Wikipédia

Büssü

magyarországi község Somogy vármegyében

Büssü község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.

Büssü
Római katolikus kápolna
Római katolikus kápolna
Büssü címere
Büssü címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállásközség
PolgármesterSzegvári József (független)[1]
Irányítószám7273
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség344 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség22,69 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,19 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 27′ 27″, k. h. 17° 57′ 47″Koordináták: é. sz. 46° 27′ 27″, k. h. 17° 57′ 47″
Büssü (Somogy vármegye)
Büssü
Büssü
Pozíció Somogy vármegye térképén
Büssü weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Büssü témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Somogy vármegye közép-keleti részén, a Baté–Igal közti 6503-as út nagyjából felénél helyezkedik el, mindkét említett településtől körülbelül 11-11 kilométerre. Határos községek Kisgyalán, Gölle, Fonó és Zimány.

Története szerkesztés

Büssü és környéke már az őskorban is lakott hely lehetett, erről tanúskodnak a község határában, a Górdombon, talált kőbalták és házieszközök. A mai Büssü területe, lakott volt az ókorban is. Az itt talált római kori emlékek közül említést érdemel a páfrányosi mező római temetője, de az 1880-as években is találtak egy római kori sírt a paperdei mezőben.

Büssü nevét már az Árpádok korában is említette oklevél. Neve 1275-ben fordult elő először az oklevelekben Bese, Bösö neveken.

1289-ben a királynéi praecok (hirdetők) földje volt.

1362-ben Beuseu, 1408-ban Besew alakban fordult elő. 1449-ben a Bocskai család is Besew-i előnévvel szerepelt.

1536-ban az adólajstromban Beesew alakban fordult elő és ekkor Nagy Antal és Zolthay Gáspár voltak a földesurai.

1573-1574 és 1575-ben felvett török kincstári adólajstromokban Bösö néven említették, de ekkor már csak 8 házból állt.

1598-1599-ben Büssünek Pethő Kristóf volt a birtokosa. 1562-ben Mezőlaki Zámbó Imre nyert új adományt Büssü és Báté helységekre és Bécz-pusztára.

1610-ben Zámbó István Alya Mátyással, Zámbó Ferenczczel és Plakovich Jánossal egyezkedik e birtokok fölött.

1701-ben a Zámbó örökösök Büssü, Báté és Bécz birtokokat a Laczkó családnak örökbe vallják a győri káptalan előtt.

Az 1715 évi összeírás szerint is a Laczkó családé volt Bátéval együtt.

1721-ben III. Károly király Büssü és Báthé birtokokat, továbbá Bécz-pusztát, a babocsai uradalommal együtt, gróf Rindsmaulné szül. Neudeck Mária Katalinnak adományozta.

1729-ben Kobenzl grófné, szül. gróf Rindsmaul Karolina Büssü, Báthé birtokait és Bécz-pusztát Gyulai Gaal Gábornak adta el. Ez időtől kezdve a Gyulai Gaal család birtokos Büssün. Gyulai Gaal Gábor 1741 augusztus 28-án új adományt nyert Mária Terézia királynőtől Büssü, Báté helységekre és Béczpusztára. Gaal Gábornak 1754-ben bekövetkezett halála után Büssüt, Báthét és Bécz-pusztát fiai: Antal és Kristóf örököltél, a kik később vétel útján Kazsok községet és Uzd-pusztát szerezték meg.

Gaal Antal egyetlen fia, János, 18 éves korában elhalt, leányai pedig az uzdi pusztát kapták örökrészül, Büssü, Báthé és Bécz Gaal Gábor fiaira szállott. Gaal Kristóf fiai, István és György, 1808-ban a családtól 20 évre, zálogba vették az Antal-féle részt, melyet 1838-ban örök áron megvásároltak. A két testvér akként osztozott meg, hogy Büssü és Bécz egy része Gaal Istvánra, Báthé, Kazsok és Bécz másik része Gaal Györgyre szállott. Gaal István halála után (1863) Büssüt Gusztáv örökölte. Utána 1900-ban fiai, Gyula és István, a szomszédos patalomi birtokot szerezték meg, melyen megosztoztak.

A 20. század elején Gaal Gyula örököseinek és Gaal István cs. és kir. kamarásnak volt itt nagyobb birtoka. A községbeli kastélyt 1760-ban özvegy Gaal Gáborné építtette Antal fia számára.

1810 május 8-án a helység vásárszabadalmat nyert.

A 20. század elején Somogy vármegye Igali járásához tartozott.

1910-ben 951 lakosából 943 magyar, 8 német volt. Ebből 591 római katolikus, 343 református, 10 izraelita volt.

A mai Büssü községtől éjszaknyugatra a pusztatemplom-dűlőben feküdt egykor Bécz falu is:

Bécz szerkesztés

Az egykori falu templomának alapfalait 1882 körül ásták ki. A fennmaradt hagyományok szerint, az 1514 évi pórlázadás alkalmával, az utolsó ütközetek egyike az egykori Bécz községtől északra elnyúló fennsíkon folyt le, ekkor elpusztult Bécz is, és lakosai az erdőkbe menekültek. E pusztulás után alapították a mai Büssü községet. Bécz ettől kezdve pusztai birtokként szerepelt.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990-1994: Szegvári József (független)[3]
  • 1994-1998: Szegvári József (független)[4]
  • 1998-2002: Szegvári József (független)[5]
  • 2002-2006: Szegvári József (független)[6]
  • 2006-2010: Szegvári József Ferenc (független)[7]
  • 2010-2014: Szegvári József Ferenc (független)[8]
  • 2014-2019: Szegvári József Ferenc (független)[9]
  • 2019-től: Szegvári József (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
400
379
405
371
343
344
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,7%-a magyarnak, 44% cigánynak, 1% németnek, 0,5% bolgárnak, 0,3% szlováknak mondta magát (2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,4%, református 3,3%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 1,3%, izraelita 0,3%, felekezet nélküli 15,6% (6,1% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei szerkesztés

  • Pongrácz-kúria
  • Római katolikus kápolna - özvegy Gaal Gáborné, szül. Garamveszelei Kazy Júlia és fia, Antal, 1764-ben építtették. A kápolna egész felszerelése a feloszlatott pálos szerzetesrend pécsi rendházából került ide.
  • Református temploma - 1791-ben épült.

Források szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Büssü települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2019. december 23.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Büssü települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Büssü települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  5. ↑ Büssü települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  6. ↑ Büssü települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  7. ↑ Büssü települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  8. ↑ Büssü települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 13.)[halott link]
  9. ↑ Büssü települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. december 23.)
  10. ↑ Büssü Helységnévtár

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Büssü&oldid=27061919”