Főmenü megnyitása
Wikipédia

Bódvalenke

magyar település

Bódvalenke törpefalu Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban, Miskolctól 57 kilométerre északra.

Bódvalenke
A Freskófalu Projektiroda
A Freskófalu Projektiroda
Bódvalenke címere
Bódvalenke címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEdelényi
Jogállás község
Polgármester Tóth János[1]
Irányítószám 3768
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség211 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség33,18 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,63 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájAggtelek–rudabányai-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájBódva-völgy[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bódvalenke (Magyarország)
Bódvalenke
Bódvalenke
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 32′ 30″, k. h. 20° 48′ 14″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 30″, k. h. 20° 48′ 14″
Bódvalenke (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Bódvalenke
Bódvalenke
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Bódvalenke témájú médiaállományokat.
A református templom
A katolikus templom
Az egykori Lenkey-kúria
A freskófalu Hídvégardó felől

Tartalomjegyzék

Környező településekSzerkesztés

A Bódva völgyében fekszik, legközelebbi szomszédai Komjáti 3 kilométerre, Hidvégardó 5, Tornaszentandrás pedig 7 kilométerre; a legközelebbi város az országhatár magyar oldalán Szendrő 24 kilométerre (a határ szlovákiai oldalán Torna alig feleekkora távolságra található).

A község főutcája a 2629-es közút, amely Komjátinál ágazik ki a 27-es főútból, és miután végigkanyargott mindkét településen, tovább húzódik kelet felé, Hidvégardóig, illetve a 2614-es közútig. Komjáti és Bódvalenke közigazgatási határán ágazik ki még dél felé egy öt számjegyű út is, a 26 118-as számú mellékút, ez Tornaszentandrás és Tornabarakony közúti elérését biztosítja.

Autóbusszal az ÉMKK Zrt. által üzemeltetett 4124-es és 4136-os busszal közelíthető meg.

TörténeteSzerkesztés

A települést 1283-ban említik először, Nenkefolua néven – ez a név birtokosára, egy Nenke nevű személyre utal. Később Nenke néven is szerepel, majd ez Lenkévé alakult – Bodva-Lenke néven először 1863-ban a helynévtár említi. A Bódva előtag a közeli Bódva folyóra utal. A falu a XX. század elején Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott.

Népcsoportok, vallási felekezetekSzerkesztés

A településen a legutóbbi népszámláláson a lakosság 65%-a magyar, 35%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4] A gyakorlatban a népesség kilenctizede cigány;[5] ők szinte valamennyien katolikusok. A magyar lakosság református vallású. A református templom befogadóképessége mintegy 120 fő; a katolikusé körülbelül egy tucat. A református lelkész hetente keresi fel a falut, hogy istentiszteletet tartson, a katolikus pap havonta egyszer misézik.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

LátnivalókSzerkesztés

A falu két hagyományos nevezetessége a református templom és az egykori Lenkey-kúria.

  • A templomot Máriássy István, a falu földesura építtette 1786-ban, Jankai György lelkész tervei alapján. A téglalap alapú, egyenesen záródó épület 18 m hosszú és 8 m széles. A keleti homlokzat előtt szélesebb, csúcsos süvegű torony áll. Alsó része, ami egyben templom bejárati előcsarnoka is, kőből, a felső rész fából épült. A karzat, a koronás szószék és a 40, azonos elemekkel díszített táblából álló, festett famennyezet egyaránt eredeti (1786-os). Az úrasztali edények korábbiak: a 17. században készültek.
  • A falu hajdani birtokosainak otthona, a Lenkey-kúria a Petőfi u. 1-ben áll. A jó arányú, klasszicista épületet a 19. század elején emelték, valószínűleg egy korábbi udvarház elemeinek felhasználásával vagy a ház átalakításával. Homlokzatán és a két rövidebb oldalon csehsüvegboltozatos tornác fut körbe falazott, félköríves árkádokkal. A belső helyiségek közül egyesek fafödémesek, a többi teknő-, illetve dongaboltozatos. Az eredeti berendezésből csak a konyha hasáb alakú, rakott, egykor szabad kéményes kemencéje maradt meg. Az elhanyagolt épület lassan lepusztul.

A „freskófalu”Szerkesztés

2009 óta Pásztor Eszter kezdeményezésére az Európa Műhely Kulturális és Közművelődési Társaság roma művészeket kért fel a tűzfalak kifestésére (ehhez a kiválasztott falat újravakolják). 2010 szeptemberétől a program fő támogatója a Magyar Református Szeretetszolgálat Közhasznú Alapítvány. Bár a képekről Bódvalenkét mind gyakrabban „freskófalunak” hívják, ezek a képek valójában nem freskók, hanem seccók, mivel a festéket a megszáradt vakolatra viszik fel. Ezzel az egész világon egyedülálló látványossággal próbálnak turistákat csábítani a helyszínre; egyúttal az infrastruktúrát is próbálják fejleszteni.

2011 őszére tíz festő 21 műve készült el (az alábbi lista hiányos):

egy képet (Cigány népmesék) pedig a miskolci Herman Ottó iskola diákjai festettek.

Egyéb információkSzerkesztés

KépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ Bódvalenke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  2. ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  5. ↑ Ez a művészet más – Bódvalenke, a freskófalu

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bódvalenke&oldid=21543055”