Főmenü megnyitása

Babot-kúti 2. sz. inaktív forrásbarlang

barlang Jósvafőn

A Babot-kúti 2. sz. inaktív forrásbarlang az Aggteleki Nemzeti Parkban található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.

Babot-kúti 2. sz. inaktív forrásbarlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz8,6 m
Mélység0 m
Magasság1 m
Függőleges kiterjedés1 m
Tengerszint feletti magasság268,09 m
Ország Magyarország
Település Jósvafő
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus inaktív forrásbarlang
Barlangkataszteri szám 5440-12
A Wikimédia Commons tartalmaz Babot-kúti 2. sz. inaktív forrásbarlang témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

LeírásSzerkesztés

A Kecső-völgy északi, bal oldalában, Jósvafő központjától nyugat–északnyugatra, két kilométerre, egy fokozottan védett területen, erdőben, a babot-kúti vízmű kerítésétől 50 méterre, keletre, a völgytalptól nyolc méterrel magasabban, egy kis sziklaudvar sarkában, sziklafal tövében nyílik. A hasadék jellegű, természetes, egy méter magas, 45 centiméter széles, lezáratlan és vízszintes tengelyirányú bejárata az alatta lévő úttól 20 méterre van. Közvetlenül mellette, körülbelül másfél méterre, keletre, jobbra található a Babot-kúti 1. sz. inaktív forrásbarlang bejárata.

Középső triász és felső triász, wettersteini mészkőben, tektonikus törésvonal mentén létrejött, inaktív forrásbarlang és inaktív, régi forrásszáj. A kifolyó víz korróziója és a karsztvízszint alatti oldódás hatására alakult ki. A hasadék szelvénytípus jellemző a barlangra. Egy gyorsan járhatatlanná szűkülő, szűk hasadékból áll. A morfológiai elemei a hullámkagyló és a vetőtükör, amely a hasadék egyik oldalát alkotja. Az ásványi alakzatok közül megfigyelhető benne kis méretű cseppkőzászló és kis méretű cseppkőlefolyás, valamint kalcitszivacs. A vízszintes kiterjedése 8,6 méter. Engedéllyel és barlangjáró alapfelszereléssel, könnyen járható.

A Babot-kúti 2. sz. inaktív forrásbarlang név 2003-ban jelent meg az irodalmában.

KutatástörténetSzerkesztés

Az 1990. évi Karszt és Barlangban publikált tanulmányban, amelyet Sásdi László írt, meg van említve a Babot-kút melletti barlang, de ez valószínűleg a Babot-kúti-forrásbarlang. 1995-ben fedezte fel Sásdi László és Székely Kinga. 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. 1997-ben Takácsné Bolner Katalin készítette el a fénykép-dokumentációját, 1997. július 7-én pedig rögzítette a barlang adatait. Az 1997. július–augusztusi MKBT Műsorfüzetbe Sásdi László egy közleményt írt, amely szerint a barlang szerepel a Barlangtani Intézet kataszterében, 1995 novemberében lett nyilvántartásba véve. 2003 júniusában Angelus Béla készített egy alaprajzi barlangtérképet egy keresztmetszettel, amely 1:100 méretarányban lett rajzolva és a barlangtérkép-lap szerint 268 méter balti középtengerszint feletti magasságban nyílik.

A 2003-ban kitöltött, barlang nyilvántartólapjában az olvasható, hogy 268,09 méter tengerszint feletti magasságban nyílik, részletes felmérés alapján 8,6 méter hosszú, a vízszintes kiterjedése 8,6 méter és szabadon látogatható. A KvVM Barlang- és Földtani Intézeten található, ismeretlen évben készült kézirat szerint körülbelül 255 méter tengerszint feletti magasságban nyílik, körülbelül 10 méter hosszú, a barlangméretet éppen csak eléri a szélessége és középső triász, wettersteini, dolomitos mészkőben jött létre, valamint oldásformák és ásványkiválások nem figyelhetők meg benne. A járható hossza 4,5 méter és egy körülbelül 20 centiméter átmérőjű szűkületet követően megint tágulni látszott. A Babot-kúti 1. sz. inaktív forrásbarlanggal valószínűleg összefügg az elhelyezkedésük alapján.

IrodalomSzerkesztés

További információkSzerkesztés