Búzavirág

növényfaj

A búzavirág (Cyanus segetum)[1] Dél-Európából származik, a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe és az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó egyéves gyomnövény. Egyéb nevei: dődike, égi virág, gabonavirág, kék búzavirág, kékvirág, sukolat, vadpézsma, vetési csüküllő, imolya, kék konkoly, zsukollat.[2]

Infobox info icon.svg
Búzavirág
CentaureaCyanus-bloem-kl.jpg
Field Hamois Belgium Luc Viatour.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales)
Család: Őszirózsafélék (Asteraceae)
Nemzetség-
csoport
:
Cynareae
Nemzetség: Imola (Cyanus)
Faj: C. segetum
Tudományos név
Cyanus segetum
Hill
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Búzavirág témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Búzavirág témájú médiaállományokat és Búzavirág témájú kategóriát.

ElterjedéseSzerkesztés

Mint a gabona gyomnövénye, megművelt területeken fordul elő, különösen a búza- és rozsvetésekben. Dél-Európai származású növény, ma már csaknem az egész földkerekségen elterjedt.

JellemzőiSzerkesztés

Vastag orsógyökerű. 20–100 cm magas, felálló. Bokrosan ágas szárú, a pókhálós szőrzettől szürke színű növény. Levelei változó állásúak, keskeny-lándzsásak, részben szárnyaltak.[3] Virágfészkei magányosan ülnek a hajtások csúcsán. A szélső virágok „búzavirágkékek”, kétszer-háromszor olyan hosszúak, mint a belső, ibolyás színű, csöves virágok. Kaszattermésén fehér, narancsos vagy vöröses színű, finoman fogacskás szőrökből álló bóbita van. Magvai évekig megőrizhetik csírázóképességüket a talajban. Májustól júniusig virágzik, a később kelt növények még késő ősszel is nyílnak.

GyűjtéseSzerkesztés

A növény kék virágait gyűjtik, amely annál értékesebb, minél jobban sikerül megőrizni eredeti színét. A gömbös fészkes virágzatot letörik, és kosárba szedve szállítják, majd kitépik a „sziromleveleket”, melyeket árnyékos helyen szárítanak. A sziromleveleket napfényen nem szabad szárítani, mert a virágok elveszítik eredeti kék színüket, kifakulnak.

FelhasználásaSzerkesztés

Forrázatát külsőleg szemgyulladás borogatására, toroköblögetésre használják. Teáját magában nem fogyasztják, adalékként a drogját étvágyjavító, görcsoldó, erősítő teakeverékekhez adják. A Remény jelképeként is tekintenek rá. Ilyen értelemben szerepel Szabó Pál A falu bolondja című novellájában is, amelynek végén Pista, a falu árva bolondja a korábbi szalmavirág és papszakáll helyett búzavirágot tűz a kalapjába.

Kulturális szerepeSzerkesztés

Észtország nemzeti virága és egyik szimbóluma a búzavirág (rukkilill)[4][5]

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Cyanus segetum Hill — The Plant List. www.theplantlist.org. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
  2. Gyomok Kék búzavirág, agro.bayer.co.hu
  3. Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 46. oldal.
  4. Estonian national symbol Archiválva 2018. március 29-i dátummal a Wayback Machine-ben, estinst.ee (angolul)
  5. Eesti rahvuslik sümboolika Archiválva 2019. január 13-i dátummal a Wayback Machine-ben, tlu.ee (észtül)

További információkSzerkesztés

Nézd meg az búzavirág címszót a Wikiszótárban!