Bódvalenke
Bódvalenke törpefalu Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban, Miskolctól 57 kilométerre északra.
Bódvalenke | |||
A Freskófalu Projektiroda | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Edelényi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Tóth János[1] | ||
Irányítószám | 3768 | ||
Körzethívószám | 48 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 211 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
Népsűrűség | 33,18 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 6,63 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
Földrajzi középtáj | Aggtelek–rudabányai-hegyvidék[3] | ||
Földrajzi kistáj | Bódva-völgy[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 32′ 30″, k. h. 20° 48′ 14″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 30″, k. h. 20° 48′ 14″ | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Bódvalenke témájú médiaállományokat. |

Környező településekSzerkesztés
A Bódva völgyében fekszik, legközelebbi szomszédai Komjáti 3 kilométerre, Hidvégardó 5, Tornaszentandrás pedig 7 kilométerre; a legközelebbi város az országhatár magyar oldalán Szendrő 24 kilométerre (a határ szlovákiai oldalán Torna alig feleekkora távolságra található).
A község főutcája a 2629-es közút, amely Komjátinál ágazik ki a 27-es főútból, és miután végigkanyargott mindkét településen, tovább húzódik kelet felé, Hidvégardóig, illetve a 2614-es közútig. Komjáti és Bódvalenke közigazgatási határán ágazik ki még dél felé egy öt számjegyű út is, a 26 118-as számú mellékút, ez Tornaszentandrás és Tornabarakony közúti elérését biztosítja.
Autóbusszal a Volánbusz 4124-es és 4136-os járatával közelíthető meg.
TörténeteSzerkesztés
A települést 1283-ban említik először, Nenkefolua néven – ez a név birtokosára, egy Nenke nevű személyre utal. Később Nenke néven is szerepel, majd ez Lenkévé alakult – Bodva-Lenke néven először 1863-ban a helynévtár említi. A Bódva előtag a közeli Bódva folyóra utal. A falu a XX. század elején Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott.
KözéleteSzerkesztés
PolgármestereiSzerkesztés
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
Népcsoportok, vallási felekezetekSzerkesztés
A településen a legutóbbi népszámláláson a lakosság 65%-a magyar, 35%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[5] A gyakorlatban a népesség kilenctizede cigány;[6] ők szinte valamennyien katolikusok. A magyar lakosság református vallású. A református templom befogadóképessége mintegy 120 fő; a katolikusé körülbelül egy tucat. A református lelkész hetente keresi fel a falut, hogy istentiszteletet tartson, a katolikus pap havonta egyszer misézik.
LátnivalókSzerkesztés
A falu két hagyományos nevezetessége a református templom és az egykori Lenkey-kúria.
- A templomot Máriássy István, a falu földesura építtette 1786-ban, Jankai György lelkész tervei alapján. A téglalap alapú, egyenesen záródó épület 18 m hosszú és 8 m széles. A keleti homlokzat előtt szélesebb, csúcsos süvegű torony áll. Alsó része, ami egyben templom bejárati előcsarnoka is, kőből, a felső rész fából épült. A karzat, a koronás szószék és a 40, azonos elemekkel díszített táblából álló, festett famennyezet egyaránt eredeti (1786-os). Az úrasztali edények korábbiak: a 17. században készültek.
- A falu hajdani birtokosainak otthona, a Lenkey-kúria a Petőfi u. 1-ben áll. A jó arányú, klasszicista épületet a 19. század elején emelték, valószínűleg egy korábbi udvarház elemeinek felhasználásával vagy a ház átalakításával. Homlokzatán és a két rövidebb oldalon csehsüvegboltozatos tornác fut körbe falazott, félköríves árkádokkal. A belső helyiségek közül egyesek fafödémesek, a többi teknő-, illetve dongaboltozatos. Az eredeti berendezésből csak a konyha hasáb alakú, rakott, egykor szabad kéményes kemencéje maradt meg. Az elhanyagolt épület lassan lepusztul.
A „freskófalu”Szerkesztés
2009 óta Pásztor Eszter kezdeményezésére az Európa Műhely Kulturális és Közművelődési Társaság roma művészeket kér fel a tűzfalak kifestésére (ehhez a kiválasztott falat újravakolják). 2010 szeptemberétől a program fő támogatója a Magyar Református Szeretetszolgálat Közhasznú Alapítvány. Bár a képekről Bódvalenkét mind gyakrabban „freskófalunak” hívják, ezek a képek valójában nem freskók, hanem seccók, mivel a festéket a megszáradt vakolatra viszik fel. Ezzel az egész világon egyedülálló látványossággal próbálnak turistákat csábítani a helyszínre; egyúttal az infrastruktúrát is próbálják fejleszteni.
2011 őszére tíz festő 21 műve készült el (az alábbi lista hiányos):
- Horváth János: A Nap és a Hold
- Zoran Tairović: Ego, id, szuperego
- Horváth János: Menekülő angyalok
- Kunhegyesi Ferenc: Bódvalenke balladája
- Ferkovics József: Madarak
- Ferkovics József: Déva vára
- Bogusha Delimata: Asszonyok''
- Kökény Róbert: Cigány életképek
- Csámpai Rozi: Bódvalenkei mindennapok
- Kunhegyesi Ferenc: A tanító
- Zoran Tairović: A lóerő metamorfózisai
- Zoran Tairović: Angyali üdvözlet
- Váradi Gábor: A kislétai áldozatok emlékére
- Horváth János: Bohóc
- Ferkovics József: Sárkányünnep
- B. Balázs András: Cigányélet
- Illés Barbara: India, a szantálfa illata
- Horváth János: Tűzfejek
- Horváth János: Büdibanya, a gyerekek, és a haragvó angyal
egy képet (Cigány népmesék) pedig a miskolci Herman Ottó iskola diákjai festettek.
Egyéb információkSzerkesztés
KépekSzerkesztés
Kunhegyesi Ferenc: A tanító – secco az Európa Műhely Kulturális és Közművelődési Társaság projektirodájának falán
Horváth János: A Nap és a Hold
Horváth János: Az angyalok menekülése
Kunhegyesi Ferenc: Bódvalenke balladája
Ferkovics József: Déva vára
Bogusha Delimata: Asszonyok
Bogusha Delimata: Asszonyok című seccójának jobb oldalán megfestett öregasszony modellje
Csámpai Rozi: Bódvalenkei mindennapok
Csámpai Rozi munka közben
Pásztor Eszter Zoran Tairović: A lóerő metamorfózisai című képének részlete előtt
Horváth János: Büdibanya, a gyerekek és a haragvó angyal
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b Bódvalenke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Bódvalenke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Ez a művészet más – Bódvalenke, a freskófalu
ForrásokSzerkesztés
- Hadobás Sándor, 2003: Az Aggteleki Nemzeti Park és környéke kultúrtörténeti értékei I. Építészeti emlékek. 2., javított kiadás. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság.
- Ez a művészet más – Bódvalenke, a freskófalu