A bételpálma vagy arékapálma, más néven bételdió (Areca catechu) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának a pálmavirágúak (Arecales) rendjébe, ezen belül a pálmafélék (Arecaceae) családjába tartozó faj.

Bételpálma
A növény
A növény
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Pálmavirágúak (Arecales)
Család: Pálmafélék (Arecaceae)
Alcsalád: Pálmaformák (Arecoideae)
Nemzetség-
csoport
:
Areceae
Alnemzetség-
csoport
:
Arecinae
Nemzetség: Areca
Faj: A. catechu
Tudományos név
Areca catechu
L. (1753)
Szinonimák
Szinonimák
  • Homotypic
    • Areca faufel Gaertn., Fruct. Sem. Pl. 1: 19 (1788), nom. superfl.
    • Areca hortensis Lour., Fl. Cochinch.: 568 (1790), nom. superfl.
  • Heterotypic
    • Areca cathechu Burm.f., Fl. Indica: 241 (1768), orth. var.
    • Areca catechu var. nigra Giseke, Prael. Ord. Nat. Pl.: 73 (1792)
    • Sublimia areca Comm. ex Mart., Hist. Nat. Palm. 3: 169 (1838), nom. inval.
    • Areca catechu var. alba Blume, Rumphia 2: 68 (1839)
    • Areca himalayana Griff. ex H.Wendl. in O.C.E.de Kerchove de Denterghem, Palmiers: 231 (1878), pro syn.
    • Areca nigra Giseke ex H.Wendl. in O.C.E.de Kerchove de Denterghem, Palmiers: 231 (1878), pro syn.
    • Areca catechu var. batanensis Becc., Philipp. J. Sci. 3: 304 (1908)
    • Areca macrocarpa Becc., Philipp. J. Sci., C 4: 601 (1909)
    • Areca catechu var. longicarpa Becc., Philipp. J. Sci. 6: 229 (1911)
    • Areca catechu f. communis Becc., Philipp. J. Sci. 14: 304 (1919)
    • Areca catechu var. silvatica Becc., Philipp. J. Sci. 14: 304 (1919)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Bételpálma témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bételpálma témájú médiaállományokat és Bételpálma témájú kategóriát.

Legnagyobb bételpálma-termelők
2022
(Számok tízezer tonnában)
1.  India 1666
2.  Banglades 333
3.  Mianmar 236
4.  Kína 91
5.  Indonézia 82
6.  Srí Lanka 66
7.  Thaiföld 38
8.  Nepál 15
9.  Bhután 11
10.  Malajzia 0,004
..
Föld összesen 2542
Forrás: FAO[1]

Előfordulása szerkesztés

A bételpálmát főként Dél-Ázsiában termesztik; a Fülöp-szigeteken őshonos. A következő országok termesztik ipari mértékben: Banglades, India, Indonézia, Kambodzsa, Kína, Kínai Köztársaság, Laosz, Malajzia, Mianmar, Srí Lanka, Thaiföld, Vietnám, Pápua Új-Guinea, Madagaszkár és Tanzánia, valamint a Salamon-szigetek, Vanuatu, és egyéb mikronéziai szigetek.

Megjelenése szerkesztés

Törzse karcsú, felületét jelentéktelen levélripacsok borítják. A levelek viszonylag kis méretűek, rendezetlennek tűnnek, a levélszárnyak nagyon sűrűn állnak. A virágzatok és a terméságazatok a levélüstök alatt helyezkednek el, a sima, zöld áltörzs tövében.

A növény felálló törzsű, többnyire 10-15 méter magas fa, de a 30 méter magasságot is elérheti. Levele szárnyalt, többnyire mintegy 2 méter hosszúságú. A levélfelület nem egyenletesen tagolódik levélszárnyakra, ezért a levélkék gyakran különböző mértékben redőzöttek és többcsúcsúak. A levelek szétállók, csúcsukon némileg lehajlanak.

Kicsi és világossárga virágai finoman elágazó, messziről púderpamacsra emlékeztető virágzatokban fejlődnek. Termése sárga vagy narancsszínű, gömbölyded vagy tojás alakú, legfeljebb 6 centiméter átmérőjű.

Felhasználása szerkesztés

A bételpálma magvait Délkelet-Ázsiában élvezeti cikként fogyasztják. A mag tápszövetét szeletekre vágják, majd mészporral és fűszerekkel a bételbors levelébe göngyölik. Rágás közben különböző hatóanyagok szabadulnak fel belőle, az enyhén kábító arecain és az arékavörös színanyag. Ezek serkentik a nyálképződést, és a nyálat vörösre festik – számos kannibáltörténetnek ez volt az alapja.

A bételrágás elnyomja az éhséget, és állítólag elpusztítja a bélparazitákat, a fogakat azonban megfeketíti, és lehet, hogy szájrákot is okoz. Jóllehet ma már ritka a bételrágás, Thaiföldön fennmaradt az a szokás, hogy a vőlegény a mátka szüleinek bételdiót és bételborsot ajándékoz.

Képek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. http://www.fao.org/faostat/en/#data/QC%7Cpublisher=United Nations, Food and Agriculture Organization, Statistics Division (FAOSTAT)

Források szerkesztés