BAE Hawk

brit gyakorló repülőgép

A BAE Systems (BAE) Hawk típusú repülőgépe egy fejlett gyakorlógép, mely 1974-ben Hawker-Siddeley Hawk néven repült először. A Brit Királyi Légierő (Royal Air Force – RAF) és számos más légierő is használja az alacsony fenntartási költségű gépet.

BAE Hawk
Finn BAe Hawk
Finn BAe Hawk

Funkció Gyakorló repülőgép
Gyártó BAE Systems

Személyzet 2 fő
Első felszállás 1974.
Méretek
Hossz12,43 m
Fesztáv9,94 m
Magasság3,98 m
Szárnyfelület16,70 m²
Tömegadatok
Szerkezeti tömeg4480 kg
Max. felszállótömeg9100 kg
Hajtómű
Hajtómű 1 db Rolls-Royce Adour Mk.951 kétáramú gázturbinás sugárhajtómű
Tolóerő 29 kN
Repülési jellemzők
Max. sebesség 0,84 Mach (1 028 km/h)
Hatótávolság2520 km
Legnagyobb repülési magasság 13 565 m
Emelkedőképesség 47 m/s
Tolóerő-tömeg arány 0,47
Fegyverzet
Beépített fegyverzet 1 db 30 mm-es ADEN gépágyú (opció)
A Wikimédia Commons tartalmaz BAE Hawk témájú médiaállományokat.

Fejlesztési történeteSzerkesztés

1964-ben a Királyi Légierő igényt támasztott egy új, fejlett, sugárhajtású gyakorlógépre, mellyel le kívánta cserélni a Folland Gnat típusú gépeit.

Szerkezeti felépítéseSzerkesztés

Avionika és fegyverrendszerSzerkesztés

GyártásaSzerkesztés

TípusváltozatokSzerkesztés

Hawk T.1
Hawk T.1A
Hawk 50
Hawk 60
Hawk 100
Hawk 120/LIFT
Hawk 127
Hawk AJT
A Hawk Advanced Jet Trainer (AJT) eltér a korábbi modellektől. Modern LCD-kel szerelték fel a műszerfalakat, valamint a Rolls-Royce Adour 951 gázturbina került alkalmazásra. Két külföldi ország rendelt belőle 2012-ben: Szaúd-Arábia és Omán.
Hawk 128 (Hawk T.2)
A brit királyi légierőnek és a haditengerészetnek gyártott változat. A Védelmi Minisztérium (Ministry of Defence, MoD) 2004. december 22-én kötötte meg a szerződést a BAE Systems-szel. A T.2 változat az ausztrál Hawk 127-en és a dél-afrikai 120-ason alapul.
Hawk 132
Hawk 165
Hawk 166
Hawk 167
Hawk 200
A kétüléses típus együléses könnyű támadó változata, az orrszekció jobb oldalán merev légi utántöltő cső felszerelésével érték el a nagyobb hatótávolságot.
Hawk 203
Az ománi királyi légierőnek gyártott 12 darab 200-as változat típusjele.
Hawk 205
A szaúd-arábiai királyi légierőnek felkészített 200-as változat típusjele, melyből még nem érkezett megrendelés.
Hawk 208
A maláj légierőnek gyártott 18 darab 200-as változat típusjele.
Hawk 209
Az indonéz légierőnek gyártott 32 darab 200-as változat típusjele.
T–45 Goshawk
Az amerikai haditengerészet által rendszeresített változat, megerősített sárkányszerkezettel és futóművel. Összesen 221 darabot gyártottak belőle, az utolsót 2009 novemberében adta át a gyártó a megrendelőnek.[1]
Advanced Hawk

Megrendelő és üzemetető országokSzerkesztés

A típus alváltozatait összesen tizenkilenc ország légiereje, repülőcsapata állította hadrendbe, melyek közül Dél-Korea, Jordánia, Kenya, Svájc és Zimbabwe kivonta haderejének állományából, nagyrészt alkatrész-ellátási hiányosságok, valamint az üzemidő-hosszabbítások, üzemszerű karbantartások elmaradása miatt.

Az amerikai haditengerészet 165623-as sorozatszámú T–45C-je leszállás előtt
Az utolsóként leszállított A27–33-as lajstromú ausztrál Hawk 127-es
A RAF Red Arrows műrepülő csoportjának két Hawk T.1-ese 2015 májusában
A NATO FTC-be delegált kanadai CT–155-ösök egyike
Az ománi királyi légierő nyolc Hawk 166-osának egyike

  Az Amerikai Egyesült Államok HaditengerészeteSzerkesztés

  Ausztrál Királyi LégierőSzerkesztés

Az ausztrál királyi légierő 33 darab Hawk 127-et vásárolt a 2000-es évek elején, melyeket a No. 76 Squadron és a No. 79 Squadron üzemeltet (mindkét század a korábbi No. 78 Wing-ből alakult meg, 18 és 15 darabot üzemeltetnek összesen). A légierő 2014-ben megkezdte a RAF T.2-változatának megfelelő továbbfejlesztését mind a 33 darab Hawk-on, amely program 2017-ben fejeződött be. A századok ellátását 2016-ban a BAE Systems vette át a légierőtől.

Hawk 127 (33 darab)

A27–01, A27–02, A27–03, A27–04, A27–05, A27–06, A27–07, A27–08, A27–09, A27–10, A27–11, A27–12, A27–13, A27–14, A27–15, A27–16, A27–17,
A27–18, A27–19, A27–20, A27–21, A27–22, A27–23, A27–24, A27–25, A27–26, A27–27, A27–28, A27–29, A27–30, A27–31, A27–32, A27–33.

  Bahreini Királyi LégierőSzerkesztés

  Brit Királyi Légierő és   Brit FlottalégierőSzerkesztés

Az Egyesült Királyság Védelmi Minisztériuma (MoD) 2022. március végén 695 millió font összegben további ellátási és modernizálási programot rendelt meg a gyártótól, mellyel a RAF Aerobatics Team Red Arrows T.1-eseit, valamint a RAF és a RN (28 darab) T.2-esét további tizenegy évig üzemben kívánja tartani. Az üzemidejük végén járó T.1-eseket pedig 2022. március 31-én kivonják az aktív szolgálatból. A keretösszeg két részéből 105 millió font a repülőgépek gázturbináira, a maradék 590 millió font pedig a szerkezeti és avionikai rendszerek ellátására terjed ki.[2]

  Dél-Afrikai LégierőSzerkesztés

  Dél-Koreai LégierőSzerkesztés

  Egyesült Arab Emírségek LégierejeSzerkesztés

  Finn LégierőSzerkesztés

  Indiai Légierő és   Indiai HaditengerészetSzerkesztés

  Indonéz LégierőSzerkesztés

  Jordán Királyi LégierőSzerkesztés

  Kanadai Királyi LégierőSzerkesztés

  Kenyai LégierőSzerkesztés

  Kuvaiti LégierőSzerkesztés

  Maláj Királyi LégierőSzerkesztés

  Ománi Királyi LégierőSzerkesztés

  Svájci LégierőSzerkesztés

  Szaúdi Királyi LégierőSzerkesztés

  Zimbabwe LégierejeSzerkesztés

Harci alkalmazásaSzerkesztés

MegjegyzésekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Boeing, US Navy Celebrate T-45 Jet Trainer's Million-Flight-Hour Milestone (angol nyelven). Boeing Defense, 2010. augusztus 26. (Hozzáférés: 2022. március 19.)
  2. Red Arrows Hawks will stay longer (angol nyelven). scramble.nl, 2022. április 1. (Hozzáférés: 2022. április 3.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés