Főmenü megnyitása

Bólya Péter (Érsekújvár, 1944. június 27.Budapest, 1993. szeptember 14.) magyar orvos, író.

Bólya Péter
Csigó László felvétele
Csigó László felvétele
Született 1944. június 27.
Érsekújvár
Elhunyt 1993. szeptember 14. (49 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
SzüleiBólya Lajos
Foglalkozása orvos,
író
Kitüntetései Móricz Zsigmond-ösztöndíj
Sírhely Új köztemető, Budapest
A Wikimédia Commons tartalmaz Bólya Péter témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Orvosi egyetemre járt Szegeden és Budapesten, majd 1969-től gyakorló orvosként tevékenykedett 1983-ig, „s kitűnő diagnoszta hírében állott”. 1974 és 1976 között a Medicina egészségügyi kiadó felelős szerkesztője volt. Különböző lapok (Új Tükör, Mi Világunk, Börtönújság) orvosi rovatait vezette. „Ezekben az írásokban sajátos stílust teremtett, amelyet aztán számosan megjelent szépirodalmi köteteiben hasznosított.”

A „Péterek” generációjához tartozott, „első könyveiben felcsillant valami a nemzedéki sztorikat krúdysan legendásító atmoszféra esélyeiből, de a pályája a lektűr felé kanyarodott el.” Nagy példányszámban (olykor olcsó füzetek alakjában) megjelent bűnügyi regényei, krimijei miatt – az olvasói siker ellenére – az irodalomkritika méltatlanul mellőzte. Regényhőseinek sok olyan jellemzője van, melyek vélhetőleg önéletrajzi elemekből táplálkoznak, s „a megszenvedettségből következik bizonyos letisztultság is”.

 
Bólya Péter sírja Budapesten. Új köztemető: 113/3-8-1

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

MűveiSzerkesztés

  • Az eltűnt szoba (elbeszélések), 1975;
  • A veréb századik lépése (kisregény), 1979;
  • A felelős (novellaciklus), 1979;
  • A védőirat (kisregény), 1981;
  • Tűztalpak, 1981;
  • Mindenhez közel (elbeszélések), 1983;
  • SzüretA veréb századik lépéseA védőirat (három kisregény), 1984;
  • A vihar szeme (válogatott elbeszélések), 1984;
  • Dr. B. P.: Jelentés. Új Tükör. Orvosi üzenetek; Kozmosz Könyvek, Bp., 1984
  • Orvosi üzenetek (Válogatás az Új Tükör "Orvosi üzenetek" című rovatából), 1985;
  • C-dúr, fisz-mollNyáridő (két regény), 1986;
  • Külhon (regény), 1986;
  • Vallomás bűnügyben (regény), 1986;
  • Siker és siker (két kisregény: Olcsó B. János, Kolos), 1989;
  • Szökési kísérlet (elbeszélések), 1989;
  • Pohár a falon (kisregény), 1989;
  • Éva nővér (regény), 1990;
  • Piros sál a hulla nyakán (kisregény), 1992
  • Sto vrabčích kroku / A veréb századik lépése; csehre ford. Ana Okrouhlá; Volvox Globator, Praha, 1998

IdézetekSzerkesztés

Néhány tény: 1. Szekeresi író volt, kötetlen munkaidejű ember. 2. Úgy tanulta nagyapjától, hogy a napot fél deci pálinkával kell kezdeni, mert az kitisztítja a légutakat és eltávolítja az álom szennyét. 3. Ám a Rendelkezés értelmében 9 óráig semmilyen kocsma nem üzemel…

Következtetés: Szekeresi kénytelen volt a közértben megvásárolni hajnali pálinkáját, s az utcán, üvegből elfogyasztani. (Hitt a nagyapjában, mert az öreg állva halt meg, mint a jegenyék.)” (Reggelek)

„Válságomat főleg az okozá, hogy én marha elhittem az ítészeknek, hogy az okoskodó, részletező, fecsegő próza a jó, amely nem szól semmiről, és magát avantgardnak csúfolja, nos, én is belekezdtem egy ilyenféle regénybe, ment is, mint a szapora… A századik oldal táján elolvastam, amit írtam, s gyorsan össze is téptem az egészet. Ha ott van akkor valamely avantgárd ítész, akkor az ő fülét is letépem.” (Mindig lesérülök)

„Higgye el, főorvos úr, már nagyjából belenyugodtam a helyzetembe. Semmi lényegesről nem maradok le, mondogattam magamban. Dolgozni fogok, sokat, jól, rengeteget, nagyszerűen – és időnként énekelni fogok egy félórácskát, hogy bebizonyítsam: megvan még a hangom.” (A síp)

EmlékezeteSzerkesztés

  • 2006-ban a NapSziget a Művészetekért Alapítvány Bólya Péterről elnevezett irodalmi díjat hozott létre, melyet 2007-től kezdve minden esztendőben március 1-jén adnak át a NapSziget folyóirat díjátadást megelőző évfolyamában közölt legkiemelkedőbb prózai alkotás szerzőjét jutalmazva vele. Bólya Péter-díjasok: Szappanos Gábor (2007), Botos Ferenc (2008), Merényi Krisztián (2010), Novák Imre (2011), Csomós Róbert (posztumusz, 2013), Paládi Zsolt (2014). A díjat az író leánya, Bólya Zsuzsanna adja át.

További információkSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés