Babits Mihály sétány

közterület Budapest I. kerületében

A Babits Mihály sétány Budapesten, a Várnegyedben található. Korábbi nevei: An der langen Wand, Bastei-Promenade, Várbástya, Bástyasétány, Horthy Miklós bástyasétány [1]

Babits Mihály sétány
BabitsSFotoThalerTamas.JPG
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település Budapest, I. kerület
Városrész Várnegyed
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Babits Mihály sétány (Budapest)
Babits Mihály sétány
Babits Mihály sétány
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 18″, k. h. 19° 01′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 18″, k. h. 19° 01′ 51″
A Wikimédia Commons tartalmaz Babits Mihály sétány témájú médiaállományokat.

A Várhegy keleti várfala mögött, a Bécsi kaputól az Erdélyi-bástyáig terjedő, eredetileg kettős védelmi fallal övezett területen fekszik. A sétány helyén 1936-ig a Táncsics Mihály utca 11-25. számú házak kertjei terültek el, azok előtt pedig a várfalra támaszkodó középkori épületek álltak itt. 1936-ban a kertek egy részét megszüntették, a területet fásították, és a mai formájában nyitották meg a közönség előtt. Babits Mihály emléktábláját 1965-ben helyezték el itt.

2010. karácsonyán a sétánynál lévő várfalból parkosított területre dőlt egy 4 négyzetméteres darab.[2]

A Bástyasétány háború utáni romeltakarítási és helyreállítási munkálatai adták a témáját Eisemann - Dalos - Baróti szerzőhármas Bástyasétány 77 című romantikus operettjének és az operett Gazdag Gyula által rendezett jóval kevésbé romantikus, a rendszerváltásig betiltott, filmváltozatának, a Bástyasétány 74-nek.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Eltérő adatok a Budapapest teljes utcanév lexikona című műben (Sprinter Kiadó - ISBN 963-9469-06-8): Babits Mihály sétány (1945-); Horthy Miklós bástya sétány (1930-); József bástya (XVIII. század); Sankt Joseph Bastei (Szent József bástya, 1696-); Mahmud pasa bástyája (XVI-XVII. század)
  2. Index - Bulvár - Kidőlt a várfal egy része a budai Várban. Index.hu. (Hozzáférés: 2010. december 25.)

ForrásokSzerkesztés

Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 101. o. ISBN 963-05-6410-6