Főmenü megnyitása

A búzavirág (Centaurea cyanus) Dél-Európából származik, a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe és az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó egyéves gyomnövény. Egyéb nevei: dődike, égi virág, gabonavirág, kék búzavirág, kékvirág, sukolat, vadpézsma, vetési csüküllő, imolya, kék konkoly, zsukollat.[1]

Infobox info icon.svg
Búzavirág
CentaureaCyanus-bloem-kl.jpg
Field Hamois Belgium Luc Viatour.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales)
Család: Őszirózsafélék (Asteraceae)
Nemzetség-
csoport
:
Cynareae
Nemzetség: Imola (Centaurea)
Faj: C. cyanus
Tudományos név
Centaurea cyanus
L.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Búzavirág témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Búzavirág témájú médiaállományokat és Búzavirág témájú kategóriát.

ElterjedéseSzerkesztés

Mint a gabona gyomnövénye, megművelt területeken fordul elő, különösen a búza- és rozsvetésekben. Dél-Európai származású növény, ma már csaknem az egész földkerekségen elterjedt.

JellemzőiSzerkesztés

Vastag orsógyökerű. 20–100 cm magas, felálló. Bokrosan ágas szárú, a pókhálós szőrzettől szürke színű növény. Levelei változó állásúak, keskeny-lándzsásak, részben szárnyaltak.[2] Virágfészkei magányosan ülnek a hajtások csúcsán. A szélső virágok „búzavirágkékek”, kétszer-háromszor olyan hosszúak, mint a belső, ibolyás színű, csöves virágok. Kaszattermésén fehér, narancsos vagy vöröses színű, finoman fogacskás szőrökből álló bóbita van. Magvai évekig megőrizhetik csírázóképességüket a talajban. Májustól júniusig virágzik, a később kelt növények még késő ősszel is nyílnak.

GyűjtéseSzerkesztés

A növény kék virágait gyűjtik, amely annál értékesebb, minél jobban sikerül megőrizni eredeti színét. A gömbös fészkes virágzatot letörik, és kosárba szedve szállítják, majd kitépik a „sziromleveleket”, melyeket árnyékos helyen szárítanak. A sziromleveleket napfényen nem szabad szárítani, mert a virágok elveszítik eredeti kék színüket, kifakulnak.

FelhasználásaSzerkesztés

Forrázatát külsőleg szemgyulladás borogatására, toroköblögetésre használják. Teáját magában nem fogyasztják, adalékként a drogját étvágyjavító, görcsoldó, erősítő teakeverékekhez adják. A Remény jelképeként is tekintenek rá. Ilyen értelemben szerepel Szabó Pál A falu bolondja című novellájában is, amelynek végén Pista, a falu árva bolondja a korábbi szalmavirág és papszakáll helyett búzavirágot tűz a kalapjába.

Kulturális szerepeSzerkesztés

Észtország nemzeti virága és egyik szimbóluma a búzavirág (rukkilill)[3][4]

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Gyomok Kék búzavirág, agro.bayer.co.hu
  2. Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 46. oldal.
  3. Estonian national symbol, estinst.ee (angolul)
  4. Eesti rahvuslik sümboolika, tlu.ee (észtül)

További információkSzerkesztés

Nézd meg az búzavirág címszót a Wikiszótárban!