Főmenü megnyitása

Böhm Károly (filozófus)

filozófus

Böhm Károly (Besztercebánya, 1846. szeptember 17.Kolozsvár, 1911. május 19.) filozófus, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező tag 1896; rendes tag 1908). Iskolateremtő filozófus.

Böhm Károly
Böhm Károly arcképe
Böhm Károly arcképe
Született 1846. szeptember 17.
Besztercebánya
Elhunyt 1911. május 19. (64 évesen)
Kolozsvár
Foglalkozása pszichológus
A Wikimédia Commons tartalmaz Böhm Károly témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Pozsonyban, Göttingenben, majd Tübingenben és Berlinben tanult, Rudolf Hermann Lotze[1] és Heinrich Ritter[2] német filozófusok tanítványaként.

1870-től a pozsonyi evangélikus líceumban, 1873-tól a budapesti evangélikus gimnáziumban tanított, a gimnáziumnak 1883-tól igazgatója volt. 1896-tól a kolozsvári egyetemen a filozófia nyilvános rendes tanára. 1881-ben megindította és négy éven át szerkesztette a Magyar Philosophiai Szemlét, amelybe számos tanulmányt írt.

Tanárként és előadóként nagy hatással volt a kolozsvári egyetemen tanuló diákokra. Filozófiai iskolát teremtett (Tankó Béla, Varga Béla, Bartók György stb.).

Szubjektív-idealista gondolkodó volt, egy időben Kant filozófiája és Comte pozitivizmusa hatott rá, majd egyre inkább Johann Gottlieb Fichte német filozófus követője lett. Az értékelmélet területén önálló filozófiai rendszert teremtett.

Napjainkban műveinek elektronikus formában való közreadása és a róla szóló irodalom reneszánszát éli.

EmlékezeteSzerkesztés

 
Emlékplakett Kolozsváron
  • A Mikes International Alapítvány 2006-ban díjat alapított az egyetemes magyar filozófiai kultúra előmozdítása érdekében. A díj névadói a Kolozsvári Filozófiai Iskola két kiemelkedő alakja: Böhm Károly, a magyar filozófia megalapítója és egyik legkiválóbb tanítványa, Málnási Bartók György.[3]
  • 2012. január 21-én Kolozsvárott az evangélikus egyház tulajdonát képező ingatlan (Kossuth Lajos/1989. december 21-e utca 1. szám) udvarán leleplezték Böhm Károly emléktábláját, Kolozsi Tibor szobrászművész alkotását.[4]

Művei (válogatás)Szerkesztés

  • A lényeg formaisága (Budapest, 1881)
  • Az ember és világa. I-III. köt. (Budapest - Kolozsvár, 1883-1906. 1911-ben az MTA nagyjutalmát kapta érte)
  • Kriticizmus és pozitivizmus (Magyar Philosophiai Szemle, 1884)
  • A positiv philosophia rendszere (Magyar Philosophiai Szemle, 1885)
  • A philosophiai propedeutika magyar gymnasiumainkban (Magyar Philosophiai Szemle, 1889-90)
  • Az értékelmélet feladata s alapproblémái (Budapest, 1900; akadémiai székfoglaló)
  • Logika (2. kiad., Budapest, 1901)
  • Tapasztalati lélektan (2. kiad., Budapest, 1904)
  • A megértés mint a megismerés középponti mozzanata (Budapest, 1910.; akadémiai rendes tagságért való székfoglaló)
  • Böhm Károly összegyűjtött művei ( Budapest, 1913)

Szerkesztői munkaSzerkesztés

  • Magyar Philosophiai Szemle (1881-ben alapította, 1881-1885 közt szerk.)

DíjakSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 258. o.  
  • A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene : 1921-1998 = Past and present of Szeged University. /JATE. Szeged : Officina Ny., 1999. Böhm Károly ld. 125. o.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Rudolf Hermann Lotze (1817-1881) német filozófus.
  2. Heinrich Ritter ( 1791-1869) német filozófus.
  3. Böhm – Bartók Díj
  4. Böhm-emléktáblával gazdagodott Kolozsvár, Szabadság, 2012. jan. 23.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

Lásd mégSzerkesztés

További információkSzerkesztés