Bökény (település)
Bökény (románul: Buchin) település Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
| Bökény (Buchin) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Krassó-Szörény |
| Község | Bökény |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 327055 |
| SIRUTA-kód | 51706 |
| Népesség | |
| Népesség | 405 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 225 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 22′, k. h. 22° 15′Koordináták: é. sz. 45° 22′, k. h. 22° 15′ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Karánsebestől délre, Újkaránsebes és Körpa közt fekvő település.
Nevének eredete szerkesztés
Nevét a határában folyó Bökény patakról kapta.
Története szerkesztés
Bökény nevét 1411-ben Beken, Bukiu néven Zsigmond király oklevele említette először, melyben meghagyta az aradi káptalannak, hogy a Macskásiak birtokainak határait kiigazítsa, és e célra királyi emberként Bekényi Pétert, Bak fiát nevezte ki (Bak de Beken). 1489-ben Bewken in comitatu de Sebes, 1525-ben Bwken, 1613-ban Buken, Felső-Bukiny, 1627-ben Bukiny, 1808-ban Bukin, (i) Pukin, 1913-ban Bökény néven írták.
1447-ben a csanádi káptalan Bizerei Miklóst a Temes vármegyei sebesi kerületben fekvő Prisztián és Bezna birtokába iktatta be, a beiktatáson mint egyik szomszéd Bekényi László (Ladislaus de Beken) is részt vett.
A falu birtokosa a 15. században a Fiáth, vagy másik nevén Örményesi család volt. 1489-ben Mátyás király Fiáth Lászlónak és testvérének Lajosnak hű szolgálatukért a Sebes vármegyében fekvő Beken, Polyana és Polyanicza falvakat már új adomány címén adományozta, és az aradi káptalan által be is iktattatta a családot; mely arra utal, hogy e falvak már előbb is birtokukban voltak. 1552-ben II Lajos király Fiáth János leányának Katalinnak adományozta apja birtokainak felét Bwken, Chyresnya, Golecz, Petrosnicza és Balvasnicza faluban.
1613-ban Báthory Gábor Vízaknán kelt levelében meghagyta a nagyváradi káptalannak, hogy az ottani levéltárban található minden, Buken, Pojan, Petrosnicza, Valisora, Golecz, Örményes, Gyúró, Fényes és Kriva Szörény megyei falvakra vonatkozó irományokat átiratban armenesi Fiáth Zsigmond, Miklós és János javára kiadják. A nevezett három birtokos még ugyanebben az évben tiltakozott az ellen, hogy Báthory Gábor fejedelem Alsó- és Felsü-Bukiny, Pojan, Szlatina és más falvakat eladományozhassa.
Bukin a katonai határőrvidék fennállásakor az oláh-bánsági határőrezredhez, és annak karánsebesi századához tartozott.
1910-ben 732 lakosából 696 román, 17 német, 4 magyar volt. Ebből 711 görögkeleti ortodox, 21 római katolikus volt.
A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Karánsebesi járásához tartozott.
Hivatkozások szerkesztés
Források szerkesztés
- Pesty Frigyes: A Szörényi bánság és Szörény vármegye története. 1–3. kötet. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1877–1878.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.svg){kind=small}
