Búcsúszentlászló
Búcsúszentlászló (2004 előtt Bucsuszentlászló[3]) község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén. 154 hektáros kiterjedésével a vármegye második legkisebb közigazgatási területű települése.[4] A településen polgárőrség működik.[5]
Búcsúszentlászló | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Zalaegerszegi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Molnár Gyula (független)[1] | ||
Irányítószám | 8925 | ||
Körzethívószám | 92 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 721 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 505,19 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 1,54 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 47′ 19″, k. h. 16° 55′ 51″46.788528°N 16.930897°EKoordináták: é. sz. 46° 47′ 19″, k. h. 16° 55′ 51″46.788528°N 16.930897°E | |||
Búcsúszentlászló weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Búcsúszentlászló témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésZala vármegyében, Zalaegerszegtől 10 kilométerre délkeletre fekszik, a Szévíz patak észak-déli irányú völgyében. Főutcája a Pölöske-Alsónemesapáti között húzódó 7363-as út. Utóbbiból itt ágazik ki kelet felé, a település központjában a 73 227-es út Nemessándorháza, a község déli szélén pedig a 73 228-as út Nemesszentandrás felé.
A településen áthalad a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal, amelynek állomása is van itt, Búcsúszentlászló vasútállomás a 73 227-es út mellett található.
Története
szerkesztésA település nevét 1270-ben említették először az írásos forrásokban Scent Laduzlo néven, mint a pölöskei vár tartozékát. Plébániatemploma, mely valószínűleg a tatárjárás után épülhetett, ekkor nem szerepelt a forrásokban, de ebben az időben miután tituláris szentje az egész település névadója, már állnia kellett. Az 1333-as pápai tizedjegyzékben "Szent László egyház"-ként emlegetett templomának plébánosa Pál volt.
A hagyományok szerint maga Szent László király rendelte el egy kis kápolna építését a Boldogságos Szent Szűz tiszteletére ezen a helyen, miután csodás módon megmenekült az őt üldöző seregtől. Bár e hagyománynak konkrét történelmi bizonyítékai nincsenek, a régészet is román korinak vallja a kegykápolnát. Később ehhez az ősi kápolnához építették az impozáns barokk templomot, megőrizve ezzel a régi kápolna épületét is. A török időkben egyrészt a rejtettsége biztosította a kápolna fennmaradását, de a hívő muzulmánok is tisztelettel viseltettek Jézus szülőanyja, Mária iránt, akinek tiszteletére emelték a kápolnát. A kanizsai basáról maradt fenn egy történet arról, hogy betegsége idején, 1690 előtt egyik keresztény túszát küldte a kápolnába, hogy imádkozzon az ő gyógyulásáért. Amikor a rab ezt kényszerűségből megtette, a török basa meggyógyult. Ekkor személyesen is eljött ide, megkeresztelkedett, sőt, díszes pajzsát itt hagyta a kápolnában, adományképpen; a pajzs még 1780 körül is megvolt.
1694-ben ferences szerzetesek érkeztek ide, Széchenyi Pál veszprémi püspök bízta rájuk az addigra már közismertté vált zarándokhelyet, amelyet a nép Szentlászlónak nevezett. A püspök megbízólevelében számos csodát is említett, amelyek Szűz Mária közbenjárására történtek. Ettől kezdve híres búcsújáró hely lett; a hívő emberek mind a nagyobb Mária-ünnepeken, mind pedig Szent László király ünnepén nagy számban érkeztek a kegyhelyre, ahol a ferences barátok fogadták őket.
Búcsúszentlászlónak 1910-ben 509 lakosa volt, melyből 505 magyar nemzetiségű volt. 509 lakosából 482 római katolikus, 9 református, 17 pedig izraelita volt. Az 1910-es népszámláláskor a település Zala vármegye Pacsai járásához tartozott.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Józsa Tibor (független)[6]
- 1994–1998: Józsa Tibor (független)[7]
- 1998–2002: Ferkóczáné Szalai Zsuzsanna (független)[8]
- 2002–2006: Kocsis Éva (független)[9]
- 2006–2010: Molnár Gyula (független)[10]
- 2010–2014: Molnár Gyula (független)[11]
- 2014–2019: Molnár Gyula (független)[12]
- 2019–2024: Molnár Gyula (független)[13]
- 2024– : Molnár Gyula (független)[1]
Látnivalók
szerkesztésFő nevezetessége az Arany János utcában álló római katolikus kápolna és templom az épületegyüttes mellett fakadó forrással, aminek csodatévő erőt tulajdonítanak, ezért zarándokhely. Helyrajzi száma: 306, műemlékvédelmi (KÖH) törzsszáma 6418. A templom mögötti, úgynevezett Szentkút Szent László tiszteletének helye. A templom két kegyhelye:
- Fogolykiváltó Boldogasszony;
- Szent László király.
Az 1736-ban épült egykori ferences kolostor ugyancsak az Arany János utcában (15–17.) áll; ma szociális otthon. Helyrajzi száma: 305. Műemlékvédelmi törzsszáma: 6419.
A kegytemplom fölött emelkedő dombot koronázó Kálvária-kápolna, körülötte a keresztúti stációkkal (18. század második fele) ugyancsak műemlék; törzsszáma 6420).
A falu ismertebb szülöttei
szerkesztés- Bödőcs Tibor, a Rádiókabaré és a Showder Klub Karinthy-gyűrűs humoristája.
- Dr. Szabó János, a Montreali Egyetem anatómia professzora.
- Dr. Szabó Lajos, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem egykori tanszékvezetője.
- Nagy Edi (NAGYEDi, Nagy Edi Project), énekes, zenész, zeneszerző, szövegíró.
- Guttmann Béla (1872-1911), a bécsi liptóvárosi nagy zsinagóga főkántora
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 811 | 815 | 795 | 738 | 714 | 726 | 721 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 98,4%, cigány 0,54%, német 0,68%. A lakosok 73,4%-a római katolikusnak, 1,9% reformátusnak, 0,7% evangélikusnak, 2,2% felekezeten kívülinek vallotta magát (21,3% nem nyilatkozott).[14]
Képek
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Búcsúszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Búcsúszentlászló története a KSH online helységnévtárában[halott link]
- ↑ [1]
- ↑ Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
- ↑ Bucsuszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Bucsuszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
- ↑ Bucsuszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Bucsuszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Bucsuszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Búcsúszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Búcsúszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
- ↑ Búcsúszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
Források
szerkesztés- Tatár Sarolta: Magyar katolikus templomok. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen. ISBN 978-963-596-408-6
- Magyarország műemlékjegyzéke – Zala megye
- Búcsúszentlászló [2]
- Magyar Katolikus Lexikon
További információk
szerkesztés- Kocsis Éva: Búcsúszentlászló képekben; Gura Ny., Zalaegerszeg, 2005
- Zarándokkönyv. Egyházmegyei zarándoklat. Búcsúszentlászló, 2010. május 1.; összeáll. Déri Péter; Martinus, Szombathely, 2010
- Bolla Lajos János: Búcsúszentlászló, ahogy én látom... A falu története; Önkormányzat, Búcsúszentlászló, 2014
- Nagy Zsófia: Fogolykiváltó Boldogasszony és Szent László kegyhely; N. Molnár Katalin, Búcsúszentlászló, 2014
- Ferences köszöntés Szent László királynak; összeáll. Károly Ferenc Barnabás, lejegyezte Szent-Mihályi Mihály, vál., szerk. Tokár Imre János, jegyz. Medgyesy S. Norbert; Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány, Bp., 2017
- Németh Miklós Attila: Búcsúszentlászló. Muzulmánok Máriája; Kairosz, Bp., 2018 (Féltett kishazák)