Babos Kálmán
Babosdöbrétei Babos Kálmán Károly (Kozmadombja, 1825. március 21. – Budapest, 1892. november 9.), magyar jogász, királyi kúriai tanácselnök, Lipót rend lovagja.
| Babos Kálmán | |
| Született | 1825. március 21. Kozmadombja |
| Elhunyt | 1892. november 9. (67 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Tóth Beatrix |
| Foglalkozása | jogász |
| Sírhelye | Új köztemető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Babos Kálmán témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
A Zala vármegyei nemesi származású babosdöbrétei Babos család sarja. Atyja, babosdöbrétei Babos József, táblabíró, zalalövői főszolgabíró, földbirtokos, anyja, zokoli és illyefalvi Csutor Franciska (1800–1850) asszony volt. Anyai nagyszülei zokoli és illyefalvi Csutor János (1771-1815),[1][2] táblabíró, Zala vármegye tiszti ügyésze, és a nemesi származású nemesvitai Viosz családból való nemesvitai Viosz Zsuzsanna (1775-1826) asszony voltak.[3] Csutor Jánosné Viosz Zsuzsanna szülei nemesvitai Viosz József (1733-1803) táblabíró, a szántói járás alszolgabírája, földbirtokos, és a sidi Sidy családnak a sarja, sidi Sidy Katalin (1749-1796) voltak.[4] Fivére babosdöbrétei Babos Pál (1824–1861) királyi testőr volt. Édesanyja révén nagybátyja zokoli és illyefalvi Csutor Imre (1813–1891) Zala vármegye alispánja, földbirtokos volt.[5][6]
Kőszegen végezte gimnáziumi tanulmányait, Zágrábban a bölcsészetet, majd a Pozsonyi Akadémián a jogot végezte el. 1845-től ügyvéd lett, majd Zalaegerszegen tiszti aljegyzőként, 1849 után ugyanitt törvényszéki jegyzőként működött. 1854-től Sopronban a főtörvényszéknél tanácstitkár volt, majd 1855-1861 között Zalaegerszegen törvényszéki bíró lett. Innen a budapesti hétszemélyes táblához került. 1860-tól királyi táblai bíró, majd 1861-ben semmítőszéki bíró lett. 1882-ben nevezték ki kúriai bírónak, majd 1886-tól kúriai tanácselnökként tevékenykedett. Jogi munkákon kívül névtelenül dolgozott a Pesti Hírlapba 1845-1847 között. A Jogtudományi Közlönyben 1873. évi beszéde jelent meg.
Műveiből szerkesztés
- A magyar váltó-, kereskedelmi és csődületi törvényben érvényben levő szövegének zsebkiadása. Pest, 1863. (Magyar Törvénytár I. kötet.)
- Új magyar-francia és francia-magyar szótár. 2. része: Magyar-francia rész. Pest. 1865. (2. kiadás. Bpest, 1885.)
- Közhasznu magyarázó szótár a magyar irodalmi művekben, magán és hivatalos iratokban, hirlapokban, folyóiratokban és társalgási nyelvben gyakrabban előforduló idegen szavak megértésére és helyes kiejtésére. Heckenast Gusztáv, Pest 1865. Online; 2. kiadás. Budapest, 1885.; 3. kiadás. Budapest, 1886.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ familysearch.org Csutor János keresztelője
- ↑ familysearch.org Csutor János halála Salomvár - boldogfai Farkas Ákos András adattárából
- ↑ familyseach.org Csutor Jánosné Viosz Zsuzsanna halála - Salomvár - boldogfai Farkas Ákos András adattárából
- ↑ Boldogfai Farkas Ákos András. A Sidy család. (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2022. XVIII. Évfolyam. Budapest. 207. o.)
- ↑ familysearch.org Csutor Imre gyászjelentése
- ↑ Boldogfai Farkas Ákos András. A Viosz család (nemesvitai). (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2023. XIX. 240.o.)
Források szerkesztés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- Zalai életrajzi kislexikon
Irodalom szerkesztés
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János I. kötet, 974. hasáb.
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X, II. kötet, 420. oldal
- Révai nagy lexikona. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911–1935.
- Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.