B–26 (mozdony)
A B–26-os egy a Szállítóberendezések Gyárában készült kis teljesítményű, keskeny nyomközű dízelmozdony típus.
| B–26 | |
 | |
| B–26 | |
| Általános adatok | |
| Gyártó | Szállítóberendezések Gyára |
| Darabszám | kb. 100 db |
| Műszaki adatok | |
| Tengelyelrendezés | B |
| Nyomtávolság | 600 / 760 mm |
| Teljesítmény | |
| Névleges | 26 LE / 19 kW |
| Engedélyezett legnagyobb sebesség | 20 km/h |
| Motorkocsi/Motormozdony-vontatás | |
| Üzemanyagkészlet | 30 liter |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gyártásának előzményei és kezdete szerkesztés
A mozdonytípus tervei a Gazdasági Vasutak Igazgatóságágának 1948-ban kiírt pályázatára készültek a Roessemann - Harmatta Gép és Csőgyár Részvénytársaságban. (A gyár az államosítás után a Szállítóberendezések Gyára nevet vette föl.) A cég 760 mm nyomtávolságú A–26- és 600 mm nyomtávolságú B–26 típusú mozdonyokkal pályázott. Az A–26 típusból csak egy darab készült, de a B–26-osokat alkalmassá tették 760 mm nyomtávolságú pályán való közlekedésre is.
A mozdony gyártása szerkesztés
A GV-k számára ebből a típusból 14 darabot építettek, az 1956 utáni pályaszámozási rendszer szerint a GV 3400-as sorozatba tartoztak.
A típusból összesen körülbelül 100 példányt készítettek a magyarországi kisvasutak számára.
A mozdony szerkezeti felépítése szerkesztés
A főkeret szerkesztés
A mozdony főkerete hegesztett kivitelű, acéllemezből készült.
Vonó- és ütközőkészülék szerkesztés
A mozdonyok szabványos központi ütköző-vonó készülékkel szerelték fel, melyek a főkerethez rugózottan kapcsolódnak.
Motorház, vezetőállás szerkesztés
A vezetőállás zárt, a mozdony közepétől kissé hátrébb található, minden irányban jó kilátást biztosít. A mozdonyszekrény acéllemezből készült. A mozdonyvezető részére a vezetőfülkében támlás vezetőülés található. A vezetőálláson kézzel működtethető töltésszabályzó, és két lábpedál (tengelykapcsoló, fék) szolgál a mozdony kezelésére. A vezetőállás megvilágítására elektromos lámpa szolgál.
A motor szerkesztés
A mozdonyba kéthengeres, Ganz-Jendrassik rendszerű II. IMC 130 típusú négyütemű, előkamrás, 26 LE teljesítményű dízelmotor lett beépítve, amit a Kismotor- és Gépgyár készített. Az ugyancsak Ganz-Jendrassik rendszerű befecskendező szivattyú változó löketű, porlasztói nyitottak.
A motor szivattyús vízhűtéssel rendelkezik, amelyhez ékszíjjal meghajtott ventilátor tartozik
A motor indítása kéziforgattyúval (kurbli) történik.
Az üzemanyag-tartály a vezetőfülke mögött van elhelyezve, űrtartalma 30 liter.
Erőátvitel szerkesztés
A mozdony erőátviteli rendszere teljesen mechanikus. A motor tárcsás tengelykapcsolóval csatlakozik a négy fokozatú tolókerekes sebességváltóhoz. A sebességváltó fokozatai gömbcsuklós karral kapcsolhatók. Az irányváltó kúpkerekes kivitelű, elfordítható karral működtethető. Az irányváltóból a hajtónyomatékot homlokkerék hajtás útján adják át a hátsó tengelyenek. Az első kerékpár meghajtása a két kerékpárt összekötő csatlórúddal történik.
Az egyes sebességfokozatokhoz tartozó sebesség- és vonóerő értékek szerkesztés
| Fokozat | Sebesség (km/h) | Vonóerő (kg) |
|---|---|---|
| 1 | 4,6 | 1340 |
| 2 | 7,4 | 830 |
| 3 | 12 | 517 |
| 4 | 19 | 320 |
Tengelyek szerkesztés
A kerekek kéregöntésűek, azokat a hornyos tengelyvégekre csavarkötéssel rögzítették. Rugózásuk tekercsrugóval történik. A mozdony belső csapágyazású, az ágyvezetékeken betétek segítségével állítani lehet.
Fék szerkesztés
A fék kézzel- vagy lábpedállal működtethető. A mozdony homokoló berendezése kézzel működtethető.
Jelzések szerkesztés
Az első példányok petróleumos világítással készültek, a gazdasági vasutak részére készült darabok azonban már villamos kürttel, valamint fényszórókkal rendelkeznek.
Üzemi tapasztalatok szerkesztés
A mozdonyok kis tapadósúlyuk és teljesítményük miatt nem váltották be a hozzájuk fűződő reményeket, ezért a gazdasági vasutakról kisebb vállalatokhoz kerültek, vagy selejtezték őket. A mozdonyokból a Gazdasági Vasutak MÁV-hoz csatolásakor már csak egy közlekedett a GV-k vonalain. Ezt az egy darabot is 8 hónapra rá 1960 decemberében selejtezték a Gyulai Gazdasági Vasút üzemfőnökségén.
A mozdonyok jelene szerkesztés
Mára csak egyetlen B–26-os típusú mozdony maradt fenn, melyet 1952-ben gyártottak és 1969-ig szerencsi cukorgyár 760 mm-es iparvasútján szolgált, 1972-ben kiállították a gyár területén, ma pedig a Lillafüredi Állami Erdei Vasút járműállományának része. Felújítása 2004 és 2006 között megtörtént, különleges alkalmakkor használják. Ezen kívül megmaradt még egy B–26-os mozdony vezetőfülkéje a Tömörkényi Halgazdasági Vasúton.
