Bóka László (irodalomtörténész, 1910–1964)

(1910-1964) magyar író, költő, irodalomtörténész, egyetemi tanár
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 5.

Bóka László Károly, teljes nevén: Bóka László Károly Gyula Nándor Zoltán (Budapest, 1910. június 19.[2] – Budapest, 1964. november 1.[3]) József Attila-díjas (1960) magyar író, költő, irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1953). Az ELTE Bölcsészettudományi Kar egykori dékánja.

Bóka László
1943-ban
1943-ban
SzületettBóka László Károly
1910. június 19.
Budapest, Józsefváros
Elhunyt1964. november 1. (54 évesen)
Budapest, Józsefváros
Állampolgárságamagyar[1]
HázastársaZambra Siena (1936. november 14. – )
Foglalkozásaíró, költő, irodalomtörténész, egyetemi tanár
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1932)
Kitüntetései
Halál okaszívelégtelenség
SírhelyeFarkasréti temető (611-26. templomi fülke)
A Wikimédia Commons tartalmaz Bóka László témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Szabó Magda a magyar irodalom egyik legtragikusabb figurájának nevezte[4]

Életpályája

szerkesztés

Szülei dr. Bóka Zoltán törvényszéki jegyző és Zombory Rózsa Mária Rozália Erzsébet voltak.[5] Édesapja híres és kiváló jogász volt.

1928-ban érettségizett a józsefvárosi Zrínyi Gimnáziumban. Egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–német–francia szakán végezte el. Már 1930-tól több filozófiai, irodalmi lapba dolgozott (Apollo, Athenaeum, Corvina, Diárium, Erő, Magyar Csillag, Nyugat, Magyar Nyelv, Az Ország Útja, Szép Szó, Magyarságtudomány, Magyarok stb.). Tanulmányainak befejezése után az 1932–33-as tanévben a Magyar Királyi Tanárképző Intézet Gyakorló Főgimnáziumában volt tanárjelölt, majd 1945-ig könyvtári tisztviselő az Egyetemi Könyvtárban, később a Műegyetemi Központi Könyvtárban. 1937-ben doktorált. 1938-tóI kezdve több ízben teljesített katonai szolgálatot. 1944-ben a rendőrség elkobozta Jégvilág c. verseskötetét. Kapcsolatba került az ellenállási mozgalommal, hadifogságba esett, ahonnan csak két évvel a felszabadulás után tért haza. 1947 áprilisától 1950 augusztusáig a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium adminisztratív államtitkára, majd 1950-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója volt. A Bölcsészettudományi Karon a XX. századi magyar irodalomtörténeti tanszék tanszékvezető tanára lett. 1953-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.

 
Bóka László emléktáblája Budapest VIII. kerületében
 
Bóka László emléktáblája Budapest IX. kerületében

1964. november 1-én hunyt el józsefvárosi lakásában szívelégtelenség következtében.

Munkássága

szerkesztés

Indulásakor főként költőként tartották számon, s tehetséges nyelvész, irodalomfilozófus is volt. Tanárát, Gombocz Zoltánt szépirodalmi műveiben többször megörökítette. A Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozott. Esszéiben, cikkeiben a jobboldal és később a hitlerizmus ellen foglalt állást.

A Magyar Dolgozók Pártja Kulturális Akadémiáján tartott beszédében élesen támadta Karácsony Sándort és a népi írókat. (1949. február 4.) A beszéd „Népiség” és népnevelés címen, a Magyar Dolgozók Pártja kultúrpolitikai akadémiája 2. füzeteként, 31 oldalon a Szikra Kiadó gondozásában, 1949-ben jelent meg.

Regényeiben a 20. századi magyar történelem elevenedik meg életrajzi ihletésű helyzetekkel és alakokkal. Irodalomtörténeti monográfiái (Vajda János, József Attila, Petőfi Sándor) mellett arcképvázlataival műfajt teremtett: a tudományosan értékelő és az anekdotikusan emlékező portréét. Tankönyveket és jegyzeteket írt, az irodalomtanítás elméletével foglalkozott.

Verseskötetei

szerkesztés
  • Magyar agapé. Versek; Officina, Budapest, 1940
  • Jégvilág. Versek; Antiqua Ny., Budapest, 1944
  • Szebb az új. Versek; Révai, Budapest, 1950
  • Harag nélkül. Új versek; Szépirodalmi, Budapest, 1964
  • Magyar urbanista. Válogatott versek. 1936–1964; vál., szerk. Sik Csaba; Magvető, Budapest, 1969
  • Atlantisz. Összegyűjtött versek, 1-2.; Magvető, Budapest, 1974
  • Zenekíséret. Regény; Cserépfalvi, Budapest, 1947
  • Alázatosan jelentem. Regény; Magvető, Budapest, 1958
  • A karoling trón. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1960
  • Karfiol Tamás. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1962
  • Nandu. Regény, 1-2.; Szépirodalmi, Budapest, 1963
  • Őszi napló; Magvető, Budapest, 1965
  • Eskü. Regény; Magvető, Budapest, 1976

Tanulmánykötetei

szerkesztés
  • Gombocz Zoltán; Radó Ny., Budapest, 1935 (Apollo-füzetek)
  • Csáth Géza novellái (1937)
  • Vajda János (1941)
  • Mire tanít a magyar irodalom?; Népszava, Budapest, 1946 (A Kunfi-Gárda könyvei)
  • József Attila. Essay és vallomás; Anonymus, Budapest, 1947
  • "Népiesség" és népnevelés (1949)
  • A magyar irodalom története 1894-től napjainkig; VKM, Budapest, 1950 (Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarának jegyzetei)
  • A szép magyar vers (1952)
  • Ady Endre élete és művei 1. Ady Endre pályakezdése. Bevezetés az Ady-kérdésbe; Akadémiai, Budapest, 1955
  • Tegnaptól máig. Válogatott tanulmányok, esszék, cikkek; Szépirodalmi, Budapest, 1958
  • A magyar irodalom története a két világháború között. 1919–1945; ELTE, Budapest, 1959
  • A két háború közötti magyar irodalom. 2. rész; ELTE, Budapest, 1959
  • Arcképvázlatok és tanulmányok (1962)
  • Könyvek, gondok. Válogatott tanulmányok és jegyzetek; vál., szerk., bibliográfia Bessenyei György, bev. Ortutay Gyula; Gondolat, Budapest, 1966
  • József Attila. Esszé és vallomás; Magvető, Budapest, 1975 (Gyorsuló idő)

Emlékezete

szerkesztés

Emléktáblát avattak tiszteletére Budapest VIII. kerületében és Budapest IX. kerületében.

  • Józsefvárosi lexikon. Főszerk. Nagy Richárd. Budapest, 1970. MSZMP. VIII. Ker. Bizottsága–Fővárosi Tanács VIII. Ker. Tanács.
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Budapest, 1994. Akadémiai Kiadó. 1. köt. ISBN 963-05-6805-5

További információk

szerkesztés