Bükfürdő (más néven: Büki Gyógyfürdő) Magyarország második legnagyobb gyógyfürdője. [forrás?] Bükön található, amely egyre inkább üdülővárossá nőtte ki magát. A településrész főutcája a 8634-es út, ezen érhető el a központ, illetve az azon átvezető 8614-es út, valamint a 84-es főút irányából is.

Bükfürdő
Ország Magyarország
TelepülésBük
Elhelyezkedése
Bükfürdő (Bük környéke)
Bükfürdő
Bükfürdő
Pozíció Bük környéke térképén
é. sz. 47° 22′ 55″, k. h. 16° 47′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 55″, k. h. 16° 47′ 02″
A Wikimédia Commons tartalmaz Bükfürdő témájú médiaállományokat.

A Bükfürdői I-es számú kútból 1282 méter mélyből tör fel a kalcium-, magnézium- és hidrogén-karbonátos termálvíz. A fürdő mai területe 14 hektár, ami 26 medencét foglal magában (ezekből 11 fedett), 5 ezer négyzetméter vízfelülettel rendelkezik.

Kereskedelmi és magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében 803 ezer vendégéjszakával (2015) Magyarország negyedik legnépszerűbb település; legnagyobb küldőpiacai Németország, Csehország és Ausztria .[1]

Története szerkesztés

 
Bejárat
 
Bükfürdő légifotója

Amikor 1957 őszén Bük határában kőolajat kerestek, a várakozással szemben a fúrások meleg vizet hoztak a felszínre. A melegvízkút körül 1962-ben fürdőt építettek. A fürdő a következő években fokozatosan épült ki, de sokáig csak egy medencével üzemelt. Vizét 1965-ben hivatalosan is gyógyvízzé nyilvánították. A fedett fürdő 1972-ben nyílt meg, ezzel alkalmas lett az egész évi gyógyüdülésre is. Az 1970-es évek során nemzetközi hírű fürdővé épült ki. 1973-ban gyógyfürdővé, 1979-ben országos jelentőségű gyógyhellyé nyilvánították. A lakosság fogyása előbb megállt, majd dinamikus növekedésnek indult. A fürdő körül kempingek, szállodák, üzletek, panziók, vendéglők sokasága épült fel. 1992-ben megnyílt a rekreációs park is.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Budapest, Hévíz és Hajdúszoboszló volt a legnépszerűbb (magyar nyelven). Turizmus Online, 2013. február 19. (Hozzáférés: 2014. január 10.)

Források szerkesztés

  • Pup Vilmos: Bükfürdő fejlődése és létesítményei; közrem. Németh István, fotó Pup Vilmos; Büki Gyógyfürdő Rt., Bük, 1999
  • Bük, Bükfürdő; szerk. Balogh Károly; Szülőföld, Gencsapáti, 2010 (Magyarország kincsestára...)
  • Egy csepp Bükfürdő; Büki Gyógyfürdő, Bükfürdő, 2010
  • Gyurácz Ferenc: Bük; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Budapest, 2000 (Száz magyar falu könyvesháza)
  • A 45 éves Büki Gyógyfürdő képekben; szerk. Németh István et al.; Büki Gyógyfürdő Zrt., Bükfürdő, 2007
  • Bernáth Lajos: A Büki Gyógyfürdő történetének képes krónikája, 1957–1979; szerk., jegyz., előszó Németh Sándor; Önkormányzat–Magyar Nyugat, Bük–Vasszilvágy, 2014

Külső hivatkozások szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Bükfürdő témájú médiaállományokat.