Bűvészet
A bűvészet egy szórakoztató előadó-művészeti műfaj, melynek során a bűvész látszólag lehetetlen, a fizikai törvényeinek ellentmondó, vagy éppen természetfelettinek tűnő események illúzióját kelti. A bűvészet egy összegző fogalom, melybe a néhány főnek előadott mikrotrükköktől kezdve a többezres nézőközönségnek bemutatott show-műsorok is beletartoznak.

A kép a serleg és golyók nevű trükk bemutatását ábrázolja. Amíg a festő az álmélkodó nézőtől a bűvész felé vezeti tekintetünket, addig alig észrevehetően egy másik néző kilopja az álmélkodó erszényét.
A bűvészet történeteSzerkesztés
ÓkorSzerkesztés
Az első írásos emlék, amit kapcsoltba hoznak a bűvészettel, a Westcar-papirusz, melyet 1823-24 körül talált meg Henry Westcar Egyiptomban, és 1890-ben Adolf Erman fordított le. A tekercsek keletkezését Kr. e. 1800-1600 közé becslik, és a Kr. e. 2600 körül uralkodó Kheopsz fáraó idejéből származó csodás történeteket tartalmaz. Az egyik egy Dedi (vagy Dzsedi) nevű varázsló mutatványairól számol be, aki levágott fejű állatokat keltett újra életre.
A Biblia a Kivonulás könyvében (VII, 10-12) beszámol arról a történetről, amikor Áron egy botot változtatott kígyóvá Merenptah fáraó előtt (i. e. 1269-1203) és a fáraó, akit egyáltalán nem lepett meg a dolog, a saját varázslóival ismételtette meg ugyanezt a csodát. Szent Pál Timótheoszhoz írt második levelében beszél a kortárs (I. századi) szemfényvesztők játékairól.[forrás?]
Lucius Annaeus Seneca művében, a Lucilliuszhoz írt Erkölcsi levelek közül a XLV. levélben megemlíti a kortárs, I. századi szemfényvesztők "poharacskáit és kövecskéit", utalva ezzel a serleg és golyók nevű bűvésztrükkre.[1]
A 2-3. századi görög író, Naukratiszi Athénaiosz a "A Bölcsek lakomája", latinul Deipnosophistae című művében leírja, hogy Nagy Sándor (i. e. 356-323) esküvőjén három bűvész lépett fel: a tarantói Scymnus, a siracusai Philistides és a mitylene-i Heracleitus.[2]
ÚjkorSzerkesztés
A bűvészek sokáig a vásárok és búcsúk fellépői voltak. A 18. századra a műfaj már nagy népszerűségnek örvendett, több bűvész bejárta Európát mutatványaival. A korszak híres bűvészei közé tartoztak többek között az angol Isaac Fawkes (1675-1732), a francia Nicholas-Philippe Ledru (művésznevén: Comus, 1731-1807) és Louis Comte (1788-1859), valamint az olasz Bartolomeo Bosco (1793-1863).
19. századSzerkesztés
A 19. század közepén nagy változást jelentett, amikor a bűvészet színpadi műfajjá lépett elő. Párizsban Jean Eugène Robert-Houdin (eredeti szakmáját tekintve órásmester, akit a „modern bűvészet atyjának” is neveznek) alapított bűvészszínházat 1845-ben, míg Londonban John Henry Anderson („Észak varázslója”) járta ugyanezt az utat, ő 1840-ben nyitotta meg első színházát. Bár a század második felében az előadók még általában maguk találták ki trükkjeiket, de ekkor kezdett szétválni a bűvésztrükkök feltalálóinak és előadóinak köre.[3]
20. század – napjainkigSzerkesztés
A 20. század elején népszerűvé váló, a bűvészetet érintő különös irányzat volt a spiritizmus, amely során a médiumok természetfelettinek mondott bemutatókat tartottak, azonban általában trükköket használtak szeánszaikhoz. A magyar származású Harry Houdini komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy leplezze a kor csaló médiumait, akik valójában bűvésztrükköket alkalmaztak a nézőközönségük megtévesztésére.
Harry Houdini (aki művésznevét a Robert-Houdin iránti tiszteletből választotta), maga szabadulóművészként és bűvészként vált híressé, szabadulásait széles közönség előtt mutatta be, melyek közül sokat felvétel is őriz, továbbá némafilmszereplőként is ismert volt.
A második világháború után a televízió terjedése új megjelenési formát biztosított a bűvészek számára, többen a televíziós szerepléseik, illetve önálló show-műsoraik révén világhírnévre tettek szert. Közéjük tartozik többek között Paul Daniels, Siegfried & Roy, Penn & Teller, David Copperfield, David Blaine, illetve Dynamo.
MagyarországonSzerkesztés
Az első magyar nyelven megjelent bűvészkönyvet 1804-ban adta ki Tomentsek János A kis tátos címmel.[4] Ezt követte Czövek István A mágyiás ezermester című könyve 1816-ban, ami háztartási praktikák, receptek, fejtörők mellett bűvésztrükkök leírását is tartalmazta.[5]
A 20. század elejének híres bűvésze volt Göndör Miklós (művésznevén Corodini), az ő tiszteletére rendezik meg évente a Corodini-bűvészversenyt, illetve az ő nevét viseli a Corodini Bűvészklub. A 20. század vitathatatlanul legismertebb magyar bűvésze, aki külföldi fellépései révén nemzetközi hírnévre is szert tett, Rodolfo volt, akinek szállóigévé vált mondata lett a „Vigyázat, csalok”. Rodolfo sokat tett a műfaj hazai népszerűsítéséért, televíziós műsoraiban (Képzőbűvészet,[6] Bűvészettörténet), nemcsak bemutatta, de meg is tanította a nézőket egyes trükkök előadására.
A Magyar Televízióban éveken át vetített „Ki mit tud?” című vetélkedőben bűvészek is felléptek, ebben a műsorban ismerte meg a közönség többek között Gloviczki Pétert és Ungár Anikót is.
A bűvésztrükkök fajtáiSzerkesztés
A bűvészek által bemutatott trükköket az alábbi kategóriákba sorolhatjuk:
- Close-up (mikromágia): A bűvész asztalnál, kisebb közönségnek, közelről mutat be trükköket.
- Stand-up (régebben szalon bűvészet): A bűvész messzebbről, vagy színpadon nagyobb közönségnek mutat be trükköket.
- Mentalizmus: A bűvész olvas a néző gondolataiban, elme-manipuláció.
- Gyermekműsor: A bűvész gyermekeknek, színpadról, vagy közelről mutat be trükköket, melyek közül néhánynak a titkát is elárulja. Interaktívan, a gyerekek bevonásával és segítségével történik.
- Illúzió: A bűvész nagy alakú rekvizitek (kellékek) felhasználásával megdöbbentő, látványos illúziókat[7] mutat be az emberi testtel, állatokkal, járművekkel, nagyméretű tárgyakkal, természeti jelenségekkel (például embereket, tárgyakat jelenítenek meg, kettéfűrészelnek, lebegtetnek). Az ilyen jellegű műsorok képviselői az illuzionisták, akik jellemzően show-műsorok, színházak, céges- és szállodai rendezvények, luxushajók fellépői.
- Manipuláció: Kézügyességi mutatványok, mechanikus segédeszközök használata nélkül, amelyek távolabbi (stand-up) és közeli (close-up) bemutatásra is alkalmasak.
- Általános bűvészet: A bűvészet alapja. Minden területből tud és használ is egy kicsit. Az általános bűvészetből alakul ki adottságok és tehetség alapján, hogy melyik műfajra a legalkalmasabb az előadó. A modern bűvészetben már nem jellemző az alapok elsajátítása. Többnyire saját elképzelések alapján választanak ágazatot az új bűvész jelöltek.
Az etikai kódexSzerkesztés
Az IBM (International Brotherhood of Magicians[8] és az SAM (Society of American Magicians)[9] az alábbi etikai kódexet állította össze tagjai részére:
- Ellenzi bármely bűvésztrükk vagy illúzió megoldásának vagy működési elvének szándékos, nyilvános leleplezését.
- Etikus magatartást tanúsít más bűvészek bemutatójával kapcsolatban nyilvánosan és bűvészkörökben, vagyis nem gátolja vagy zavarja más bűvész előadását semmilyen módon. Illetve nem használja engedély nélkül más ötletét.
- Elismeri és tiszteletben tartja a bűvész alkotók, feltalálók, szerzők és a jogtulajdonosok kizárólagos jogait ötleteikkel, előadásukkal, trükkjeikkel és publikációikkal kapcsolatban és engedélyt kér az érintettektől, amennyiben fel akarja használni művüket.
- Tartózkodik minden valótlan vagy félrevezető állítástól a bűvészethez tartozó minden tevékenységben (bemutató, reklám, szakirodalom, kereskedelem, nyilatkozat, stb.).
- Nem hirdet vagy árusít olyan kelléket, trükköt, publikációt amelyhez nem birtokolja a jogtulajdonos engedélyét.
- Támogatja a bűvészet során használt állatokkal való humánus bánásmódot.
Magyar bűvészekSzerkesztés
- Álland Jácint[10]
- Benke Smith - mentalista (Kovács Bence)
- Boldog Péter
- Corodini (Göndör Miklós)
- Cripto (világrekorder)
- Csongrádi Béla
- Damien White (Joó László)
- Danny Blue
- Fülöp Tibor
- Galambos Ferenc
- Mr. Gálosz (Gálházi István érdemes bűvész, a Corodini Országos Bűvészegyesület alapítója)
- Gloviczki Péter
- Gyurci bűvész (Harmos György)
- Habók János
- Hajnal Máté (Corodini Országos Bűvésztalálkozó szervezője)
- Hajnóczy Soma (világbajnok)
- Hegyaljai Sándor
- Holcz Gábor
- Harry Houdini (Weisz Erik)
- Jámbor István [forrás?]
- Mr. Jupiter (Molnár Gergely)
- Kecsa bűvész
- Kelle Botond
- Kőhalmi Ferenc
- Luci Fair (Bacsa Imre)
- Lui bűvész
- Nagy Molnár Dávid bűvész
- Németh Gábor
- Rodolfo (Gács Rezső)
- Rolando bűvész (Kaszányi Roland)
- Schandl Barbara (Magic Barbara)
- Sugár Péter
- id. Szabó István (A Figaro bűvészbolt alapítója)
- ifj. Szabó István
- Száva Sándor (1919-2010) érdemes bűvész
- Székelyhídi Nagy Csaba ( A Népi Varázslatok Mestere )
- Szűcs Ádám "adaMagic"
- Ungár Anikó
- Zollores (Farkas Árpád Zoltán (1952.04.27. - 2003.01.27.), sokáig a Corodini Országos Bűvészegyesület elnökhelyettese és oktatója volt.)
Bacsa Imre (Luci Fair)
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Seneca: Erkölcsi levelek
- ↑ The Deipnosophistae of Athenaeus
- ↑ Einhorn 2009 16. oldal
- ↑ Kelle Botond: Az első magyar nyelvű bűvészkönyv nyomában. (Hozzáférés: 2020. augusztus 5.)
- ↑ Czövek István A mágyiás ezermester
- ↑ Romhányi József és a korszak más híres televíziós személyiségeinek közreműködésével
- ↑ Az illúzió szó a latin ludus szóból származik, ami játékot jelent. Az illúzió tehát játék az érzékekkel, érzéki csalódást keltő játék.
- ↑ The International Brotherhood of Magicians
- ↑ The Society of American Magicians. [2019. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 13.)
- ↑ http://alland.hu/
ForrásokSzerkesztés
- ↑ Seneca: Lucius Annaeus Seneca: Erkölcsi levelek: 45. levél. [2010. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 17.)
- ↑ Athénaiosz: Naukratiszi Athénaiosz: Deipnosophistae. (Hozzáférés: 2019. november 17.)
- ↑ Einhorn 2009: Nicholas Einhorn: Bűvészkedés: Varázslatos trükkök nagykönyve. (hely nélkül): Kossuth Kiadó. 2009. ISBN 978963095964-3
- ↑ Czövek: Czövek István: A mágyiás ezermester. (Hozzáférés: 2019. november 17.)
- Vinicio Raimondi A szemfényvesztés művészete: történelmi áttekintés, érdekességek, bűvészkedés című, bemutatóval egybekötött előadás jegyzete alapján (1995. március 9., Olasz Kultúrintézet)