Bódvalenke

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Bódvalenke törpefalu Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban, Miskolctól 57 kilométerre északra.

Bódvalenke
A Freskófalu Projektiroda
A Freskófalu Projektiroda
Bódvalenke címere
Bódvalenke címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEdelényi
Jogállás község
Polgármester Rusznyák Zsolt (független)[1]
Irányítószám 3768
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség211 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség33,18 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,63 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájAggtelek–rudabányai-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájBódva-völgy[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bódvalenke (Magyarország)
Bódvalenke
Bódvalenke
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 32′ 30″, k. h. 20° 48′ 14″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 30″, k. h. 20° 48′ 14″
Bódvalenke (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Bódvalenke
Bódvalenke
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Bódvalenke témájú médiaállományokat.
A református templom
A katolikus templom
Az egykori Lenkey-kúria
A freskófalu Hídvégardó felől

Környező településekSzerkesztés

A Bódva völgyében fekszik, legközelebbi szomszédai Komjáti 3 kilométerre, Hidvégardó 5, Tornaszentandrás pedig 7 kilométerre; a legközelebbi város az országhatár magyar oldalán Szendrő 24 kilométerre (a határ szlovákiai oldalán Torna alig feleekkora távolságra található).

A község főutcája a 2629-es közút, amely Komjátinál ágazik ki a 27-es főútból, és miután végigkanyargott mindkét településen, tovább húzódik kelet felé, Hidvégardóig, illetve a 2614-es közútig. Komjáti és Bódvalenke közigazgatási határán ágazik ki még dél felé egy öt számjegyű út is, a 26 118-as számú mellékút, ez Tornaszentandrás és Tornabarakony közúti elérését biztosítja.

Autóbusszal a Volánbusz 4124-es és 4136-os járatával közelíthető meg.

TörténeteSzerkesztés

A települést 1283-ban említik először, Nenkefolua néven – ez a név birtokosára, egy Nenke nevű személyre utal. Később Nenke néven is szerepel, majd ez Lenkévé alakult – Bodva-Lenke néven először 1863-ban a helynévtár említi. A Bódva előtag a közeli Bódva folyóra utal. A falu a XX. század elején Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990-1994: Id. Páll Béla (független)[4]
  • 1994-1998: Tóth László (független)[5]
  • 1999-2002: Tóth László (független)[6]
  • 2002-2006: Toboz Gyula (független)[7]
  • 2006-2010: Toboz Gyula (független)[8]
  • 2010-2014: Tóth János (független)[9]
  • 2014-2019: Tóth János (független)[10]
  • 2019-től: Rusznyák Zsolt (független)[1]

A településen az 1998. október 18-án megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, mert szavazategyenlőség alakult ki az első helyen. Aznap a szavazásra jogosult 118 lakos közül 103-an járultak az urnákhoz, ketten érvénytelen szavazatot adtak le, az érvényes szavazatok közül pedig épp 50-50 érkezett Bak István és Tóth László független jelöltekre. (A harmadik induló, Tóth István eszerint egyetlen érvényes szavazatot szerzett.)[11] Az emiatt szükségessé vált időközi választást 1999. április 25-én tartották meg, azon már csak a korábbi holtversenyben részes két jelölt indult, és Tóth László az egyetlen ellenfeléhez képest több mint kétszeres mennyiségű szavazatot tudott megszerezni.[6]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

2001-ben a településen a lakosságnak 65%-át magyar, a 35%-át cigány nemzetiségű[12] emberek alkották.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,3%-a magyarnak, 55,4% cigánynak mondta magát (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,1%, református 16,1%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 1,1% (23,1% nem válaszolt).[13]

A református templom befogadóképessége mintegy 120 fő; a katolikusé körülbelül egy tucat. A református lelkész hetente keresi fel a falut, hogy istentiszteletet tartson, a katolikus pap havonta egyszer misézik.

LátnivalókSzerkesztés

A falu két hagyományos nevezetessége a református templom és az egykori Lenkey-kúria.

  • A templomot Máriássy István, a falu földesura építtette 1786-ban, Jankai György lelkész tervei alapján. A téglalap alapú, egyenesen záródó épület 18 m hosszú és 8 m széles. A keleti homlokzat előtt szélesebb, csúcsos süvegű torony áll. Alsó része, ami egyben templom bejárati előcsarnoka is, kőből, a felső rész fából épült. A karzat, a koronás szószék és a 40, azonos elemekkel díszített táblából álló, festett famennyezet egyaránt eredeti (1786-os). Az úrasztali edények korábbiak: a 17. században készültek.
  • A falu hajdani birtokosainak otthona, a Lenkey-kúria a Petőfi u. 1-ben áll. A jó arányú, klasszicista épületet a 19. század elején emelték, valószínűleg egy korábbi udvarház elemeinek felhasználásával vagy a ház átalakításával. Homlokzatán és a két rövidebb oldalon csehsüvegboltozatos tornác fut körbe falazott, félköríves árkádokkal. A belső helyiségek közül egyesek fafödémesek, a többi teknő-, illetve dongaboltozatos. Az eredeti berendezésből csak a konyha hasáb alakú, rakott, egykor szabad kéményes kemencéje maradt meg. Az elhanyagolt épület lassan lepusztul.

A „freskófalu”Szerkesztés

2009 óta Pásztor Eszter kezdeményezésére az Európa Műhely Kulturális és Közművelődési Társaság roma művészeket kér fel a tűzfalak kifestésére (ehhez a kiválasztott falat újravakolják). 2010 szeptemberétől a program fő támogatója a Magyar Református Szeretetszolgálat Közhasznú Alapítvány. Bár a képekről Bódvalenkét mind gyakrabban „freskófalunak” hívják, ezek a képek valójában nem freskók, hanem seccók, mivel a festéket a megszáradt vakolatra viszik fel. Ezzel az egész világon egyedülálló látványossággal próbálnak turistákat csábítani a helyszínre; egyúttal az infrastruktúrát is próbálják fejleszteni.

2011 őszére tíz festő 21 műve készült el (az alábbi lista hiányos):

egy képet (Cigány népmesék) pedig a miskolci Herman Ottó iskola diákjai festettek.

További információkSzerkesztés

KépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Bódvalenke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Bódvalenke települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Bódvalenke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  6. a b Bódvalenke települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. április 25. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  7. Bódvalenke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  8. Bódvalenke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  9. Bódvalenke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  10. Bódvalenke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  11. Bódvalenke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  12. A nemzetiségi népesség száma településenként [halott link]
  13. Bódvalenke Helységnévtár

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés