Baardegem
Baardegem belga település a flandriai Kelet-Flandria tartományban, Aalst körzetben található, közigazgatásilag Aalst városának része. A település területe 6,20 km², aminek nagy része mezőgazdasági művelés alatt van. Baardegemben szinte nincs ipari létesítmény, a kb. 1900 fős lakosság nagy része a mezőgazdasági szektorban dolgozik.
Baardegem | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Régió | Flandria | ||
Közösség | Flamand Közösség | ||
Tartomány | Kelet-Flandria | ||
Járás | Aalst | ||
Város | Aalst | ||
Irányítószám | 9310 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | ismeretlen | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 50° 57′ 17″, k. h. 4° 08′ 28″50.954700°N 4.141100°EKoordináták: é. sz. 50° 57′ 17″, k. h. 4° 08′ 28″50.954700°N 4.141100°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Baardegem témájú médiaállományokat. |
Története
szerkesztésA falu neve a germán "Bardingaheim"-re vezethető vissza, amely lényegében egy személynév (Bardo), egy többes képző (inga) valamint egy helyhatározó (heim) összevonásából származik, és Bardo leszármazottainak lakhelyét jelöli. Baardegem, a szomszédos Meldert faluval együtt a Karolingok birodalmának része volt, a Pagus Bracbantensis-hez tartozott, majd később is a Brabanti Hercegség birtoka volt. Első említése írásos dokumentumban 1189-ből származik, akkor a germán név romanizált változatát, "Bardengien"-t használtak. Ebben az évben adományozta Roger, cambrai püspöke, Meldert és Baardegem egyházközségeket az affligemi apátsághoz csatolta. A falvak környékén két másik apátság, a dendermondei Zwijveke apátság és az aalsti Ten Rozen apátság birtokolták a földek nagy részét.
A történelem során Baardegem általában osztozott a szomszédos nagybárosok, Aalst és Asse sorsában, ennek megfelelően a 16. század során többször leégett a németalföldi felkelők és a spanyol helytartó katonáinak küzdelmei során. 1689-ben francia csapatok foglalták el és égették fel a települést. 1743-ban itt született Jan French Vonck (megh. Lille, 1792), aki Henry Van der Noot-al együtt a brabanti felkelés és a Belga Egyesült Államok létrehozásának vezéralakja volt.
Érdekesség, hogy két másik szomszédos falu, Herdersem és Moorsel, amelyek Baardegemmel és Melderttel együtt 1986-ban megalakították a "Faluintjesgemeenten" faluszövetséget, a Flamand Grófsághoz tartoztak.[1]
Baardegem 1818. április 29-én kapta címerét. A címer eredete nem ismert, de kialakítása mindenképpen a mezőgazdaság helyi jelentőségére utal, hiszen egy földművest ábrázol, aki három búzakalász tart a kezében. Másik kezében egy zászlót tart, amely egy oroszlánt ábrázol. Amikor a falu a címert kérvényezte, a heraldikai tanács döntésében úgy határozott, hogy a zászló színei kék alapon arany oroszlán. Ezek akkoriban Hollandia színei voltak és amikor 1830-ban Belgium elnyerte függetlenségét, a színeket nem változtatták meg. Valószínű, hogy a falu viszont sárga alapon fekete oroszlánt szeretett volna a címerben látni (Flandria címeréhez hasonlóan).[2]
A címer leírása: „ezüst alapon földműves, jobb kezében a Hollandia oroszlánját ábrázoló zászlóval, bal kézben három búzakalász, természetes színeikben”.[3]
Faluintjesgemeenten
szerkesztésA Faluintjesgemeenten szövetség 1986. augusztus 21-én alakult meg a herdersemi Fons Dierickx kezdeményezésére, hogy a Moorsel faluban működő Morcelle hagyományőrző egyesület tevékenységét mind a négy falura kiterjesszék. Maga a név a francia falourde szóból származik, amely faköteget, rőzsenyalábot jelent. Az egyesület célja a környék kulturális örökségének felkutatása, a hagyományok megőrzése, ehhez kapcsolódó kiállítások, konferenciák és egyéb események megszervezése. Az egyesület másik fő tevékenységi területe a négy település területén található értékes régi épületek megóvása, ennek keretén belül felújították Herdersem és Moorsel városházi épületét, számos épület műemléki besorolását kezdeményezték, valamint tanácsadói szerepet töltöttek be a helyi és tartományi kormányzat mellett.
Az egyesületnek ma 1256 tagja van. 1988-tól az egyesület negyedévente jelenteti meg hírlevelét és legjelentősebb rendezvénye a minden évben augusztusban megtartott Faubourgjaarmarkt.
Látnivalók
szerkesztésA falu legjelentősebb látnivalója a 13. századi, román stílusú St. Margaretakerk templom([1][halott link]) (1942-től műemlék), a 18. sz.-i barokk parókia([2][halott link]) (2003-ban kapott műemléki védelmet), valamint számos, a 16-19. sz. során épült tanya, mint például a Hof ter Linden (régebben Jezuïetenhof) és a Zwanennesthoeve.
A faluban állt a Knoteik nevű tölgyfa([3][halott link]), amely környékével együtt 1990-ben műemléki besorolást kapott, de 1994-ben villámcsapás következtében leégett.
A falu szülöttei
szerkesztés- Jan Frans Vonck (1743. november 29. – 1792. december 1.), az 1789-es brabanti felkelés egyik vezetője és a Belga Egyesült Államok alapítója.
- Hans Bourlon (1962. március 13. –) flamand médiaszereplő, a Studio 100 vezetője.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A falu történelmére nézve lásd: Baardegem Geschiedenis
- ↑ Belgische Gemeentewapens. [2007. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 20.)
- ↑ Hollandul: "In zilver waarop een landman, houdende in deszelfs regterhand een standaart vercierd met den Nederlandschen Leeuw, en in deszelfs linkerhand drie koorn-airen, alles in hunne naturelijke kleur."