Főmenü megnyitása

Bögöte község Vas megyében, a Sárvári járásban.

Bögöte
Katolikus templom
Katolikus templom
Bögöte címere
Bögöte címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeVas
JárásSárvári
Jogállás község
Polgármester Patyi Elemér[1]
Irányítószám 9675
Körzethívószám 95
Népesség
Teljes népesség280 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség13,26 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület20,74 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bögöte (Magyarország)
Bögöte
Bögöte
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 05′ 17″, k. h. 17° 02′ 34″Koordináták: é. sz. 47° 05′ 17″, k. h. 17° 02′ 34″
Bögöte (Vas megye)
Bögöte
Bögöte
Pozíció Vas megye térképén
Bögöte weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bögöte témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Vas, Veszprém és Zala megye hármashatárához közel (attól mintegy 4kilométerre), a 8-as főút mentén helyezkedik el. Központján a Zala megyei Türjéről induló, a 7328-as útból kiágazó 7355-ös út halad végig, lakott területének északi részén pedig ebből az útból ágazik ki nyugati irányba a 7366-os út, amely a szomszéd településre, Hosszúperesztegre vezet és ott a 7365-ös útba torkollva ér véget.

TörténeteSzerkesztés

Az 1300-as években már oklevelek tanúskodtak Bögöte létezéséről. Neve 1627-ben már hasonlított a mostani nevéhez (Beögeöte).

A falut német telepesek alapították, akik teljesen elmagyarosodtak. Források utalnak arra,hogy a törökök korában pusztává vált és a 18. században népesült be újra. 1787-ben 433-an, 1917-ben 710-en, 1970-ben pedig 604-en éltek a faluban. Manapság pedig 200 és 300 fő között van a népessége.

A 18. században mutattak adatok arra, hogy a falu római katolikus vallású.

A közösséget délről félkövérívben a Nagyerdő és a Bögötei erdő, nyugatról a Szajki erdő határolja. A faluhoz tartozik az Alsó-, Felső- és Ferenc-major.

Kutatások után azt feltételezték, hogy mivel a Patyi Hotel mellett találtak töredékes leleteket (edény, tál, szilánk) ezért a falu közelebb volt a főúthoz. A kutatásokat követően azt is megállapították, hogy a falu helyén az újkőkorban a vonaldíszes kultúra népének települése lehetett. Megtalálhatjuk az Árpád kori település nyomait is a falu területén.

Első ismert, adatolt említése 1310-ből való. Az 1500-as években Bögötei Bálint nevét tüntették fel birtokosként.

1809 elején harcok kezdődtek, Napóleon Bécset fenyegette, majd el is foglalta. A megyei lovasság májusban indult Hosszúperesztegről Győr felé, néhány nappal később pedig a gyalogság indult el. 1809 november végén ért véget a megye megszállása. 1831-ben jelentős áldozatokat követelt a kolerajárvány.

A korabeli betyárság két nagyobb korszakát szokás elkülöníteni. Az első korszak kiemelkedő megyei hőse Sobri Jóska, a másodiké Savanyú Jóska volt. Sobri Jóska büntetőperének anyagában egy tanúvallomásban szerepelt Bögöte. Valószínű, hogy Sobri bögötei születésű. (Kalandpark)

A Horváth-kastélyt 1875-ben építtette Bozzay Imre. Horváth Miklós jelentős jövedelmű birtokos volt, de a legnagyobb birtokai Batthyány Ervinnek voltak.

1905-ben gróf Batthány Ervin reformiskolát hozott létre a faluban. A Horváth család és a katolikus egyház is hevesen támadta, és igyekeztek megakadályozni az iskola megnyitását. Ady Endre a Budapesti Napló hasábjain több ízben írt az iskola védelmében. A Budapesti Napló 1905. október 27-ei számában például így:

"Bögöte – Bögötén pedig legyen rend. Kegyetlen rend. Ha a világ megtudja, hogy Bögötén magyar pópák forradalmat csinálnak az iskola ellen, nem heverjük ki ezt sohasem. Ha majd meglesz a magyar imperium. Ha majd meglesz a magyar hadsereg. Akkor is ujjal mutat reánk minden idegen kultúrember – Bögöte miatt."

Batthyány Ervin szerkesztésében, illetve közreműködésével Szombathelyen és Bögötén jelent meg 1907-ben havi két kiadásban a Társadalmi Forradalom, "a magyarországi forradalmi szocialisták lapja", illetve 1906-1907-ben a Testvériség, a Vasvármegyei Szociáldemokrata Párt hetilapja.

A falu központját az 1990-es évek első felében rendezték.



NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,1%-a magyarnak, 1,4% németnek, 0,4% lengyelnek, 0,4% szlovénnek mondta magát (2,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 83,7%, református 0,7%, evangélikus 2,2%, görögkatolikus 0,7%, felekezet nélküli 5,8% (6,9% nem nyilatkozott).[3]

NevezetességeiSzerkesztés

A falu híres lakóiSzerkesztés

 
Művelődési ház

A falu híres szülötteiSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

  • Bögöte. Falutörténet. Szerk.: Kuntár Lajos. Szombathely, 2000.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Bögöte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Bögöte Helységnévtár
  4. Archivált másolat. [2007. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 20.)