Bónyi Adorján

(1892–1967) író, lapszerkesztő, színműíró, forgatókönyvíró

Bónyi Adorján (Margitta, 1892. december 12.Budapest, 1967. január 31.) író, lapszerkesztő, színműíró, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság tagja.

Bónyi Adorján
1942 körül
1942 körül
Született 1892. december 12.[1]
Margitta
Elhunyt 1967. január 31. (74 évesen)[2]
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Klein Anna
(h. 1918–1967)
Foglalkozása
Sírhelye Farkasréti temető (felszámolva)

A Wikimédia Commons tartalmaz Bónyi Adorján témájú médiaállományokat.

PályájaSzerkesztés

Bónyi Adorján közjegyző és Szabó Erzsébet gyermekeként született görög katolikus családban. A kolozsvári egyetem jogi karán tanult, de diplomát nem szerzett. 1912 és 1914 között a kolozsvári Szabadság munkatársa volt. 1914 és 1918 között a Nagyváradi Napló és Nagyvárad című lapoknál dolgozott. 1918-ban házasságot kötött Klein Annával (1897–1974),[3] Klein Hermann máramarosszigeti bankár és Adler Jusztina lányával. 1919-ben feleségével Budapestre költöztek és ettől az évtől 1944-ig a Pesti Hírlapnál működött mint irodalmi szerkesztő és színikritikus. A második világháború után a Hírlap felelős szerkesztője (1946–1949), majd a Kis Újság, az Érdekes Újság és a Képes Vasárnap című lapoknak dolgozott, s közben regényeit írta.

Novelláinak, regényeinek hősei főként a főváros világából és szülőföldjéről, a bihari tájakról valók. Szinte futószalagon készített történeteit egyszerű meseszövés és romantikusan fordulatos helyzetek jellemzik. Humora könnyed, az író a drámai helyzetekből is többnyire megnyugtató megoldásokat kínál olvasóinak. 1931 és 1944 között több film forgatókönyvének megírásában is közreműködött. A kék bálvány című regényéből készült az első magyar hangosfilm 1931-ben. Ennek forgatókönyvét is maga Bónyi írta.

A Farkasréti temetőben nyugszik, de sírját felszámolták.

Fia Bónyi Ádám Géza (Máramarossziget, 1919 – Balatonlelle, 1959) ügyész.

MunkáiSzerkesztés

RegényeiSzerkesztés

  • Holnap (regény, Budapest, 1917)
  • A boldog asszony (regény, Budapest, 1918)
  • Az éjféli vendég (regény, Budapest, 1918, 2. kiadás: 1927)
  • Délibáb (regény, Budapest, 1918, 2. kiadás: 1927)
  • Szerenád (regény, Budapest, 1918, 2. kiadás: 1922)
  • A császárnő katonája (novellák, Budapest, 1919)
  • A néma vándorok (regény, Budapest, 1919)
  • A menekülő ember (elbeszélések, Budapest, 1920)
  • Játék (regény, Budapest, 1920)
  • Elcserélt élet (regény, Budapest, 1920)
  • Bíbortrónus (regény, Budapest, 1920)
  • Köd (regény, Budapest, 1921)
  • A sárga kastély (regény, Budapest, 1922)
  • Az égő hegy (regény, Budapest, 1923)
  • Szomjúság (regény, Budapest, 1923)
  • Élet a halálban (regény, Budapest, 1923)
  • Pillangó (elbeszélések, Budapest, 1924)
  • Jómadár (regény, Budapest, 1925, 2. kiadás: 1940)
  • A legyőzhetetlen. Fantasztikus történet (Budapest, 1925)
  • Kata nagy leány lesz. Regény fiatal leányok számára. Mühlbeck Károly rajzaival. (regény, Budapest, 1927)
  • Holdsugár (elbeszélések, Budapest, 1928, 2. kiadás: 1934)
  • A mennyei híd (regény, Budapest, 1928)
  • A kis veréb (regény, Budapest, 1929)
  • A kék bálvány (regény, Budapest, 1930)
  • A Bogyó-ház titka (Budapest, 1931)
  • Elcserélt élet (regény, Budapest, 1935)
  • Úri világ (regény, Budapest, 1935)
  • Kaland a Riviérán (regény, Budapest, 1937)
  • Őméltósága (regény, Budapest, 1940)
  • Kis kocsi, nagy kocsi (regény, Budapest, 1941)
  • A királynő legyezője (regény, Budapest, 1942)
  • Négyes fogat (regény, Budapest, 1942)
  • Az idegen fiatalember (regény, Budapest, 1943)
  • Csipetnyi bors (regény, Budapest, 1944)
  • Tűnő élet (regény, Budapest, 1948)

SzínműveiSzerkesztés

  • A modell. Színmű 3 felvonásban. Bemutató Budai Színkör, 1915. szeptember 1.
  • Az elcserélt ember. Színmű 3 felvonásban. Bemutató: Kamara Színház: 1930. október 25.
  • Tánc a boldogságért. Lírai komédia 3 felvonásban. Bemutató: Budai Színkör, 1933. június 14.
  • Szélcsend. Színmű 3 felvonásban. Bemutató: Nemzeti Színház: 1933. november 2.
  • Viki. Vígjáték 3 felvonásban. Bemutató: Magyar Színház, 1935. január 25.
  • Hódítás. Vígjáték 3 felvonásban. Bemutató: 1937. január 15.

FilmforgatókönyveiSzerkesztés

  • Jancsi és Juliska (1922)
  • A kék bálvány (1931)
  • Viki (1937)
  • Elcserélt ember (1938)
  • Úri világ (Bogdán Lászlóval, Kilián Zoltánnal, 1938)
  • Kísértés (1941)
  • Egy szív megáll (1942)
  • Jómadár (1943)
  • Muki (1943)
  • Gyanú (1944)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. június 25.)
  2. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. Bónyi Adorjánné halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi állami halotti akv. 1058/1974. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 30.)

ForrásokSzerkesztés

  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
  • Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.  
  • Tőtős Norbert: Itt ringott ... Margitta hírneves szülöttei, Margitta, 2015. ISBN 978-973-0-18258-3
  • Pintér Jenő A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 8. kötet. Regény és színmű / Analizálók, stilromantikusok c. fejezet (DVD-n: Arcanum Kiadó)
  • Bónyi Adorján az Internet Movie Database oldalon (angolul)