Bögöte
Bögöte község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.
Bögöte | |||
Katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Vas | ||
Járás | Sárvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Szabó Tiborné (független)[1] | ||
Irányítószám | 9675 | ||
Körzethívószám | 95 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 298 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 13,26 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 20,74 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 05′ 17″, k. h. 17° 02′ 34″47.088020°N 17.042710°EKoordináták: é. sz. 47° 05′ 17″, k. h. 17° 02′ 34″47.088020°N 17.042710°E | |||
Bögöte weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bögöte témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésVas, Veszprém és Zala vármegye hármashatárához közel (attól mintegy 4 kilométerre), a 8-as főút mentén helyezkedik el. Központján a Zala vármegyei Türjéről induló, a 7328-as útból kiágazó 7355-ös út halad végig, lakott területének északi részén pedig ebből az útból ágazik ki nyugati irányba a 7366-os út, amely a szomszéd településre, Hosszúperesztegre vezet és ott a 7365-ös útba torkollva ér véget.
Története
szerkesztésAz 1300-as években már oklevelek tanúskodtak Bögöte létezéséről. Neve 1627-ben már hasonlított a mostani nevéhez (Beögeöte).
A falut német telepesek alapították, akik teljesen elmagyarosodtak. Források utalnak arra,hogy a törökök korában pusztává vált és a 18. században népesült be újra. 1787-ben 433-an, 1917-ben 710-en, 1970-ben pedig 604-en éltek a faluban. Manapság pedig 200 és 300 fő között van a népessége.
A 18. században mutattak adatok arra, hogy a falu római katolikus vallású.
A közösséget délről félkövérívben a Nagyerdő és a Bögötei erdő, nyugatról a Szajki erdő határolja. A faluhoz tartozik az Alsó-, Felső- és Ferenc-major.
Kutatások után azt feltételezték, hogy mivel a Patyi Hotel mellett találtak töredékes leleteket (edény, tál, szilánk) ezért a falu közelebb volt a főúthoz. A kutatásokat követően azt is megállapították, hogy a falu helyén az újkőkorban a vonaldíszes kultúra népének települése lehetett. Megtalálhatjuk az Árpád kori település nyomait is a falu területén.
Első ismert, adatolt említése 1310-ből való. Az 1500-as években Bögötei Bálint nevét tüntették fel birtokosként.
1809 elején harcok kezdődtek, Napóleon Bécset fenyegette, majd el is foglalta. A vármegyei lovasság májusban indult Hosszúperesztegről Győr felé, néhány nappal később pedig a gyalogság indult el. 1809 november végén ért véget a vármegye megszállása. 1831-ben jelentős áldozatokat követelt a kolerajárvány.
A korabeli betyárság két nagyobb korszakát szokás elkülöníteni. Az első korszak kiemelkedő vármegyei hőse Sobri Jóska, a másodiké Savanyú Jóska volt. Sobri Jóska büntetőperének anyagában egy tanúvallomásban szerepelt Bögöte. Valószínű, hogy Sobri bögötei születésű. (Kalandpark)
A Horváth-kastélyt 1875-ben építtette Bozzay Imre. Horváth Miklós jelentős jövedelmű birtokos volt, de a legnagyobb birtokai Batthyány Ervinnek voltak.
1905-ben gróf Batthyány Ervin reformiskolát hozott létre a faluban. A Horváth család és a katolikus egyház is hevesen támadta, és igyekeztek megakadályozni az iskola megnyitását. Ady Endre a Budapesti Napló hasábjain több ízben írt az iskola védelmében. A Budapesti Napló 1905. október 27-ei számában például így:
"Bögöte – Bögötén pedig legyen rend. Kegyetlen rend. Ha a világ megtudja, hogy Bögötén magyar pópák forradalmat csinálnak az iskola ellen, nem heverjük ki ezt sohasem. Ha majd meglesz a magyar imperium. Ha majd meglesz a magyar hadsereg. Akkor is ujjal mutat reánk minden idegen kultúrember – Bögöte miatt."
Batthyány Ervin szerkesztésében, illetve közreműködésével Szombathelyen és Bögötén jelent meg 1907-ben havi két kiadásban a Társadalmi Forradalom, "a magyarországi forradalmi szocialisták lapja", illetve 1906-1907-ben a Testvériség, a Vasvármegyei Szociáldemokrata Párt hetilapja.
A falu központját az 1990-es évek első felében rendezték.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Patyi Elemér (FKgP)[3]
- 1994–1998: Patyi Elemér (független)[4]
- 1998–2002: Patyi Elemér (független)[5]
- 2002–2006: Patyi Elemér (független)[6]
- 2006–2010: Patyi Elemér (független)[7]
- 2010–2014: Patyi Elemér (független)[8]
- 2014–2019: Patyi Elemér (független)[9]
- 2019–2024: Patyi Elemér (független)[10]
- 2024– : Szabó Tiborné (független)[1]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 271 | 269 | 280 | 280 | 308 | 313 | 298 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,1%-a magyarnak, 1,4% németnek, 0,4% lengyelnek, 0,4% szlovénnek mondta magát (2,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 83,7%, református 0,7%, evangélikus 2,2%, görögkatolikus 0,7%, felekezet nélküli 5,8% (6,9% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 90,9%-a vallotta magát magyarnak, 2,3% németnek, 0,3% lengyelnek, 0,3% görögnek, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 56,8% volt római katolikus, 2,9% református, 1,3% evangélikus, 0,6% egyéb keresztény, 1,9% egyéb katolikus, 4,2% felekezeten kívüli (32,1% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei
szerkesztés- Keresztelő Szent János római katolikus (1756, Felsőbükki Czompó János által építtetett, barokk stílusú templom)
- Horváth-kastély (1875, Bozzay Imre által épített eklektikus stílusú kastély)
- Batthyány Ervin gróf kúriája (később István Lajos földbirtokos tulajdonában)
- Batthyány Ervin emlékére állított szobor és emléktábla (mindkettő Gaál Tamás Munkácsy Mihály-díjas szobrász alkotása)
- Az első világháború áldozatainak emlékműve
- gr. Batthyány Ervin Művelődési Ház
A falu híres lakói
szerkesztés- Nadler Herbert
- gróf Batthyány Ervin
- prof. dr. István Lajos, Széchenyi-díjas haematológus professzor (gyermekkorát töltötte a faluban)[13]
A falu híres szülöttei
szerkesztés- Szilasy János nagyváradi kanonok.
Irodalom
szerkesztés- Bögöte. Falutörténet. Szerk.: Kuntár Lajos. Szombathely, 2000.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Bögöte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Bögöte települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Bögöte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Bögöte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Bögöte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Bögöte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Bögöte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
- ↑ Bögöte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 22.)
- ↑ Bögöte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
- ↑ Bögöte Helységnévtár
- ↑ Bögöte Helységnévtár
- ↑ Archivált másolat. [2007. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 20.)