossa Juridica)

A közösség tagja elleni erőszak dogmatikai elemzésének irányai[21] (Ügyészségi Szemle)

A futball-huliganizmus visszaszorításának jogi eszköztára[22] (Jogelméleti Szemle)

A szoftverek és a zeneművek büntetőjogi védelme. In: Kováts-Németh, Mária; Tölgyesi, József (szerk.) A magyarság megtartó ereje. Magyarország: MTA Veszprémi Területi Bizottság Neveléstudományi Szakbizottsága[23]

Poachers in the net. Illegal Fishing and the Criminal Law[24] (Létünk, Újvidék).

A jogellenes halászat büntetőjogi tendenciái Magyarországon[25] (Létünk, Újvidék)

The Classifiation of Actions Running Counter to the Statutory Definition of Harassment and the Questions Related to Providing Evidence[26] (Acta Universitatis Sapientiae).

A veszély büntetőjogi fogalmának megjelenési formáiról (Glossa Juridica)

2016 szerkesztés

Az európai büntetőjogi kultúra fejlődésének főbb állomásai. In: Simon, János (szerk.) Globalizáció, regionalizáció és nemzetállamiság: Tanulmányok a nemzetközi kapcsolatok és az újkori történelem tárgyköréből[27]

A "túlbizonyítás" jelensége és okai a büntetőbíróságok gyakorlatában[28] (Ügyészek Lapja)

Vuchetich Mátyás hatása a magyar büntetőjogi gondolkodásra: „Institutiones iuris ciminalis hungarici”[29] (Iustuum, Aequum, Salutare)

2015 szerkesztés

A túlbizonyítás jelensége vizsgálatának lehetséges módszerei[30] (Kúriai Döntések: Bírósági Határozatok: A Kúria Lapja)

A hazai nyomozati eljárásokkal kapcsolatos dilemmák[31] (De Iurisprudentia et iure publico)

A rábírás mint elkövetési magatartás értelmezésének kérdései részesség, illetőleg öngyilkosságban közreműködés esetén[32] (Jogelméleti Szemle)

2014 szerkesztés

Védői jelenlét az elsőfokú büntetőperben. In: Tanulmányok Bodnár Imre egyetemi adjunktus tiszteletére[33] (emlékkötet)

A védői szerepkör értelmezése a külön eljárásokban[34] (Jogtudományi Közlöny)

A meghatalmazott védő tevékenységével kapcsolatos dogmatikai és ügyviteli kérdések[35] (De Iurisprudentia et iure publico)

A védői szerepkör értelmezésének kérdései - különös tekintettel a büntetőbíróság előtti eljárásokra[36] (Pázmány Press)

2013 szerkesztés

Recenzió: Barabás A.. Tünde: „Börtön helyett egyezség? Mediáció és más alternetív szankciók Európában”[37] (Belügyi Szemle)

A magyar sport intézménytörténeti fejlődése és igazgatása napjainkig[38] (Jogelméleti Szemle)

A kirendelt védő intézményének szabályozásával kapcsolatos javaslatok és etikai kérdések[39] (Magyar Bűnüldöző)

A védőügyvédi tevékenység gyakorlásának személyi és szervezeti keretei Magyarországon[40] (Pro Futuro)

Recension: Gerhard G. Hösl: Mediation: die erfolgreiche Konfliktlösung: Grundlagen und praktische Anwendung[41] (Debreceni Jogi Műhely)

Sportjogi alapvetések[42] (Iustuum, Aequum, Salutare)

Recenzió: Kulcsár Kálmán: „Az új politikai rendszer és a magyar valóság” c. művéről.: A magyar demokratikus átalakulás anomáliai[43] (Politikatudományi Szemle)

A védői szerep jelentősége a különleges eljárásokban[44] (Ügyvédek Lapja)

2012 szerkesztés

A védőügyvéd és az egyes speciális eljárások kapcsolata Magyarországon (Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny)

A védő mint a büntetőeljárás önálló és független szereplőjének megjelenése az egyetemes és magyar jogtörténetben. A védőügyvédi tevékenységre vonatkozó hatályos eljárási szabályok kritikája[45] (Iustuum, Aequum, Salutare)

A védői funkció érvényesülése a fellebbviteli eljárásokban[46] (De Iurisprudentia et iure publico)

A védő kérdezési jogának gyakorlásával kapcsolatos kérdések bírósági eljárásban[47] (Jogelméleti Szemle)

A védőügyvédi hivatás gyakorlását meghatározó eljárási alapelvekről[48] (Iura)

A tárgyalási rendszerek közötti eltérések jelentősége a védőügyvédi tevékenység gyakorlása szempontjából.: Védői munkamódszerek a bíróság előtti bizonyítási eljárásban[49] (Ügyészek Lapja)

A védő észrevételezési és indítványtételi jogának gyakorlásával kapcsolatos kérdések a büntetőtárgyaláson[50] (Jogtudományi Közlöny)

A védőügyvédi tevékenység története és jellemzői[51] (Magyar Jog)

2010 szerkesztés

A magyar büntetési rendszer reformjával kapcsolatos jogalkotási kérdések[52] (Iustuum, Aequum, Salutare)

2009 szerkesztés

A resztoratív igazságszolgáltatási koncepció érvényesülésének lehetőségei büntetőügyekben - különös tekintettel a mediációra és annak hazai szabályozására[53] (Iustuum, Aequum, Salutare)

A büntetőügyekben alkalmazott mediáció perspektívái Magyarországon (Bűnügyi Szemle)

Egyéb tisztségek szerkesztés

  • főtanácsadó (Kúria) – 2014-2016
  • az OKRI Büntetés-Végrehajtási Albizottságának tagja (2016 -)
  • a VEAB Politikatudományi Munkabizottságának tagja (2014 -)
  • a PPKE-JÁK Diplomavédési Bizottságának tagja (2014 -)
  • a PPKE-JÁK Záróvizsgabizottsági tagja (2014 -)

Források szerkesztés

  1. Dr. Bérces Viktor László. A védői szerepkör értelmezésének kérdései – különös tekintettel a büntetőbíróság előtti eljárásokra. Hozzáférés ideje: 2019. szeptember 27. 
  2. Komár László - Kell A Nő (angol nyelven). Discogs. (Hozzáférés: 2019. szeptember 27.)
  3. (2019. július 27.) „Lagzi Lajcsi” (magyar nyelven). Wikipédia.  
  4. The Flippers (magyar nyelven). PORT.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 27.)[halott link]
  5. A társadalom flexibilitásával kapcsolatos elvárhatósági mérce honvédelmi kérdésekben. Hozzáférés ideje: 2019. szeptember 30. 
  6. A bíróság elé állítás alkalmazási feltételeiről. [2019. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018)
  7. A szakvélemények büntetőperbeli felhasználásának elvi és gyakorlati kérdéseiről. (Hozzáférés: 2018)
  8. Recenzió: Gellér Balázs - Ambrus István: A magyar büntetőjog általános tanai I.. (Hozzáférés: 2018)
  9. A büntetőperbeli bizonyítás alapfogalmainak dogmatikai megközelítései a hazai jogtudományban (Iustuum, Aequum, Salutare). Hozzáférés ideje: 2019. szeptember 30. 
  10. Kontinentális típusú bizonyítási rendszerek Európában. [2018. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 4.)
  11. Tradicionális princípiumok és "szuperelvek" a bizonyítás kontextusában. [2019. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017)
  12. A szoftverek és a zeneművek büntetőjogi védelme. [2018. április 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 14.)
  13. A családon belüli erőszak szankcionálásának büntetőjogi lehetőségeiről. Hozzáférés ideje: 2019. szeptember 30. 
  14. Az orvhalászat szabályozási módszere és dogmatikai kérdései. Hozzáférés ideje: 2019. szeptember 30. 
  15. A zaklatás törvényi tényállásába ütköző cselekmények minősítése és bizonyítási kérdései. (Hozzáférés: 2017)
  16. A magántitok büntetőjogi védelmének értelmezési sémái. (Hozzáférés: 2017)
  17. A sértett magatartásának büntetőjogi relevanciájáról: beleegyezés, közrehatás, utólagos hozzájárulás. [2018. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 11.)
  18. A határzárral kapcsolatos bűncselekményekre vonatkozó eljárási szabályokról – de lege ferenda. [2017. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
  19. The Possible Ways of Interpreting the Criminal Law Protection of Personal Secrets. In: Barabás, A Tünde; Vókó, György (szerk.) A bonis bona discere: Ünnepi kötet Belovics Ervin 60. születésnapja alkalmából 
  20. A büntetőeljárások jogállami garanciái. In: Torgyik, Judit (szerk.) Válogatott tanulmányok a társadalomtudományok köréből. Hozzáférés ideje: 2019. szeptember 30. 
  21. A közösség tagja elleni erőszak dogmatikai elemzésének irányai. [2019. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017)
  22. A futball-huliganizmus visszaszorításának jogi eszköztára. Hozzáférés ideje: 2019. szeptember 30. 
  23. A szoftverek és a zeneművek büntetőjogi védelme. In: Kováts-Németh, Mária; Tölgyesi, József (szerk.) A magyarság megtartó ereje. Magyarország: MTA Veszprémi Területi Bizottság Neveléstudományi Szakbizottsága. [2019. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017)
  24. Poachers in the net. Illegal Fishing and the Criminal Law 
  25. A jogellenes halászat büntetőjogi tendenciái Magyarországon 
  26. The Classifiation of Actions Running Counter to the Statutory Definition of Harassment and the Questions Related to Providing Evidence. (Hozzáférés: 2017)
  27. Az európai büntetőjogi kultúra fejlődésének főbb állomásai. In: Simon, János (szerk.) Globalizáció, regionalizáció és nemzetállamiság: Tanulmányok a nemzetközi kapcsolatok és az újkori történelem tárgyköréből. Hozzáférés ideje: 2019. szeptember 30. 
  28. A "túlbizonyítás" jelensége és okai a büntetőbíróságok gyakorlatában. Hozzáférés ideje: 2019. szeptember 30. 
  29. Vuchetich Mátyás hatása a magyar büntetőjogi gondolkodásra: „Institutiones iuris ciminalis hungarici”. Hozzáférés ideje: 2019. szeptember 30. 
  30. A túlbizonyítás jelensége vizsgálatának lehetséges módszerei. (Hozzáférés: 2015)[halott link]
  31. A hazai nyomozati eljárásokkal kapcsolatos dilemmák. Hozzáférés ideje: 2019. szeptember 30. 
  32. A rábírás mint elkövetési magatartás értelmezésének kérdései részesség, illetőleg öngyilkosságban közreműködés esetén. Hozzáférés ideje: 2019. szeptember 30. 
  33. Védői jelenlét az elsőfokú büntetőperben. In: Tanulmányok Bodnár Imre egyetemi adjunktus tiszteletére 
  34. A védői szerepkör értelmezése a külön eljárásokban 
  35. A meghatalmazott védő tevékenységével kapcsolatos dogmatikai és ügyviteli kérdések. Hozzáférés ideje: 2019. szeptember 30. 
  36. A védői szerepkör értelmezésének kérdései - különös tekintettel a büntetőbíróság előtti eljárásokra. Hozzáférés ideje: 2019. szeptember 27. 
  37. Recenzió: Barabás A.. Tünde: „Börtön helyett egyezség? Mediáció és más alternetív szankciók Európában”. (Hozzáférés: 2013)
  38. A magyar sport intézménytörténeti fejlődése és igazgatása napjainkig. Hozzáférés ideje: 2019. szeptember 30. 
  39. A kirendelt védő intézményének szabályozásával kapcsolatos javaslatok és etikai kérdések. Hozzáférés ideje: 2019. szeptember 30.  Archiválva 2016. december 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
  40. A védőügyvédi tevékenység gyakorlásának személyi és szervezeti keretei Magyarországon. Hozzáférés ideje: 2019. szeptember 30.  Archiválva 2019. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
  41. Recension: Gerhard G. Hösl: Mediation: die erfolgreiche Konfliktlösung: Grundlagen und praktische Anwendung. [2019. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013)
  42. Sportjogi alapvetések. Hozzáférés ideje: 2019. szeptember 30. 
  43. Recenzió: Kulcsár Kálmán: „Az új politikai rendszer és a magyar valóság” c. művéről.: A magyar demokratikus átalakulás anomáliai. Hozzáférés ideje: 2019. szeptember 30. 
  44. A védői szerep jelentősége a különleges eljárásokban. (Hozzáférés: 2013)
  45. A védő mint a büntetőeljárás önálló és független szereplőjének megjelenése az egyetemes és magyar jogtörténetben. A védőügyvédi tevékenységre vonatkozó hatályos eljárási szabályok kritikája. Hozzáférés ideje: 2019. szeptember 30. 
  46. A védői funkció érvényesülése a fellebbviteli eljárásokban. Hozzáférés ideje: 2019. szeptember 30. 
  47. A védő kérdezési jogának gyakorlásával kapcsolatos kérdések bírósági eljárásban. Hozzáférés ideje: 2019. szeptember 30. 
  48. A védőügyvédi hivatás gyakorlását meghatározó eljárási alapelvekről. Hozzáférés ideje: 2019. szeptember 30. 
  49. A tárgyalási rendszerek közötti eltérések jelentősége a védőügyvédi tevékenység gyakorlása szempontjából.: Védői munkamódszerek a bíróság előtti bizonyítási eljárásban. Hozzáférés ideje: 2019. szeptember 30. 
  50. A védő észrevételezési és indítványtételi jogának gyakorlásával kapcsolatos kérdések a büntetőtárgyaláson. (Hozzáférés: 2012)
  51. A védőügyvédi tevékenység története és jellemzői. (Hozzáférés: 2012)[halott link]
  52. A magyar büntetési rendszer reformjával kapcsolatos jogalkotási kérdések. Hozzáférés ideje: 2019. szeptember 30. 
  53. A resztoratív igazságszolgáltatási koncepció érvényesülésének lehetőségei büntetőügyekben - különös tekintettel a mediációra és annak hazai szabályozására. Hozzáférés ideje: 2019. szeptember 30. 

További információk szerkesztés